Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-06-03 / 125. szám

Nyíregyháza, 1920. jtnius 3. * feltörtök KLl évfolyam * 125 tzám SZABOLOSVÁRMEGYE ÉS NYIRKOYHAZA VAROS HIVATALOS NAPILAPJA Ss E r,r*«4*al Arakt hetytum i *9*M •vr® t«0 K. K, r>«oyejdévr« 40 K, egy hónaprt Ifi K, vMékM i t évT» ÖOÖ K, fóttvr* too K, n«ay«**ra 60 K, hónapra 20 K. — száw 4ra 1 Ake*Hett« üdBA BUCK F»t*tta saerkMztt Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerke»2*őa6g ó« kiadóhivatal: SZÉCHENYt-UT 8. SZAM. T»l»«»n »c£n KJG. Postaoh*qu« 99S6* Köziratokat nem adunk vissza. Gazdasági kilátások a békefeltételek javítására Budapest, junius 2. (Saját tudósítónktól.) Versaillesi szikratávirat jelenti, hogy az osztrák békeszerződés ratifikálásával kapcsolatban a Le petit repubÜque a következőket irja: békefeltételek a háború elkerülhetellien következményei voltak. Az osztrák-magyar monarchia feloszlása frappáns példája a liáboru következményei viselésének felelőssége és a békefeliélelek súlyossága köKötti fordított aránynak. Bécsnek nincs kenyere, a magyar alföld parasztjának pedig fája sincs, A diplomáciai szerződéssel elkövetett hibákat gazdasági egyezmények biztosításával kellene ellensúlyozni. A volt Monarchiából alkotott államok egyike sem életképes, mert létesítésük a gazdasági egyensúly alapfeltéleleivel ellenkezik. A legfőbb tanács azt hitte, hogy a határoknak papiroson való megállapitásá vai eleget tesz a kötelességének. ki osztrák kancellár jegyzéke a magyar kormányhoz I zalaegerszegi eset nem lesz casus belli Ausztria és Magyarország között Budapest junius 2. (Saját tudósítónktól.) A bécsi lapok a zalaegerszegi eset ügyében Renner kancellárnak a magyar kormányhoz intézett jegyzékévet kapcsolatban különbözőképen jnagyarázzák az oszlrák kormány magatar tását. Igy a Neues ÍWeener Tagblátt azt ir ja, hogy a zalaegerszegi eset nem lesz casus belli Ausztria és Magyarország között egyesek monarcliisztikus érzelmei könnyen megmagyarázhatók, mert hiszen naggyon nehéz azokat a kapcsokat széjjeltépni, amelyek az emberek lelkét a régi Áussztriához fűzték. Sokkal veszedelmesebbek náluk azok, akik máról-holnapra nyomták fejükbe a frigiai sipkát. A Wiener Mittag irja: az a zalaegersze gi ellenforradalmi osztrák tiszti légió nem csupán mumus-e, amivel a kormány ijeszt bennünket a tanácskongresszus előtt, hoggy mi lássuk, hogy ők mindent elkövetnek a köztársasági államforma megvédésére s ezért fejükre glóriát tegyünk. Á keresztény nemzeti egyesülés pártjának nagygyűlése Nyíregyházán Szabó József képviselő beszéde. — A közebéd tartó hivei. Haller István kultuszminiszter a nagypáholyban helyezkedik el titkárával társalog. Majd a Nyirvidéket ,veszi a kezébe és figyelmesen olvassa a kisgazdák népgyüléséről szóló tudósítást. Mellette helyezkednek el Szabó Józstef kép viselő és K. Török Miklós a Nemzeti JJjság szerkesztője is, akik szintén beszélni fognak. Szabó József budapesti képviselő. Nyíregyháza, junius 2. (Saját tudósítónktól.) > Ezrekre menő mostanában népgyűlésen nem látott sokaság gyűlt egybe arra a hirre, hogy Nyíregyházára érkezett kultuszminiszter és a kíséretében jött keresztény nemzeti egyesülés párti képviselők beszélni fognak azokról a teremtő erejű igazságokról, amelyek ma a kor- j mányzó pártokat hevítik. De áthevültség- j ben, a szavakra való szenvedélyes vissza- \ hatás, az agitáló szó igazságának spontán helyeslése, a szónokokkal való belső együttélés tekintetében sem volt mosta- I nában hasonló népgyűlés városunkban. E ? monstre gyűlésnek tulajdonképpen a sza- ' badban kellett volna lefolynia, hogy a ragyogó szavak fölé a magvar ég kékjének baldachinja boruljon és annak a hullámzásnak, mely a hatalmas szavakra \ a tömegtudaton áthatott, ne vessen határt i a zárt terem négy fala. Haller miniszter j azonban már napok óta uton van, agitáló j beszédek egész sora van mögötte, fáradt, \ kímélnie kell magát. A Korona alá felvo- j nult népnek Andor Endre, a keresztény ; nemzeti egyesütés pártjának ma önmagát is felülmúló agilitással dolgozó képviselő jelöltje adja tudtára, hogy a gyűlés a teremben lesz. Szorongásig megtelik a nagy- , terem s afc előcsarnokok s ebben a soka- \ ságban ott látom társadalmunk minden i rétegét. Ember-ember mellett szorong. Sok ' nő is van, nagyszámmal jöttek feketekendős munkásasszonyok, Andor Endre kiFél tizenegy van, mikor Kéry József az Andor párt elnöke lelkes szavakban a polgárság osztatlan szeretetével üdvözölvén Haller minisztert, a népgyűlést megnyitja. Az első szónok Szabó József Budapest XXII. kerületének képviselője. Mély zengésű, szivbe mélyülő szavak szállnak ajkáról, hogy pártja eszmekörének kincsesládáját a szónoki hév varázsával megnyitva, drága gondolatok kincsét szór ja aZ igazat és szépet szomjazó emberek közé. Táborának hatalmas erővel harcoló katonája, rövid negyedóra múlva már megnyeri a csatát, a fojtott keserűség, a hit, az elhatározás kórusban zugnak fel szavai nyomán. Junius 13-án — mondja — nem régi cifra választás, hanem ünnep lesz. Megveti azokat, akik még ma is dáridóval korteskednek. Pártprogrammot kell adni. Az ő kezében piros-fehér-zöld lobogó van a kettős kereszttel, három szó van rajta: keresztény nemzeti egyesülés. Most gyönyörű értelmezését adja külön-külön a három szónak. Mi az, hogy keresztény?? Eddig nenf voltunk azok?? — Nem. Nem éltünk krisztusi éietet. Azt mondották, hogy a kereszténység az hit, dogma, papnak való. E felfogásnak legyen vége. A kereszténység erkölcsi erő, melyet ki kell vinni a társadalmi életbe, politikába, irodákba, boltokba, műhelyekbe, iskolákba. Mindenütt, ahol ember van, ott kell lenni az alkotó keresztény gondolatnak, ami anynyit jelent, hogy senki se élhessen, aki a becsületes munkától elzárkózik, ne lehessen az, hogy a lánckereskedelemmel, uzsorával, munkanélkül dőzsölő jólétben élhessenek egyesek, mig százezer tisztességes dolgozó koldusbotra jut. Legyenek már a keresztény magyarok is urak, ne csak viceházmestereknek, szolgáknak legyünk jó. Mit jeleni az nemzeti?? Azt, hogy le gyünk ismét magyarok. Mert nem voltunk azok. Idegen u. n. -modern szellem élt bennünk, hogy aztán kifordítsa sarkaiból Magyarországot. A nemzeti szellemet akarjuk bevinni a gyakorlati életbe, tetteinkbe, hogy újra dicső legyen országunk. Mit jelent az, hogy egyesülés?? Nemi voltunk egyek. A talárdulás, Mohács után egymásra tudtunk találni, de aztán engedtük éket verni közénk. Elválasztottak összeveszítettek bennünket. Volt uri párt, munkás párt, kisgazda stb. párt s mind egymás ellen fordult és a marakodók láttán egy harmadik hatalom kétszeres hasznot vágott zsebre. Rettenetes szenvedésnek után most mái* egymásra kell találnunk. Bűnös könyelmüség volna ma is társadalmi osztályok szerint tagozódnunk. Minden érdeket egyetemesen képviselő pártra van szükség. Egymásra vagyunk utalva. Agrár állam vágjunk, a föidmives rétegre kell támaszkodnunk, de iparos, kereskedő, tisztviselő stb. nélkül a kisgazda sem élhet meg, ezeket is fel kell karolnunk ugyan abban a pártban. A keresztény nemzeti egyesülés pártja törhetetlenül szolgálja az egységes er$ Magyarországát. Nem személyi politikát hirdet, nem mondja melyik jelöltet szeressük, elvet irányt ad s a választás tényét leelkeiismeretre bizza. Végül a nőkhöz szól, akik ezután méltán vesznek részt a politikai cselekvésekben. Azt mondották régen, hogy az ő helyük a tűzhelynél van, az ő kezükbe főzőkanál való. Nem vitatkozik helyes-e ei a felfogás, megállapítja azonban, hogy a nőket, akik a hatéves háború kálváriáját kettőzött fájdalommal járták, vétek volna kizárni az uj honfoglalás politikai munkájából. Jöjjenek a nők, tisztítsák meg a politikai élet szennyesét. Derűs anekdotázással figyelmezteti a nőket, hogy ne zárkózzanak el a szavazástól attól való idegenkedésből, hogy így megtudják, hogy, már huszonnégy évesek. Ha azok, úgyis azok, ha nem is szavaznak. Beszéde végén lelkes hitének ad kifejezést: újra nagy lesz Magyarország, ha válvelve, keresztény módra dolgozunk. Andor Endre beszél Most Andor Endre szólal föl híveinek éljenzése közben s a keresztény nemzeti egyesülés pártjának népgyülésén Haller minisztert, mint e párt vezérférfiát köszönti, majd a népgyűlést emlékezteti a programmbeszédében kifejtett igazságokra melyek néki egész életén át vezérlő törvényei voltak. Harminchat évvel ezelőtt mint VI. gimnazista egyik tanárától azt az útravalót kapta, hogy a férfiasság a szenvedély leküzdésében áll. Szenvedésein át is hü maradt eszményeihez s élt az evanAra 1 korona