Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-06-06 / 127. szám

1920, junius 13. 3 A csehek félnek Dvorcsák Hazudozások a magyarokról — Mikor vonul be , pán Horky ?" Nyíregyháza, junius 5 Saját tudósítónktól. A felvidékem mutatkozó elégedetlenség nagyon megijesztette a cseheket a hogy ijedtségüket elpalástolják, ők kezdenek ijesztgetni, a következő falragaszokat ragasztván ki: „Fegyverre a Szlovenszkó védelmére. A szlovák néppárt vezetői együtt do-goznak a magyar és lengyel kémekkel azon célból, hogy Szlovenszkót elszakítsák a cseh-szlovák respublikától. A napokban Bécsben járt Dvorcsák és ott tanácskozott a szlovák néppárt vezetőivel. Tanácskoztak a legközelebbi lépésekről, amiket a magyar katonaság fog tenni Szlovenszkó felszabadítása érdekében. A magyar katonaságot támogatni fogják a lengyelek. Dvorcsák azután Berlinbe, majd Varsóba utazott, onnan ismét Bécsbe megy, ahol Jehlieskával és a magyar és lengyel ágensekkel fog találkozni. Szlovák nemzet vigyázz. Fegyverbe. A magyar ős lengyel ellenségek el akarják rabolni szabadságunkat," Meg is indokolják, hogy miért kell félni a magyaroktól és lengyelektől, amidőn az effé léket híresztelik lapjaikban: „Szlovák vér folyik Magyarországon. A magyarok fogságba hurcolják és akasztják a délvidéki tótokat. Tótkomlóson 7 tót földmivest akasztottak fel, amint a románok kivonultak. Jehlicska és a többi néppárti vezetők I Hova akarjátok vezetni a szlovák nemzetet ? Nem hagyjuk magunkat a magyaroktól bebörtönözni és akasztatni. A Haller István kultuszminiszter a kiil- és Nyíregyháza, junius 5. (Saját tudósítónktól.) Haller István kultuszminiszter n keödun tartott népgyűlésen nagy koncepciójú beszédet mondott, melyiől a következőkben számolunk be : Elül a őrlszenvedély, mikor Haller a magyar keresztény idealizmus ünnepelt harcos szónoka emelkedik szólásra. Nem érzik beszédén a küzdés fáradalma, ércesen, lenyűgöző erővel cseng minden szava, magasan lebegve a pártok felett a közös nagy érdekek tiszta gondolatkörében. Igazságok fölkent papjaként szól • az ő igazsága a nemzeté, mindnyájunké. Mikor beszél, a teremben nincsenek pártok csak igaztalanul meglépett ország bus, de hivő magyarjai. Az ezeréves Magyarországot újra nagy, gyá akarjuk tennij amivé véi\ yas^ verejték eddig tette s megtartotta. Ehhez pedig először okos külpolitika, másodszor, becsületes belpolitika kell. A kormány csak azokat az embereket hajlandó támogatni, akik ugy tr kül, mint á belpolitikai érdekeknek megfelelnek a a terület, becsület, dicsőség visszaszerzésében résztvenni képesek. A kormány, súlyos külpolitikai kérdésben határozott: a békél Junius á-én aláírjuk. Sokan kérdezik, milí ennek kényszerítő okai?? Aki a völgyben van keveset Iát, de ő fent van a hegyen s innen látni az ágyuk gyűrűjét? az ellenünk felvonult hadtesteket. Hadseregülik hősi elszántsággal készen áll, de nincs tüzérsége, elrabolták felszerelését. Kevesen vagyunk, nem szabad újra vért sieszite nünk. Majd ha megint acélos lesz a karunk, barátaink is lesznek, ott leszünk a csatasorban és ha kell maghalunk ezért a földért, melyet eddig is vérrel tartottunk meg. fclásodik kényszerítő ok: Magyarország ma teritett asztal, Románia, Csehország, Szerbia csak az aratást .várnálí e elvinnének mindent, éhen h'alíiánk. Harmadik ok: Más-már ugy, volt, hogy a győzkiömlött vér a ti lelkü'smereteteken szárad Boszut állunk 1" A mi a lelkiismeret kérdését illeti, az Jehlicskánál nyugodt lehet, de hogy viselhet el annyi hazugságot a csehek lelkiismerete? Pedig megbir Srobárék lelkiismerete többet is. Utóbb egy röpiratot osztogatnak, melybon ilyenek foglaltatnak: „Néhány százezer Magyarországban maradi szlovák kétségbeesve kiált segítségért. Miért ? A magyarok százszor rettenetesebbek, mint a háború előtt voltak. Egyetlen tót szócska miatt átkozódnak. Szlo vákok éheznek ott, Utolsó vetőmagunkat ís elrekvirálták. Idegenbe nem mehetnek panaszkodni, mert vonat sem jár. (!) Horthy kormányzó csaknem mindennap meggyilkoltat néhány embert." Ebbe a főrmedvénybe tévedésből mégis becsúszott egy igaz mondat. A csehek barátai, a kedves oláhocskák tényleg elrekviráltak mindent tóttól-magyartól egyaránt. De a magyar kormány a legszükségesebb mértékig gondoskodott mindenről, ugy, hogy ideát mégsem olyan siralmas a helyzet, mint Sárosban, vagy Trencsénben. Ám hiába ijesztgetnek a jó csehek, a tótok nem ijednek meg, ismerik ők a magyarokat (a cseheket is) és szaporán érdeklődnek, mikor lesz már szives bevonulni pán Horky akár a lengyellel, akár a nélkül. Pekeln iczky Szaniszló. tes központi halalmatf FogjáTí fi bEkEt 'diktálni. A nyugali hatalmak ijedtükben Ígéreteket tettek, gondolván, ugy sem kell beváltaniok. Most kénytelenek beváltani. Aláírjuk a békét, megszűnik a szövetségi kötelezettség, megy ki-ki tk maga utján. Keresünk mi is szövetségest. A győzteseknek az elrabolt országrészek megfekszik gyomrukat, nem tudnak talpraállni. Nálunk pedig rend, bizalom, az erkölcs, a hit irányító hatalma. Ránk támaszkodhatnak. A mit most aláirnaK, nem lesz béke soha. A szivünkkel nem fogjuk aláírni. Segesvárott azt a buzalcalászt, mely talán Petőfi drága szivéből nőtt, nem fogja oláh aratni, a Bánát nem lesz szerbé soha. (Éljenzés.) Mindig vannak okosabbak, most is akadnak, akik azt mondják, még sem kellet volna aláírni. Ezek fejjel mennének a falnak s emlékezhetnek arra az okosko dó vándorra, aki kifogásolta a természet rendjét, mig az orrára esett makk észre nem téritette, hogy mégis csak jó, hogy a tölgyfa nem tők nagyságú gyümölcsöt terem. A miniszter ezután a rSgl kCl politikánkat bírálta. A Ballplatz csak Ausztriát védte. Olyan külpolitikára van szükségünk, inely egyes egyedül magyar érdekeket kép visel. Összefogunk mindenkivel, aki csak hasznunkra tud lenni, önzők leszünk, elég gavallériával szolgáltunk eddig idegen érdekeket. Minden ember kell, aki a magyar föld egy darabkáját visszaszerez ni képes. ' ! Belpolitika. Beszédének' másik felében Haller miniszter a h elyes belpolitikáról szólt. Apponyi Albert grófot idézi, akit a népgyűlés szűnni nera akaró éljennel ünnepel. Az $ szavai szerint: a helyes külpolitika tisztességes belső renden és erőn épül lel. A belső rend feltétele, hogy ne legyen|ek a társadalomnak kitagadott, mostoha gyermekei. Legyen egyformán becsült és eredményes mindenki munkája. A múltban azok nyomoroglak, akik legtöbbet dolgoztak, a tág lelkiismeretű henyék könyr nyen éltek. Törvényeink is a hatalmast, az elnyomót védték. Ha ezután is lesznek védtelenek, nem fog soha megszűnni az osztály és felekezeti gyűlölség. Nem kellenek osztálypártok, általános törvények kellenek, ö szalmafedeles házból indult ki, inkább nevezhetné magát kisgaedluiak, mint a sok ezerholdas Gr. Széchenyi iViktor. Gaál Gaszton és a többi, aki a politiká ban kisgazda, de otllíon nagybiztolfos és nem lehet nagy hive az őszinte földreform nak. Foglalkozik R kisgazdapárt legfrfsebti válságával. Gaál Gasztonétt azt raotiöják, hogy a gazdának egy; mm. bliza 8000 IBoronába kerül s & termény forgalmSf •Sábáddá akarják tenni. Ez 4000 korotí®» Urakat jelentene, melynek következményeit csuk a nagybirtokos viselhetne el. M£sok tönkremeimek H kisgazdákká* egvjfttt, mert hisz akkor. egj{ ruha 80—30000 koron® lesz. '•< Ezután Rubinek fÖidföitoB reform tervét bírálta, amelyet mosi tanulmányozott át. A javaslat a reform végrehajtását Birtokrendező tanácsra bizta, mely feladatát tizenöt év alatt .végzi el. Á birtokot a jogosultak irjeerBsen vagy fargfchnt áron kisajátítás utján szerziB meg. Olyan ára lesz igy a földnek, hogy azt senki sem tudja megfizetni. A reform igy egyes (érdekeket szolgál • nem a dolgozók egyetemes érdekeit. Meg kell becsülni • Sóidét és tisztességes hozadéka arányiban szabott áron kell kisajátítani, ugy, hogy a vásárló szegény 40—50 éven 61 flizatbesse. Földhöz kell juttatni n városban lakó tisztviselőt és munkást i«, hogy szabad idejében családjával kertészkedhessél. Ezeket hirdeti a keresztény pgy«sttlés pártja s ez azoknak, akiknek áldozatot kellene hozni, nem kedves, 6k azonban nem a nagyok érdekét sZolgálfák, hímem a dolgozó szegényekre támaszfiüflnwBL Ö, már évtizedek óta küzd érettük • hetu akkor fedezte fel a keresztény Irányzatot, mikor az divattá lett. Itt ebben B teremben is hangoztatta ezeket ai igaf&ágokat s akkor az ablakokat beverték S munká;sok. Már akkor mondta, félre vannal vezetve s önmaguknak ártanak:. SAz KUB Igazat adott neki. (Éljenzés.), BörtfiW* ven tette a munkások uralma, mégsem gyűlöli őket, hiszi, hogy. a gyógyulás útjára tértek. Láthatják, nem volt igaz, hogy, ők semmit sem veszthetnek. Elveszeti • haza s ők is elvesztettek mindent, sót, vasutat gépet s ezekkel együtt kenyeret. Lássa be a munkás ís, bogy afi országgal együtt ő is szegény*, ellene, rcCUCftl* soha boldog. nem lehet. A választásokról szólva H nánfczter, azt mondotta,, bog^ mig & r4gj országgyü lés tatarozó munkát végzet csupán, most a nemzetgyűlés uj épületet emel. Eet kontárokra nem lehet bizüí. Olyanoltat kell a parlamentbe küldettünk, akik tovább látnak az eke szarvánál. Öri&si a munka, mindenki a maga beiyén álljon. A kormány nem tehet ígéreteket. Egy. kincsünk van, a munka. Hoigozni fogunk, hogy példát adjunk a köteltssCBek becsületes teljesítésében. Majd igy fejezte Öe hatalmas bfcsa^dét: Bátran indulunk el az iélet tengerén, tfajónk nem sülyed el, ezeréves igazságot vi szünk rajta, amely nem veszhet soha: Magyarországot vérrel, vassal iríuk fiei * történelem táblájára, szivaccsal, uafilr,le nem törli azt onnan senki. , 1 — Tanulmányi kirándulás, ü *&JÜQSi felső kereskedelmi iskola 58 uDxenOólí® az igazgató és két tanár vezetés® mellett egy minden tekintetben |óft skerlöfl, Ifié* napos tanulmányi kirándulási r«id«£ett Tokajba. Megtekintettek egyréset több! gyárat és üzemet, másrészt elmentek R ténelmileg 0I31 hires Szabolcs váj&tüj g régül fontos turisztikai és testedző JE^élfs is volt a tanulmány útnak, mert gyalog mm tek egyrészt Balsától Szabolcson, Kimáron át Tokajba, másrészt a Kora aeggeli órákban felmentek a tokaji Kopása ttegyye A fiukon az ut fáradalmai alig látszottak meg s visszatérve, hangos tSneksedxal Kamiitok végig Nyiregyháza IS utc&Jbu, Ma szombaton és vasárnap nagy sportelőadás verssuy&irkazással a 10000 K-ás versenydijért. Hz eddig jelentkezett öajnBkok: CZÁJA JÓZSEF megjár világbajnok, OLSOVSKIVLAD lengyel mester, SINDMAYER Európa bajnoka, TUSNOV1TZ horvát mesterbirkozó