Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)
1920-06-19 / 138. szám
1920. jhhíiss 19 Sfi t r • i magyarság es németség tiltakozó szava Fővárosi lapjaink is megemlékeztek a magyar képviselők bátor prágai parlamenti szerepléséről s röviden méltatták is annak nagy jelentőségét. A Nyirvidék alkalmi felvidéki tudósítója mo3t kezűnkbe jutatta a Kassán megjelenő Esti újság egyik múlt heti számát, mely a felvidéki magyarság deklarációját egész terjedelmében közli a következőkben: Az a nehéz történelmi szerep, hogy az itteni magyarság és németség százezrei nevében először emelj a föl tiltakozó szavát, ép városunk fiának, dr. Körmendy Ékes Lajos kép viselőnknek jutott, aki oly imponáló rátermettséggel oldotta meg súlyos feladatát hogy vele szemben mindannyiunknak elismeréssel és tisztelettel kell adóznunk s jövőben is tántoríthatatlan bizalommal kell követnünk őt a végsőkig kitartó küzdelmében. A nevezetes parlamenti megnyilatkozást, — melyet a csehországi németség ünnepélyes tetszészaja kisért — alább teljes terjedelmé ben közöljük: — A szlovenszkói magyar 03 német népnek keresztény szoci? lista és kisgazda párti képviselői nevében van szerencsém a következő elvi jelentőségű deklarációt előterjeszteni: — Azt a tényt, hogy az úgynevezett csehszlovák államba belekényszeritett magyar területek lakossága a nemzetgyűlési választásokban résztvett, a cseh állam egyes politikusai és a sajtó egy résza alkalmul használták annak megállapítására, hogy a Szlovenszkónak nevezett terület magyarsága és németsége a maga jószántából vagy legalább is az adott helyzetet jogilag is érvényesnek elismerve és abban megnyugodva foglal helyet a csehszlovák nemzetgyűlésen és ezzel megerősíti az antant államok megbizoitai és a cseh politikusok között létrejött szerződésnek azon megallapiiását, hogy a csehszlovák állam a területén élő népek akaratából jött létre. — Meg kell állapítanunk, hogy a tényeknek ilyen a külföldi közvélemény megtévesztését célzó beállítása a valót nem fedi. A. területi hovatartozadóság kérdésében nemcsak a magyarság és németség, de maga a szlovák nép sem lett megkérdezve és igy nem is nyilatkozhatott. Az igazság az, hogy Felsömagyarországnak katonailag védtelen területét a cseh csapatok megszállották és annak lakosságát a boszszu politikája — mint figurákat a sakktáblán — erőszakosan áttolta egy uj államalakulat keretébe, — A választásokban való részvétel azért nem volt elkerülhető, mert egyrészt a szavazás érzékeny büntetések terhe alatt kötelező volt. más részt mert a szabadságától teljesen megfosztott, közel másfél év óta állandóan sanyargatott és a sajtószabadságnak, valamint általában a véleménynyilvánítás szabadságának elkobzása által még a panasz emelés lehetőségétől is elzárt magyarság és németség egyedül igy, ezen az uton vélte biztosithatni a i maga száraára a lehetőséget arra, hogy a vele elkövetett példátlan®! súlyos nemzetközi igazságtalanságokkal, a közjogi és magánjogi jogfosztásoknak ellene alkalmazott egész rendszerével szemben tiltakozó szavát messzehang zóan fölemelhesse. — Nyiltan a világ elé kell tárnunk, hogy az egyoldalú nemzetiségi hozzátartozás alapján önkinevezéssel létesített, magát nemzetgyűlésnek nevezett politikai csoport alkotta választási törvény súlyos büntetésekkel szankcionált „választási szabadságának* valóságos arculcsapása az, hogy a Magyarországtól elszakított területek lakossága statárium, katonai diktatúra és cenzúra ssigora alatt volt kénytelen választani, továbbá meg kell bélyegeznünk azt, hogy a politikai hatóságok még ezt a „választási szabadság* ot is tömeges politikai letartóztatásokkal korlátozni és az ekként alkalmazott megfélemlítés utján magát a választási eredményt is befolyásolni igyekeztek. — A választások eredménye ilyen előzmények miatt, továbbá azért nem tükrözi vissza a valódi nemzeti erőviszonyokat, mert a magyarság és németség lakta területeken a cseh katonaság tízezrei, továbbá a cseh közalkal: mazottaknak és a mesterségesen idetelepített í egyéb személyeknek s mindezek hozzátartozós inak nagy tömege- is leszavaztak s végül mert \ a választókerületek tudatosan ugy lettek kikei rekitve, hogy a magyar és német kerületekben í egy egy képviselő, illetve szenátor megválasz; tásához csaknem mégegyszer annyi szavazat ! volt szükséges, mint a többi kerületben. Igy \ történhetett meg, hogy a magyarság és németj ség nem nyerte el még azt a képviseletet i sem, amely őt számarányánál fogva még a reá j nézve felette hátrányos választási törvény ós í kerületi beosztás szerint Í3 megillette volna. — Ha már kénytelenek vagyunk az antant i hatalmad által reánk kényszeritett kemény sorj sot tűrni, viselni fogjuk azt Istenbe helyezett I bizalommal. Teljesíteni fogjuk minden nehézségek ős veszélyek dacára elvállalt kötelességünket, de arra soha nem leszünk kaphatók, hogy a velünk szemben elkövetett jogtalanságokban — bár hallgatag is — megnyugodjunk. — A magyarságnak ós németségnek ker. szoc. és kisgazdapárti képviselői legelső kötelességünknek ismerjük az egész világ élő lelkiismeretét felhívni arra, hogy mi akaratunk ellenére erőszakosan lettünk a magyar nemzet testéből kitépve és az ezeréves Magyarországnak ideálisan egységes területéből erőszakkal lettünk kiszakítva. Ittlétünk tehát távolról sem e népjogellenes ténynek elismerése, de élő és állandó ünnepélyes tiltakozás a rólunk — nélkülünk való embertelenül igazságtalan recdelkézés ellen — Tiltakozunk az ellen is, hogy a cseh államhatalom a politikai élet legfőbb megnyilvánulását : a nemzetgyűlési választásokat a Magyarországtól elszakított területeken foganaDr. Körmendy-Ékes kassai képviselő prágai parlamenti beszéde — Szlovenszkó magyarsága és németsége ragaszkodik önrendelkezési jogához tositotta akkor, amikor azoknak hovátartozaniósága még jogszerűen el nem döntetott! — Parlamenti hivatásnak az idegen keretek közé szorított s ott súlyos elnyomás alatt szorongatott, egy milliónál nagyobb számú magyarságnak és a hasonló sorsban élő német testvéreinknek törvényes eszközökkel való, de megalkuvást nem ismerő elszánt védelme mindazon időpontig, amig eljön a aápek között a belátás és megértés órája és amikor mindenki szemében igazság lesz az, hogy a magyar volt talán az egyetlen a világháború versenyzői között, aki győzni is anélkül akart, hogy mástól elvegyen valamit és aki csupán a saját paszta létéért és az adott szó szentsége alapján nemzeti becsületért küzdött. — Ha mások büaei miatt mindeat elvesztettünk is, a becsületünk megmaradt! És éppen ez kötelez bennünket aanak világos és határozott kijelentésére, hogy önrendelkezési jogunkat soha és semmiképpen föl nem adjuk, azt fenntartjuk, követeljük. Megjegyezzük egyébként, hogy dr. Körmendy Ikes aki itt bátor magyarságának adja példás tanújelét, testvére Ékes Károlynak a Nyíregyházán ismert az 5 huszárazredban állomásozott huszárezradasnak. HÍREK 265—1920. sz. Felhívás. Mindazon tisztek és tisztjelöltek, kik f. hó 10 ig igazolásuk iránti kérelmüket ez állomás-parancsnoksághoz benyújtották, az erre vonatkozó igazolványuk at a katonai állomásparancscokságnál (Rákóczy u. 4. sz. I. em.) f. hó 21-23 ig átvehetik. Nyíregyháza, 1920. juaius hó 16-án. • Lőrirczy Béla s. k. ezredes, feat. áll. parancsnok. — Hirdetmény. „Tudomására uozom az ös3zes hadirokkantaknak ós felülvizsgálandóknak, hogy a vármegye területén a nyilvántarté tisztek által a hadirokkantak, valamint a felülvizsgálandók összeírása folyamatban van, ugy hogy a felülvizsgálatok rövidesen meg fognak tartatni ós az illetékek annak módja szarint folyósíttatni, miért ia ezen ügyek sürgetése végett a közigazgatási hatóságokhoz ne forduljanak." Rakovszky, szabolcsvármegye katonai parancsnoka. — Évzáró ünnep a főgimnáziumban. A helybeli ág. h. ev. főgimnáziumban évzáró ünnepét f. hó 19-én szombaton d e. 9 órakor fogjuk megtartani, az intézet dísztermében. Ez ünnepre a szüléket és tanügvbarátokat tisztelettel meghívja az igazgató. Az ügyészségi fogházban letartóztatottakat hozzátartozóik csak minden második szerdán látogatják meg. A látogatási engedélyt a fogházfelügyelő adja. Élelmet kizárólag azok küldhetnek, akik az egyes foglyokat állandóan élelmezik. — Üzenet Amerikából. Az Egyesült Államokban megjelenő „Bányászlap" május 20 iki számában a következő hirdetéseket olvastuk : Gyirány Győrgynétől Biri községből levelet vár férje. Takács Mihálynétól Nyírkárász községből levelet vár férje. Szabó Jánostól Mándok községből levelet vár Sándor tia. Kudó György bashalomí lakosról Maruzi Mihály hirt szeretne hallani. Majorcki János .levelet vár Ajakon lakó anyjától *zv. Udvari Jánosnétól. Mónus Lajos levelet vár Mándokon élő családjától. A „Bányászlap"-ot az érdekeltek megtekinthetik Nyíregyházán, Szarvas-utca 48. sz. alatt. Körisbooarat kiszárítva bármely m séjb en kg.-kéní 200 K-írt, s szárítóit a Földmivelésügyi Miniszter altal megállapított "áron vásárol a Lányi és Gonda gyógyszertár a Magy. Kir. Földm. Miniszter Gyó^ynöviny Kirend. Beváltó Megbízottja, ion.