Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-06-12 / 132. szám

19i0. junius 12. A magyar békedelegátusok elutaztak Párisból. Budapest, junius 9. (Saját tudósítónktól.) Párisi szikratávirat jelenti, hogy a magyar békedelegátusok csütörtökön este Praznovszky meghatalmazott miniszter kivételével elutaztak Párisból. Az újságírók gyűlése Budapest, junius 11. (Saját tudósítónktól) A Magyar Újságírók Egyesülete ma délután ülést tartott, amelyen Kállay Miklós a sajtószabadság kérdésében ter­jesztett elő javaslatot, követelve a cenzúra el­törlését és sajtókamara létesítését. Az indít­ványt egyhangúlag elfogadták. A kerületi kormánybiztos­ságokat megszüntették. Budapest junius 11. Saját tudósítónktól. Budapestről jelentik, hogy a kormány a kerületi kormánybizíosságokat a nyugatmagyar­országi kivételével megszüntette. A megszünte­tés folytán, melynek előzménye pártközi meg­egyezés, a következő kormánybiztosokat men­tették föl állásuktól: Károlyi József gróf, Dr. Kelemen Béla, Almády Sándor, Szentimrey Pál és Dr. Czobor Imre. Temesvérott visszatették a magyar táblákat. Megkezdik az Alföld erdősítését. 600 holdon kísérleteznek. — Fedezve van a bányafanyagunk 70 százaléka. — Kaán Károly h. államtitkár nyilatkozata. Mezőgazdasági szakkörökben az utóbbi időkben nagy körültekintéssel, széles alapon tárgyalták as Alfö;d erdősítésének problémáját. Ez a probléma már régebben is több izben is napirendre ke;ilt és kezdeményezője és leglel­kesebb apostola, Kaán Károly államtitkár, több izben sürgette a megvalósítását. A mostoha háborús viszonyok alatt a megvalósulásnak el kellett maradnia, most azonban nagy enargiá­val felkarolták uiból ezt az ügyet és már ugy látszik, hogy balátható időn belül a lehetőség­hez képest teljesedésbe megy ez az akció. Most, hogy a szigorú békefeltételek megfosztot­ták Magyarországot az erdőitől, ez az amúgy is nagyjelentőségű kezdeményezés még nagyobb fontosságúvá vált Tudósítónk felkereste Kaán Károly h. államtitkárt, aki a magkexdett mun­kálatokról és a jövő terveiről a következőket volt szives mondani: — Ép most volt nálam egy értekezlet, amelyen több az erdősítés problémájával fog­lalkozó szaktekintély vett részt Az akció^irány­elveit már megállapítottuk, most már nugyobb mértékben hozzáláthatunk az Alföld erdősíté­séhez. Az előmunkálatokat szerencsénkre meg­könnyebbítette az a körülmény, hogy Kecske­mét városa 600 holdat bocsátott a rendelkezé­sünkre, ahol 50 000 fával kísérletezünk, a leg­jobban bevált fafajokkal. A kísérletezés közben már megkezdjük az erdőségi munkálkodást. Ez idő szerint még nem tudom megmondani, hogy hol és milyen mértékben látunk a dolog­hoz, mert erre vonatkozólag végleges döntés még nem történt. Igy csak a követendő eljárást ismertethetem. Az erdősítés problémája mező­gazdaságilag is fontos nyereség lesz, mert az újonnan létesített erdők nagyban elő fogják segíteni a harmatképsődéit és a szél ellen védeni fogják a asántófőldaket a futóhomok ellen. Az is nagy nyereség mezőgazdasági szem­pontból, hogy a beerdősitett körzetekben mé­hészeti telepeket állítunk fel. Ebben a kezde­ményezésben az állam fog jó példával elől járni. Az erdősítésnél olyan fafajokat fogunk alkalmazni, amelyeknek levelei alkalmas trágyát szolgáltatnak. Nagyjában ebben foglalhatom Ö3sze a jövőbeli munkálkodásunk irányát. Megkérdeztük ezután az államtitkár urat, hogy a Magyarországon megmaradó eidőrészek milyen arányban fedezik az ország faszük-­ségletőt. — Köztudomásilag nagyon keTés erdőak maradt meg, azonban egy általános képet a sokféla faanyagra és a szükséglet kűlöníélesé­gére való tekintettel, nehéz adni. Mindenesetre legfontosabb a bányafaszükséglet és ebben a tekintetben elég szerencsés helyzetben vagyunk, amennyiben a bányák szükségletének mintegy 70 százalékát belföldi termese! fedezni tudjuk. Természetesen fenyőfa, ami pedig a legfonto­sabb, elenyésző mennyiségben maradt, ugy hogy a jövőben kénytelenek leszünk fenyőfa helyeit tölgyfát használni erre a célra. I Békéscsaba, junius 11. j­A temesvári entente misszió rendeletére ; újból magyar feliratú cégtáblákat tettek ki az üzletekre. Uj törvényjavaslat Budapest, junius 11. (Saját tudósítónktól.) Budapestről jelentik, hogy Ferdinandy igazságügyminiszter hétlőn a a vagyon, személy és erkölcs védelméről, to­vábbá az állam és társadalom rendjének vé­delméről javaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé. A javaslatok letárgyalására előreláthatólag ki fogják mondani a sürgősséget. HÍREK Beh jó is volt kedves juniusi napokon a szépen gondozott nyíregyházi parkok lombos, virágos utain sétál­gatni. Az árnyas utak mentén kényelmes padok hívogatnak, megpihentünk néhány buról-bajról megfeledkező, merengő percre. Most bosszúsan hagyjuk félbe a parki sétát. Fáradtabbak, pihe­nésre vágyóbbak vagyunk, mint valaha, de padokat nem látunk sehol. A téli fainségnek a padok is áldozatul estek. A város nagy költ­séggel rendbe hozza a park ültetvényeit, de őrizetükre már nincs elég gondja. A közönség jóizlésére, kíméletére egyetlen város sem számit. Bizony, szigorú őröket kell odaállítani Budapest parkjaiba is. Nem hisszük, hogy ne akadt volna rokkant vagy ímás munkanélküli, aki őrizője -„ lett volna a nyíregyházi parknak téli napokon ' ss. A sétára, pihenésre vágyó s azt meg is érdemlő nyíregyházi közönség méltán elvárja a padok felállítását, szaporítását és gondos őr­zését a várostól. — Eljegyzések. Dr. Frischmann József (Nyírbátor) eljegyezte Spieget Klárikát, Nyírbá­torból. (Külön értesítés helyett) Blau Janka Mándok Fischer Sándor Gé­gény jegyesek. (Minden külön értesítés nélkül.) Stark Margitot eljegyezte Veisz Jenő Ti­szafüreoen. (Külön értesítés helyett.) — Mentsük meg a nemzeti kulturát! Junius 4-ike volt állítólag az utolsó aktusa annak az ólveboncolásnak, melyet raj tutik bitor­lóink elvégeztek, de szerintünk ez a kegyetlen­kedés lesz kezdete annak a második ezeréves segitő munkának, melynek gyökerei a nemzeti múltba nyúlnak vissza és földalatt, földfelett terjedve törzsököt hajtanak minden hazafi lel­kében a monumentális nemzsti kulturánk ; mely­nek titáni munkáját magunknak kell elvégez­nünk. A „Musa" szépirodalmi vállalat e gondo­latoktól vözetve elhatározta, hogy alaptőkéjét 5 miilió koronára emeli és nemzeti szellemű könyvek kiadásával, azoknak b3l- és külföldön való terjesztésével, népies nemaeti szellemű színdarabok szinrehozásával, azoknak saját szín­házában ós színtársulatával való előadatásával, hangversenyek, tudományos és ismeretterjesztő előadások rendezésével, megkeresi a megsza­kadt mult és jelen közötti kapcsolatot ismét és a lelkeknek, sziveknek megnyerésével pezsgő magyar kulturát teremt itt benn és ezt megis­merteti a külfölddel is. E nagy művelet végre­hajtásával városunkban Keresztes Erzsébet me­nekült hivatalnoknő, székely urleányt bízta meg, akit a magyarul érző közönség jóindulatu párt­fogásába ajánlunk. Ezen akciót a ,Tevéi" és Honszeretet égisze alatt indítjuk meg ós reméljük, nem lesz Magyarországon élő ember, aki ki­vonná magát a nemzetmentő munkából. Nem­zeti kulturánk virágzása egyszersmint nemzeti lételünk főfeltétele és ebből a munkából sen­kinek sem szabad magát kivonnia. — A kereskedelmi miniszter Debre­cenben. Emieh Gas táv kereskedelmi minisz­ter, kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselőjelölt vasárnap mondotta programbeszédét Debrecen­ben sok ezer választó előtt. A minisztert nagy ünnepséggel fogadták. Délelőtt 10 órakor a zsúfolásig megtelt Bika-szállóban volt a gyűlés, melyet Szomjas Gusztáv, Hajdumegye főispánja nyitott meg nagy beszéddel. Eosich miniszter mondott ezután nagy koncepciójú beszédet. Kijelentette, hogy a gabonát egészen olcsón adják az ellátatlanoknak, a tisztviselőknek és munkásságnak. A 3000 koronás ár kortesfogás. Felszólaltak Boitlik, Ruppert, Szabó Sándor képviselők is. — Adomány. A Nyírvidéki Takarékpénz­tár Rt. a Nemzeti Hadsereg eéljaira 10.000 koronát adományozott. — Megállapították a bórkocsidijakat. Végre intézkedés történt a bérkocsidijak meg­állapítása tárgyában. Ez ügyben dr. Bencs Kálmán polgármester értekezletet hivott össze az érdekeltek bevonásával. Az értekezlet a következő viteldíjak meg­állapítását javasolja: Kocsi, a nagy állomásra, nappal, kétfogatú 30, egyfogatú 20, taliga 15 korona, éjjel 40, 30, 20 korona Kocsikázás a sorompokan belül. Első félóra kétfogatú 40, egyfogatú 30, taliga 20 korona. Minden további félóra kétfogatú 20, egyfogatú 15, taliga 1® ko ona. A Sóstóra induló kocsik viteldíja sza­bad megegyezés tárgya, ha ez nem történik meg, a viteldíj óraszeriat számitható. Nagyobb utak.viteldjai : Burkolt uton kétfogatú 12, egy­fogatú 9. taliga 6 korona, burkolatlan utoa két fogatú 15, egyfogatú 12, taliga 9 korona kilo­méterenként. Ezeknek az áraknak a túllépése árdrágítás. — Az emberbarátok figyelmébe. Eg; agg kora miatt elbocsátott magántisztviselő azzal a kérelemmel fordul a nemesen érző emberekhez, hogy bármely csekély adomány­nyal könnyítsenek kétségbeejtő helyzetén, Az adományokat szerkesstőségünk továbbítja. — Gyűjtés. A polgári szolgabírói kiren­deltség vazetőja Nemei Ferenc tb íőszalgabiró a szibérai hadifoglyok hazaszállításának alap­jára 30,000 koronát gytjtött. — Gazdák figyelmébe. Szabolcsvár­megye alispánjának közbenjárására a föld­mivelésügyi Miniszter egyelőre 6 waggon «sép­lési benzint utalt ki a megye részére, amely­ből azok kaphatnak, akik hatósági bizonyít­vánnyal igasolják, hogy gépjük bsnzintűtésre van berendezve. — A Nyíre Old boy csapata minden hétfőn és szombaton délután 6 órától tart tréninget a bujtosi sporttelepen. A Nylve agi­lis vezetősége mindent elkövet, hogy az öreg fiuk testnevelésére épen olyan nagy gond for­dittassók, mint a fiatalokéra. — A közigazgatási bizottság ssütörtöki ülésén Dr. Jármy Bála főispán-kormánybiztos elnöklete alatt a folyó ügyeket tárgyalták és a havi jelentéseket hallgatták meg. Különösen fontos a bizottság azon határozata, amelyik az aratási munkálatokra eddig még le nem szer­ződött munkásokról gondoskodik. Miután a Í munkanélküliségnek nem az őszi vetésterület csökkenése, hanem a munkakedv hiánya, más­. szóval a dlogtalanság az oka, a bizottság fel­í hivta az összes járási főszolgabirákat, hogy I minden erejükkel hassanak oda, hogy a Se nem szerzödötít munkások minél előbb álljanak munkába.

Next

/
Thumbnails
Contents