Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-04-15 / 86. szám

tyiregrháea, 1909 április IS. * Csütörtök iAJBfaWfir.l li » I I " • IV "i'fii xrin t»y »it i'ilWtf limiiirl Sm wíMíh XLI. évfolyam * 86 •zém SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA *TM—IMftf" fit UtnUMMMWW= Hőfizctési árak : helyben : egész évre 100 K, fél évre 80 K, negyedévre 40 K, egy hónapra 15 K, vidéken: '/iévre 200, V^vrelOO, 7*évre50, lhóra20K fc Alapította JŐBA ELEK Felelős s«rKesztó Dr S. oZABÖ LASZLÖ Szerkesztőség és Kiadóhivatal i SZECHENTI-0T 9. SZAM. YEILL'.FGN SZÁM 328. POSTACHBqUK WX 1 Kéairatokai nem aaunk vissza. Újra felállítjuk. Előbb az újjászületés előhírnökei vonultak be rajta városunkba, mint daliás, büszke heroldok, a sastollas vitézek. Most maga jön a feltámadásnak fejedelme, a Nagy Ur: Horthy Mik/és feltárjuk a szivünket újból és eléje teritjük himes szőnyeg gyanánt legszentebb érzéseinket. Jöjjön és azon lépkedjtn végig, azon vonuljon be a város falai közé és mindannyiunknak a szivébe, áhítatába. Eléje teritjük szeretetünket. Hiszen jogunk van őt a testvéri szeretet melegével köszönteni. Mikor az áldott szabolcsi földre lép, őseinek földje az és a ramocsaházi temető felöl őseinek drága hamvai köszöntik vérükből sarjadzott dicső vérüket és azok az akáckoszorus halmok intenek felé viszontlátó édes üdvözletet, amelyek Szabolcs-vezér népének, mindannyiunknak közös anyaföldjét ékesítik. Eléje teritjük hódolatunkat. Ugyanazt a hódolatot, amelyet őseink a nyírbátori Bátoriak és később a harmadik nagy Kormányzó : Kossuth apánk iránt éreztek. Mesebeszéd az, hogy a magyar nem tud hódolni a saját véréből való vér előtt. Jöjjön ide ma a kishitű, a kételkedő és megláthatja, a lelkek ujjongását, az alatt­valói hűségnek, az öntudatos mély tiszteletnek, a ragaszkodásnak viharos nyilvánu­lását az előtt akit hivatott Vezérének ismer! Eléje teritjük a hitünket, a bizalmunkat, a reményünket. Egy szebb, egy bol­dogabb jövő felé epedő lelkünknek legdrágább érzéseit. Szivünknek legszentebb Vágyait. A sok évszázados álmot, melynek valót a válását O tőle várjuk, az uj hon­alapítás ihletett mesterétől, a feltámadás várvavárt fejedelmétől. A mai fogadtatás érzéseibe a Szabadság, a függetlenség, a Haladás sóvárgásának évszázadok óta kétség-remény, honfibánat és keserűség közt ápolt motívumai vegyülntk vezérszóla­mok gyanánt és egy népnek áldogató himnusza az iránt, akitől azok teljesedését reméli, várja ! Ha a nagy világ még nem is ébredt rá, mi már értzzük, tudjuk, hogy a hit­vány vaspánt, amivel nemzettestünket szűkebbre akarják szorítani, haszontalan hiábavalósag, nevetséges kísérletezés. Aki nem hiszi, megfogja látni a mai napon a ragyogó szemekből, a szivek túláradó, kisugárzó megnyilatkozásaiból, hogy as ősi érzések nem lohadóban, de fejlődésben vannak. És a fejlődésben levő fa le­hányja a rászorított vaspántotkát. A parancsnoki hídról kemény, acélos tekintet szögeződik le ránk. És mi meg­nyugodva tekintünk le az alattunk tajtéknó hullámtaréjokra. Hiszünk Benne. Bízunk Benne. Tudjuk, hogy sorsunkat biztos kezekkel irányítja ! Egy nemzetnek az életösztöne kapaszkodik az Ő karjaiba és az a kar csak erős lehet. Sasi Szálló László. Szabolcsvárm. katonai parancsnoksága Folyó hó 15-én a vármegyei kato­nai parancsnokság nem tart hivatalt. Nyíregyháza, 1920. április 14. Jármy Elemér s. k. huszárezredes, Szabolesvm. katonai parancsnoka. Rendetet a haszonbérek emeléséről A haszonbérek emeléséről szóló ren­delkezések tekintetében a gyakorlatban számos panasz merült fel, ezért a kor­mány a haszonbérekről is intézkedő 1381—1919. M. E számú rendelet ha­tályon kívül helyezése mellett az ed­digi rendelkezések ö3sze foglalásával és a két érdekeltség jogos kívánságainak valamint a közellátás érdekeinek lehető figyelembevételével uj rendeletet adott ki, amely a hivatalos lap ez évi feb­ruár 8-iki vasárnapi számában jelent meg Az uj rendelet főbb rendelkezé­sei a következők: Mivel a h»8zonbőremelé3Í kérelmek beadására kitűzött határidőről sok ér­dekelt fél nem vehetett a kellő időben tudomást, a rendelet indokolt esetben megengedi, hogy a haszonbérbeadó a törvényszéknél még ezatán is igazolás­sal élhessea. Az igazolási kérelmet a h&szonbéremelési kérelemmel együtt legkésőbb 1920 márciu3 15-ig. ha a haszonbérlet megszállott vidéken fek­szik, a megszállás megszűnéstől számí­tott 60 nap eltelte előtt lehet beadni. A vegyes bíróság a haszonbért csak 1918—1919. ós 1919—1920. gazdasági évekre emelheti. Ha a már meghozott ítéletekkel a bíróság több gazdasági évre vagy pedig anélkül emelte a ha­szonbért, hogy meghatározta volna, hogy az emelés mely gazdasági évekre szól, az emelés anélkül, hogy a felek a bírósághoz fordulnának, csupán csak az említett két gazdasági évre hatá­lyos. Ha pedig a haszonbérbeadó a haszonbér emelését csupán az emiitett két gazdasági évre kérte, ugy az 1919— 1920. évi haszonbér emelése iránt pót­kérelmet még ezután is beadhat Al­haszonbérlöre nézve a haszonbér eme­lésének csak annyiban van helye, amennyiben a haszonbérlő által fize­tendő haszonbért is emelik s az eme­lés után az alhaszonbérbeadó haszon­bérlőnek legfeljebb 10 százalékos haszna maradhat. Az alhaszonbér eme­lese iránt a kérelmet rendszerint a haszonbérlőnek, altruista haszonbérle­teknél pedig a haszonbérbeadó r-iak kell előterjeszteni. Ha az alha&zonbérbeadó 10 százaléknál magasabb haszonhoz jut, az alhaszonbérlö vepyes bíróság­tól bármikor kérheti az alhaszonbér mérséklését A vegyes bírósági határozatok ellen íelebbezésnek vaa helye az itélőtábi.v hoz. Ezután a rendelet a felebbezés előfeltételeit és módozatait határozza meg. Ha a haszonbóremeiés az eddig fizetett haszonbér 50 százalékát meg­haladja, a haszonbérlő a gazdasági év végével a haszonbérlettől elállhat. Aki a haszonbér emelése tárgyában 1919. március 1. után egyességet kötött, a vegyes biróságtól kérheti annak hatá lyon kívül helyezését és a haszonbár kérdésébún bírósági határozat hozata lát, ha valószínűvé teszi, hogy egyes­séget csak a bírói eljárás elkerülése végett kötött, ezért érzékeny károso­dásnak van kitéve. A haszonbér mér­séklés tárgyában benyújtott és folya­matban levő ügyek az eddig érvényes rendeletek szerint intézetnek el. 11 1 11— 1 11111 11 un 11— mi A huilüaiiyzo lüyúülúldádiiaK rendje Kiss Sándor rendőrkapitány a nyíregyházi m. kir. államrendőr­ség vezetője főméltóságu Horthy Miklós kormányzó ur holnapi fo­gadtatásakor az utca rendjének biztosítása érdekében az alábbi redeletet bocsátotta ki: Főméltóságu Hor:hy Miklós kor­mányzó urunknak városunk megtisztelő meglátogatása alkalmából a méltóságos komoly fogadtatás biztosítása rendbiz­tonsag é> a nyugalom érdekébea hi­vatkozva mindenek előtt Nyíregyháza közönsége hazafias higgadt komoly gondolkodására a következőket rende­lem és azok teljesítésére a lakosságot felkérem A mar ismertetett programm szerint a Kossuth-tér Zrínyi Ilona-utca, Széc­hényi-tór és Széchényi utca 15-én reg­gel 8 órakor rendőr kordonnal el lesz zárva. Kocsi és gyalog forgalom a le­zárt területen és útvonalon teljesen megszűnik. A kordonon beiül lépni csak bslépő jeggyel lehet és pedig a következő .he­lyeken. A városhazán: a varosháza két oldal ajtaján. A Vay Ádám-utca felől a Takarék épület sarkán. A Bessenyei­tér felől a Varoshaza sarkán. A Beth­ien-ulca felöl ezen sarkán. Luther és Kállai-utcák felől a Lányi patika sar­kán és a Bocskay utca felől a Hirseh­ler bolt sarkán. A Zrinyí Ilona utca teljesen lezára­tik itt még a lakóknak sem szabad az utoan közlekedni vagy a kapu alatt tartózkodni. Ugy ezen útrészen valamint az egész bevonulási útvonalon az ablakokban és lakasokban idegeneket befogadni tilos és az ablakokban csak azok tartózkod­hatnak akikért a ház lakója személye­sen feleiősséget vállal. 2. A bevonulási útvonalon és az egész téren mindenféle üzlet bezárandó rolló lehúzandó. Az üzletekben tartóz­kodni tilos. E tilalom délután 2 óráig tart. Fegyverek, szurószerszámok és vas­rézbotok hordása tilos akiknél a próba személymotozásnal ilyenek találtatlak letartóztatva lesznek. Andar Endre képviselőjelölt proy­rammbeszéde (Saját tudósítónktól) Értesülésünk szerint dr. Andor Endre min. tanácsos kinek nyíregyházi jelölését, mint azt mult szombati számunkban említettük, Simonyi Semadam Sándor miniszter­elnöknek és a keresztény nemzeti egye­sülés pártjának végrehajtó bizottsága nevében Ernst Sándor elnöknek saját kezű aláírásával ellátott és tudósítónk által betekintett április 7-iki levelében ugy a miniszterelnök, mint a pártel­nök „változatlan meggyőződéssel" kí­vánatosnak tartja és az ő „támogatá­sát a nyíregyházi helyi szervezetnek legmelegebben ajánlja," folyó hó 18-án, tehát a legközelebbi vasárnap délután 3 órakor fogja megtartani első prog­rammbeszédét. Kedvező idő esetén a Korona er­kélyéről, rosz idő esetén pendig a Ko­rona nagytermében fog beszélni a vá­lasztókhoz. Minthogy a miniszterelnökségi sajtó­irodának ugyancsak m«lt szombati szá­munkban közölt és a „legilletékesebb helyről" vett információ alapján leadett távirata szerint a keresztyén nemzeti egyesülés pártja Dvorcsák Győzőt nem Nyíregyházán, hanem „másutt kívánja mandátumhoz juttatni" ennélfogva, abban az esetben, ha dr. Prőhle Vil­mos visszalépését Andor Endre javára is fenntartaná, nem lehetetlen, hogy a vasárnapi programmbeszéd esetleg a helyi pártszervezet által leendő hiva­talos jelölésre is alkalmul fog szol­gálni E tárgyban egyébként, amint értesü­lünk, a szabolcsvármegyei és a nyír­egyházi partszervezet végrehajtó bizott­sága f. hó 14-éa, szerdán ülést fog tartani. (—) Keresztény magyarság a kereskedelmi pályákon Dr. Kálmán Dezső kereskedelemügyi miniszteri titkár vezetésével Budapes­ten egy lelkes hivatalnoki társaság szé­leskörökhen mozgalmat indított meg aziránt, hogy a társadalom felvilágo­sításával a keresztény családokat a kereskedelmi és ipari pályák felkaro­lására nevelje és szoktassa rá. Az ér­demes és most különösen alkalomszerű mozgalom célja nagy vonásokban a következő: A történelmi családoknak, mint az ország gerincéaek, a kereskedelemre és iparra való átmenetének előkészí­tése, erre való szervezkedés, nevelés és általában a produktív pályák felé hajló nevelés megteremtése; tjvagyon­szerzés és megtartása; a tőke mobillá tétele; soci&lis helyzetünk biztosítása; közös fajú érdekek védelme; társa­dalmi szervezet a bolsevizmus ellen Ezen célok megvalósítását a követ­kező eszközökkel véli elérni: Agitálás a társadalom, a sajtóban és irodalomba*; kurzusok rendezése, melyeken az illetők két-három hónap alatt képesítést nyernek; régi és be­vált tradicziók felelevenítése; külföldre való kiküldetések szervezése kereske­delmi tanulmányok céljából; külföldi összeköttetések szervezese; önképzés, nyelvek, stb. foglalkozás szerzése; se­gédkezés a hitel megszervezésében; az oktatás reformja kereskedelmi irány­ban ; a történelmi középosztályból ki­indulva az uj magyar középosztály megteremtése. E mozgalommal kapcso­latban a társaság legközelebb nyilvá­nos felhívást fog kibocsátani a közös­séghez. HÍREK. — A törvényhatósági bizottság tagjai nem fél í)-kor, hanem 8 órakor gyüle­keznek a Tármegyehaza disztermeben 1 — Paulusz Márton és Andor Endre dr. nem lépnek vissza. Az alabbi levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Ur I Mindenféle koholmá­nyokkal szemben kijelentjük, hogy nem léptünk vissza és helyi pártjaink nem is engedik hogy visszalépjünk. Nyíregy­háza, 1920. április 14. Paulusz Márton, dr. Andor Endre. — Halálozás. Részvéttel értesültünk, hogy özv. Csapkay Janéné szül. Orbán Emma eletének 67-ik évében elhunyt. Halálanak híre mély megdöbbenést kel­tett mindazoknal, akik ismerték a ne­meslelkü, jótékony urnöt, akiben dr. Benes Kálmán varosunk polgármestere anyósát vesztette el. Temetése 16-án pénteken délután 4 órakor lesz a Deák Ferenc-utca 20. szám alatti gyász­házból — Eskületétel. A nyíregyházi kir. törvényszék, kir. ügyészség és kir. já­rásbíróság összes tisztviselői ma dél­előtt tettek le a magyar alkotmányra hivatalos esküjöket dr. Zelenka Lajos kúriai biró kir. tszéki elnök kezébe. Ár* 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents