Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-06-26 / 144. szám

K 1 Nyiregyháza, 1920. junius 26. * Szombat XLI. évfolyam * 144, szám*; SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VAROS HIVATALOS NAPILAPJA Ktfiflzetósl árak: helyben: évre ISO K, félóvra #0 K, negyedévre 40 X, egy hónapra ló K, vidéken : •gesz óvr? 200 K, féíévre ÍCO K, negyndóvre 50 K, agy hónapra 20 K. — Egyea sz&m sra I korona. alapította JÓBA ELEK Foielöa szerkesztő Or. 3. SZABÓ LASZLO Szerkesztőség ós kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. T3lefon szám 139. Postaoh«que 29&6C Kéziratokat nem adunk vlsaza. Ipartestületi szakcsoport és ipartársulat A „Nyíregyházi Déli Újság" junius 23-iki számába dr. Walter Géza iparhatóság! biztos cikket irt, amily szer.iit az ipartestületben ala­kult szakcsoportok'" törvény- és szabályszerű megalakulása előfeltételeinek kérdésében nézet­eltérés merüt fel közte és dr. Andor EEdre min tanácsos közt. Ebből folyólag tisztázandó a kérdést, az „Ipartársulatok" rol szól eik kében * Ma a fent idözőjei közétett két szót meg­figyeljük, akkor már lathatjuk, hogy a véle­ménykülönbséget csak tévedés okozhatta A „szakcsoportokról" ugyanis a testületi al'psza bályok, az ,.ipartársua< okról pedig az 1884 évi ipartörvény intézkednek. Minthogy ped'g az Iparhatósági Biztos ur a szakcsoport es az ipart árí-ulat között cikkében semmi kü önbséget sem tesz, azokat egynek tekinti, fejtegetéseiben is, — sajnos, — tévedéseknek keli, a í^olog természetőből folyóiag lennie. Ilyen tevedes pl., hogy az ipartörvény 149 la 150 szakasza intézkedik a szakcsopor­tokról, mert a jelzett szakaszok csak az ipar­társulatokról szolnak, egeszen a 154 szakatzig. Ezekben valóban az vau, amit cikkíró az ipar­társuiatokról leirt. Való tz is, bogy ugy a szakcsoportok, mint bz ipattársulatok is, alap­szabá'yok keretében működhetnek, umelyek illetékes helyen nyert jóváhagyási záradékkal kell, hojiy ellátottak iegyenek. Téves az. mintha a szakcsc portok az ipifha'ósag, tehát a várusi tanacs felügyelete aiatt állanának, meri. ezek ugy&n az iparhatóság, azonban ua ipartestület miit iparhatóság felügyelete alatt működnek. Határozataikat is addig végre nem hajthatják, mig a testületi elöljáróság azokat jóvá nem hagyja. Hatósági joggal is rendelkeznek, mert reájuk ruházható a munkaszorzéss és közvetí­tés, valamint a tanulók szegőd.etése és S2a baditása, amit &<s elöljáróság végez egyénként. A szakcsoportokba heiépéira, az illető szak­csoporthoz tartozó, vaiamiut az elöljáróság ál­tat rokon igarágnak minősített ipatos gyasor­lói, köteiazőleg belépni tartoznak. Tehát téve­dés, mintha az iparotokat a szakcsoportba belépésra kényszeríteni nem lehetne. Ez utóbbi az ipartarsulaíokra áli! Az az eszme, hogy az összes ipirosok és kereskedők egy ipartársu latban kötelezőiig tömörí tessenek, csak akkor valósítható meg,/ha a?, »fc84. évi ipartörvény megteleíőleg módosittatik, meri eddig az ipar­társulatokba való belépést, senkire kötelezóleg előírni nem lehetett. Az egész törvényhatóság területére szóló ilyen kötelező ipartársulat, amelyben az iparos­ság és a kereskedők is tagok lennénes, előre­láthatólag nem működnék azzal az eredmény­nyel, amellyel a külön ipartestület és a ktílön kereskedői ipartársulfct működhetnék. Ez a kér­dés különben megbeszélések tárgyát képez­hetné. Az ipartestület kebelében mostsnában alakult egyesülések azonban, valószínűleg nem a fennebb tárgyalt két kategóriába tsrtoznik. Ezek keletkezese onnan eredt, hogy a bpesti, külön-külön ipari szako-ák szerint is alakult, de egyúttal egy összefoglaló szövetkezetbe tö­mörült szövetkezesek, felhívták az orszagnak .partestületekbe tömörült tagjait, hogy anyagi érdekeik jobb előmosdithatása végett alakítsák meg a vidtki szakszövetkezeteket is ós ezek lépjenek be a fővárosi kötelékbe. A tévedések tahát valószínűleg abból származnak, hogy az i t akkuit szakszövetkezetek magukat, szak­csoportoknak nevezik, amely szakcsoportok azután, a cikkiró ftr által .ismét ipartársulatok­nak neveztettek, msgirt cikkében. A helyben alakult ily szakszövetkezetek nek, valóban csak aiapszabáljok szerint lehet m&ködniök. Ez azonban lehetséges akként is, hogv a budapesti szövetkezetnek válnak tagjaivá az itten csopoitQ'ultsk, és i't, mint a buda­pesti szövetkezetnek nyíregyházai Szakcsportjai működnek Erre, a budapesti szövetkezetek alapszabályai adhatnak felvilágosítást, amelynek szakaszai esetleg akként is intézkedhetnek, hogy a budapesti szövetkezetnek vidéki szak­csoportjai lehetnek. Ha valamely légből vett példát vennénk, azt is mondhatnók pl.: „Asz talos ipari Országos Szövetke et nyíregyházai csoportja". Ha esetleg igy van, akkor ez semmi esetre sem tévesztendő összes az ipartestöleti alapszabályokban foglalt szakcsoportokkal, de különösen nem, az ipartársulatokkal. Az iparhatósági biztos ur cik'iéből mind. ezek világosan kivehetők rem lévén, nekeroj miat az ipartörvány egyik ismeröjenek, a fent okoskodásra szolgáltatott alkalmat a cikk. Hogy pedig ezeket leírtam, ezt a világért sem tettem azért, mintha az Andor-Waltar nézeteltérést tisztázni kívántam volna, mert ez sz ő dolguk. Beám csak az tartozott, ami a mondott cikkből, az olvasóra hárul. Ennek tettem eleget ! , De az Andor-Walter véleménykülönbség tisztázását is szívesen olvasnám el, ami való­színűleg késni fog. Pisfeer János. — Hódolat a ledöntött Kossuth szobor előtt Háromszínű zászlóval mennek sorozásra az erdélyiek Budapest, junius 25 (Saját tudósítónktól.) Bukarestből jelentik Zágrábon át: A Dácia a románok nagy türelméről ir cikket Megtörténik irja az oláh lap, bogy a magy»-ok nemzeti • alnkka). háromszínű zászlókkal msnnek soro­zéera. Meg kellenei gondoljunk, szabad-e ál­lamellenes cselekedeteket megtűrnünk. A maros vásárhelyi besorozott magyarok megtették, hocy < mikor a ledöntött Kossuth szobornál elvonultak tűntettek előtte. Csakhamar az egész vároa lakossága hozzájuk csatlakozott, uyy, hogy a katonaságnak kellett szérjiaiztani őket és ki­derült, hogy az államrendőrség összejátszott a tüntetőkkel. Nem érdemlik meg — irja a Dácia — türelmünket olyanok, akik azzal állatuelte­nesen visszaélnek. nsa Vass Jószef a zsidókérdésről. Budapest, junius 25 (Saját tudósítónktól.) Vaa3 József nemzetgyűlési képvisslft a Nap munkatársa elétt nyilatkozott a munkásságnak a roüiiödő politikai tényezők közé leendő el­helyezkedéséről, emalyet a velők 'megindult és igen biztató .tárgyalások utín, amelyek a mun­kásságnak a nemzeti alapon álló polgársághoz simulását. köiös nemzeti célkitűzésben való eggyéforrását hozzák meg, a közeljövőben le­hetségesnek tart. * A zsidókérdésről határozottsággal állapí­totta meg, hogy annak a köztudatba jutasa történelmi szükségesség volt s ezt magának a zsidóságnak is el kell fogadnia kiindulási alapul. Az ellentétek, 3meíyek megftflelő világosságra hozattak, le nem tagadhatók s most a zsidókon a íor, hogy határozott alkalmazkodással simít­sák el ezeket az ellentéteket. Törvényes intéz kedések fognak tétetni a keresztény magyar társadalom megvédésére, természetesen ugy, hogy mindazon közszabadságokban, amelyei­ben más polgár részesül, a zsidók ís minden íentartás nélkül részesülni fognak Kiüldözött magyar tanítók ' és tanárok Budapest, junius 25. (Saját tudósítónktól) Dombovárről jelentik, Bajáról a szerbek újra kiutasítják a hazájukhoz hű magyarságot Teg­nap harminc tanítónak é3 tanárnak kellett Baját elhagyni, akik nem tették le a hűség­esküt és a földrajzot nern voltak hajlandók a sxerbsk parancsára ujy tanítani, hogy Baja és Pécd Jugoszláviához tartoznak. Julius 25 ére még többen kaptak kiutasító rendelkezést. A bajaiak a Pécsett működő antant szövetségközi bizottsághoz többször fordult panasszal, de hasztalan. ^A temesvári elitéltek ügyét újra tárgyalják Budapest, junius 25 (Saját tudósítónktól.) Zígrábcó! jelenük. A budapesti leg főbb tör­vényszék megsemmisítette az elítélt temesvári magyarokról hozott Ítéletet s meghallgatván a védők előterjesztéseit a per újrafelvételét ren delte el. A nagy valutacsempészet Budapest, junius 25 (Saját tudósítónktól.) Az államrendőrség napról-napra nagyobb vilá­gosságot dérit Jelűnek valutacsalásaira. A de­tektivszobakban vallatott Gerő Vilmos és Létay Gusztáv, az Unió emberei ujabb nyomra ve­zetnek. Három detektív az uj adatok birtoká­ban Szegedre utazott, ahol a rendőrség bár­milyen agilitással nyomoz is, az ujabb fejlemé­nyeket nem tudja. Most már tisztázva van Milkó Vilmos és fia cég részvétele is, Ez a cég textü-üzletekben állott kapcsolatban az Unióval. Az Unió egyébként kötelezettséget vállalt, hogy minden veszteséget megtérít. A cég levelet irt a főkapitánysághoz, amelyben kijelenti, hogy minden üzletért, ame­lyet Létayék kötöttek vállalja a felelősséget. Ezt a levelet most az iratokhoz csatolták. Az ügyre vonatkozó össes iratokat szakértők vizs­gálják át, hogy megállapítsák a most még rej­tőzködő összes érdekeltek névsorát. Tőzsdei árfolyamok Budapest, junius 25. (Saját tudósítónktól) Valuta : márka 465-­460, font 649-651, dollár 146—151, líra 990—980, rubel 266- 275, korona dinár 825— 830, szokol 378 -382, lei 395 -404. Ara I korona

Next

/
Thumbnails
Contents