Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-06-19 / 138. szám

1920. jhhíiss 19 Sfi t r • i magyarság es németség tiltakozó szava Fővárosi lapjaink is megemlékeztek a magyar képviselők bátor prágai parlamenti sze­repléséről s röviden méltatták is annak nagy jelentőségét. A Nyirvidék alkalmi felvidéki tu­dósítója mo3t kezűnkbe jutatta a Kassán meg­jelenő Esti újság egyik múlt heti számát, mely a felvidéki magyarság deklarációját egész terjedelmében közli a következőkben: Az a nehéz történelmi szerep, hogy az itteni magyarság és németség százezrei nevé­ben először emelj a föl tiltakozó szavát, ép városunk fiának, dr. Körmendy Ékes Lajos kép viselőnknek jutott, aki oly imponáló rátermett­séggel oldotta meg súlyos feladatát hogy vele szemben mindannyiunknak elismeréssel és tisz­telettel kell adóznunk s jövőben is tántorítha­tatlan bizalommal kell követnünk őt a végső­kig kitartó küzdelmében. A nevezetes parlamenti megnyilatkozást, — melyet a csehországi németség ünnepélyes tetszészaja kisért — alább teljes terjedelmé ben közöljük: — A szlovenszkói magyar 03 német nép­nek keresztény szoci? lista és kisgazda párti képviselői nevében van szerencsém a követ­kező elvi jelentőségű deklarációt előterjeszteni: — Azt a tényt, hogy az úgynevezett cseh­szlovák államba belekényszeritett magyar terü­letek lakossága a nemzetgyűlési választásokban résztvett, a cseh állam egyes politikusai és a sajtó egy résza alkalmul használták annak megállapítására, hogy a Szlovenszkónak neve­zett terület magyarsága és németsége a maga jószántából vagy legalább is az adott helyze­tet jogilag is érvényesnek elismerve és abban megnyugodva foglal helyet a csehszlovák nem­zetgyűlésen és ezzel megerősíti az antant álla­mok megbizoitai és a cseh politikusok között létrejött szerződésnek azon megallapiiását, hogy a csehszlovák állam a területén élő népek aka­ratából jött létre. — Meg kell állapítanunk, hogy a tények­nek ilyen a külföldi közvélemény megtévesz­tését célzó beállítása a valót nem fedi. A. területi hovatartozadóság kérdé­sében nemcsak a magyarság és németség, de maga a szlovák nép sem lett megkér­dezve és igy nem is nyilatkozhatott. Az igazság az, hogy Felsömagyarország­nak katonailag védtelen területét a cseh csapa­tok megszállották és annak lakosságát a bosz­szu politikája — mint figurákat a sakktáblán — erőszakosan áttolta egy uj államalakulat keretébe, — A választásokban való részvétel azért nem volt elkerülhető, mert egyrészt a szava­zás érzékeny büntetések terhe alatt kötelező volt. más részt mert a szabadságától teljesen megfosztott, közel másfél év óta állandóan sanyargatott és a sajtószabadságnak, valamint általában a véleménynyilvánítás szabadságának elkobzása által még a panasz emelés lehető­ségétől is elzárt magyarság és németség egye­dül igy, ezen az uton vélte biztosithatni a i maga száraára a lehetőséget arra, hogy a vele elkövetett példátlan®! súlyos nemzetközi igaz­ságtalanságokkal, a közjogi és magánjogi jog­fosztásoknak ellene alkalmazott egész rendsze­rével szemben tiltakozó szavát messzehang zóan fölemelhesse. — Nyiltan a világ elé kell tárnunk, hogy az egyoldalú nemzetiségi hozzátartozás alapján önkinevezéssel létesített, magát nemzetgyűlés­nek nevezett politikai csoport alkotta választási törvény súlyos büntetésekkel szankcionált „vá­lasztási szabadságának* valóságos arculcsapása az, hogy a Magyarországtól elszakított terüle­tek lakossága statárium, katonai diktatúra és cenzúra ssigora alatt volt kénytelen választani, továbbá meg kell bélyegeznünk azt, hogy a politikai hatóságok még ezt a „válasz­tási szabadság* ot is tömeges politikai letartóztatásokkal korlátozni és az ekként alkalmazott megfélemlítés utján magát a választási eredményt is befolyásolni igye­keztek. — A választások eredménye ilyen előz­mények miatt, továbbá azért nem tükrözi vissza a valódi nemzeti erőviszonyokat, mert a ma­gyarság és németség lakta területeken a cseh katonaság tízezrei, továbbá a cseh közalkal­: mazottaknak és a mesterségesen idetelepített í egyéb személyeknek s mindezek hozzátartozó­s inak nagy tömege- is leszavaztak s végül mert \ a választókerületek tudatosan ugy lettek kike­i rekitve, hogy a magyar és német kerületekben í egy egy képviselő, illetve szenátor megválasz­; tásához csaknem mégegyszer annyi szavazat ! volt szükséges, mint a többi kerületben. Igy \ történhetett meg, hogy a magyarság és német­j ség nem nyerte el még azt a képviseletet i sem, amely őt számarányánál fogva még a reá j nézve felette hátrányos választási törvény ós í kerületi beosztás szerint Í3 megillette volna. — Ha már kénytelenek vagyunk az antant i hatalmad által reánk kényszeritett kemény sor­j sot tűrni, viselni fogjuk azt Istenbe helyezett I bizalommal. Teljesíteni fogjuk minden nehéz­ségek ős veszélyek dacára elvállalt kötelessé­günket, de arra soha nem leszünk kaphatók, hogy a ve­lünk szemben elkövetett jogtalanságok­ban — bár hallgatag is — megnyugodjunk. — A magyarságnak ós németségnek ker. szoc. és kisgazdapárti képviselői legelső köte­lességünknek ismerjük az egész világ élő lelki­ismeretét felhívni arra, hogy mi akaratunk ellenére erőszakosan lettünk a magyar nemzet testéből kitépve és az ezeréves Magyarországnak ideálisan egy­séges területéből erőszakkal lettünk ki­szakítva. Ittlétünk tehát távolról sem e népjogelle­nes ténynek elismerése, de élő és állandó ün­nepélyes tiltakozás a rólunk — nélkülünk való embertelenül igazságtalan recdelkézés ellen — Tiltakozunk az ellen is, hogy a cseh államhatalom a politikai élet legfőbb megnyil­vánulását : a nemzetgyűlési választásokat a Magyarországtól elszakított területeken fogana­Dr. Körmendy-Ékes kassai képviselő prágai parlamenti beszéde — Szlovenszkó magyarsága és németsége ragaszkodik önren­delkezési jogához tositotta akkor, amikor azoknak hovátartozan­iósága még jogszerűen el nem döntetott! — Parlamenti hivatásnak az idegen kere­tek közé szorított s ott súlyos elnyomás alatt szorongatott, egy milliónál nagyobb számú magyarságnak és a hasonló sorsban élő német testvéreinknek törvényes eszközökkel való, de megalkuvást nem ismerő elszánt védelme mind­azon időpontig, amig eljön a aápek között a belátás és megértés órája és amikor mindenki szemében igazság lesz az, hogy a magyar volt talán az egyetlen a világháború versenyzői kö­zött, aki győzni is anélkül akart, hogy mástól elvegyen valamit és aki csupán a saját paszta létéért és az adott szó szentsége alapján nemzeti becsületért küzdött. — Ha mások büaei miatt mindeat el­vesztettünk is, a becsületünk megmaradt! És éppen ez kötelez bennünket aanak világos és határozott kijelentésére, hogy önrendelkezési jogunkat soha és semmi­képpen föl nem adjuk, azt fenntartjuk, követeljük. Megjegyezzük egyébként, hogy dr. Kör­mendy Ikes aki itt bátor magyarságának adja példás tanújelét, testvére Ékes Károlynak a Nyíregyházán ismert az 5 huszárazredban állo­másozott huszárezradasnak. HÍREK 265—1920. sz. Felhívás. Mindazon tisztek és tisztjelöltek, kik f. hó 10 ig igazolásuk iránti kérelmüket ez állo­más-parancsnoksághoz benyújtották, az erre vonatkozó igazolványuk at a katonai állomás­parancscokságnál (Rákóczy u. 4. sz. I. em.) f. hó 21-23 ig átvehetik. Nyíregyháza, 1920. juaius hó 16-án. • Lőrirczy Béla s. k. ezredes, feat. áll. parancsnok. — Hirdetmény. „Tudomására uozom az ös3zes hadirokkantaknak ós felülvizsgálandók­nak, hogy a vármegye területén a nyilvántarté tisztek által a hadirokkantak, valamint a felül­vizsgálandók összeírása folyamatban van, ugy hogy a felülvizsgálatok rövidesen meg fognak tartatni ós az illetékek annak módja szarint folyósíttatni, miért ia ezen ügyek sürgetése végett a közigazgatási hatóságokhoz ne fordul­janak." Rakovszky, szabolcsvármegye katonai parancsnoka. — Évzáró ünnep a főgimnáziumban. A helybeli ág. h. ev. főgimnáziumban évzáró ünnepét f. hó 19-én szombaton d e. 9 óra­kor fogjuk megtartani, az intézet dísztermében. Ez ünnepre a szüléket és tanügvbarátokat tisz­telettel meghívja az igazgató. Az ügyészségi fogházban letartóztatot­takat hozzátartozóik csak minden második szerdán látogatják meg. A látogatási engedélyt a fogházfelügyelő adja. Élelmet kizárólag azok küldhetnek, akik az egyes foglyokat állandóan élelmezik. — Üzenet Amerikából. Az Egyesült Államokban megjelenő „Bányászlap" május 20 iki számában a következő hirdetéseket ol­vastuk : Gyirány Győrgynétől Biri községből levelet vár férje. Takács Mihálynétól Nyírkárász községből levelet vár férje. Szabó Jánostól Mándok községből levelet vár Sándor tia. Kudó György bashalomí lakosról Maruzi Mihály hirt szeretne hallani. Majorcki János .levelet vár Ajakon lakó anyjától *zv. Udvari Jánosnétól. Mónus Lajos levelet vár Mándokon élő család­jától. A „Bányászlap"-ot az érdekeltek meg­tekinthetik Nyíregyházán, Szarvas-utca 48. sz. alatt. Körisbooarat kiszárítva bármely m séjb en kg.-kéní 200 K-írt, s szárítóit a Földmivelésügyi Miniszter altal megállapított "áron vásárol a Lányi és Gonda gyógyszertár a Magy. Kir. Földm. Miniszter Gyó^ynöviny Kirend. Beváltó Megbízottja, ion.

Next

/
Thumbnails
Contents