Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-30 / 122. szám

üyiregyháza, 1920. május 30. * Vasárnap XLL évfolyam * 122 szári SZAB«LCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak: helybon : egész évre 130 K, félévre 60 K, negyedévre 40 K, egy hónapra 15 K, vidéken : •gész évre 200 K, félévre 1©0 K, negyedévre SO K, egy hónapra 20 K. — Egyes szám ára 1 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelés szerkesztő Dr. S. SZABÓ LASZLÖ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 13». Postacheque 2966* Kéziratokat nem adunk vissza. Jármy Béla kormánybiztos beiktatása A vármegye rendkívüli közgyűlése Nyíregyháza, május 29 (A Nvirvidék tudósítójától.) Szabolcsvármegye törvényhatósága a főispáni teendők ellátásával is megbízott dr. Jármy Béla kormánybiztos beiktatása és a folyó ügyek tárgyalása céljából ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlésre a bizottsági tagok jiagy számmal sereglettek be a vidjéikrcfl s a karzat is meglelt előkelő hölgyközönséggel, akiket nagyobbára az installáció ünnepélye csábított a vármegye közgyűlésére. Dr. Jármy Béla a szatmármegyei Császló községben születelt 1881. május 25-én. Még nem völt 16 éves, amikor a tfebreczeni kollégiumban érettségit tett, 20. éves korában a jog és államtudományok doktorává avállák, 23. éves koráiban pedig már ügyvédi irodát nyitott Fehérgyarmaton. Ugyanitt választották meg 1910-ben független 48-as programmal országgyűlési képviselőnek. A parlamentben többször felszólalt, sőt egy ízben személyes afférja is volt Károlyi Mihállyal, akinek politikájával szemben mindig az Apponyi-irányzat hive volt. A háború kitörésekor önként jelentkezett katonának s mint főhadnagy jelenleg is a debreczeni 2. honvéd huszárezred kötelékébe tartozik. A forradalom alatt és a proletárdiktatúra idején sokat üldözték, mert ismerték ellenforradalmi gondolkodását. Tevékeny részt vett a fehérgyarmati ellenforradalmi puccsban, amely a vörösök kivonulása és a románok bevonulása között 4 napig tartó tényleges fehér uralmat hozott létre. A románok 6 hónapig internálták, sőt ez év februárjában le is akarták tartóztatni, de ő ez elől éjnek idején megszökve szerencsésen megmenekült. Egész életében fáradhatatlanul dolgozott a magyar nemzeti irányzat megerősítésén s kiváló tehetsége, nagy munkabírása megbecsülhetetlen értéket jelent nekünk, akik őt Szabolcsvármegye fcispáni-kormány biztos székében üdvözölhetjük, i Mikecz István alispán fél tizenegy óra kor nyílja meg az ülést, üdvözli a megjelenteket. Ezután Gencsy Albert elnöklete alatt Énekes János és Szalánczy Bertalan bizottsági tagok mennek küldöttségileg az lij kormánybiztosért. Alig két perc múlva Jmegjelenik az ajtóban dr. Jármy Béla karc.su, elegáns, diszmagyaros alakja. Harsány éljenzés zug fel .a teremben. Dr. Jármy Béla erre leleszi a hivatalos esküL Az eskümintát Virányi Sándor főjegyző olvassa föl. Az eskü letétele után, a korliiánybiztos átveszi az elnöki széket s feszült figyelem közepetle lendületes nagyszabású beszédben fordul a törvényhatósági bizottsághoz, melyet gondolat menetében a következőkben közlünk. Tekintetes törvényhatósági bizottság Mélyen tisztelt Uraim ! Teljes mertékben át vagyok hatva annak az eskünek jelentésétől, amelyet m»st tettem. Formailag is lekapcsolódom annak a vármegyének életébe, abol ifjúságomat tSltöttem s amelyhez rokoni kapcsolatoknak, a ragaszkodásnak őszinte szálai fűznek. Munkában eltöltött félélet után nyertem el a főispán kormánybiztosi állás!, amelynek minden dísze, hatalma a kinevező kormányt és e nemes varmegyét illeti. Enyém a kötelesség, a munka. Őszinte lelkes hazaszeretet, keresztyén erkölcsi világnézetet, szeretetet, minden magyar testvérem é3 szigort magam iránt, kötelességtudást, munkaszeretetet hoztam állásomba. Ezekre van ma legnagyobb szűkségünk, mert egy romokban heverő országot kell újra építenünk. (Éljenzés) 1918. őszén elveszett a háború. Nem mi vesztettük el, nem is a mi háborúnk volt. A mi fiaink hslálmegvető bátorsággal, ő i magyar becsülettel küzdöttek. Itthon azonban az elernyedt laVosság körében destruktív erők hatékonyabb hódítást tettek. Bekövetkezett a hazaárulók íltal szitott okfóbari forradalom, területi integritásunk elárulása, a nemzeti érzés megtagadása, a nemzet egy részének nregmételyezéso, hogy aztán fogházból kieresztett egyének vegyék az országot kezűibe. Tudjuk mindnyájan, mi volt a vörös uralom, rombolás építés helyett, mindennek, amihéz mint szépséghez. szenthez, dicsőhöz ragaszkodtunk, megtagadása, apáiük tortÖDbe hurcolása, szenísé geink pellengérre állítása E rettenetes rombolás természetes előkészítője *olt a megszállásnak, egy alattomos népfaj hódításnak hazudott sétajínak. Hála Istenünknek ez a rabló uralom is megszűnt, ugy azonban, hogy romokat, pusztulást hagyott msga utáD. Amit a vörös uralom még meghagyott, azt a románok rabolták el. Itt állunk leverve, de mikor szivinkre gyász nshezül, lássuk meg a magyarok Istene gyújtotta távolban fénylő csillagot, amely nem más, mint bizalom a magyar nemzet őserejében, a a msgyar géniuszban, mely újra talpra állit bennünket. (Éljenzés.) Nem bízom idegen hatalmak közeledésé ben, szeretetnyi vánitásaiban, a iaagunk ezer éven át kipróbált erejében, ezer év »a is élő és ható erőiben bizhatunk csupán. Ezek pedig munkára serkentenek mindnyájunkat, hogy visszaszerezzük mindazt, ami ezeréven át a miénk volt s melynek elvoíztésébe soha bele nem nyugodhatunk. Erre az inteDziv együttes munkára van ma szükség a mi szép vármegyénkben is össze kell fognunk erre a teremtő munkára, amelynek több fázisa van. Agrár feladaték. Állatállomány. Árnértékesítés. Elsősorban rá kell mutatnom arra, hogy Magyarország agrár állam ás Szabolcsmegye is erősen agrár vármegye. Az agrár érdekek ápo" lása tehát első kötelességem Allatállományun" kat sok pusztítás csökkentette le. Bekonstru álása érdebében uj állatok b3szerzésére, az állatállomány nemesítésére lesz gondom. A föld intenzivebb müvelése érdekében gépekről, hajtóerőről s az intenzivebb gazdasági munka egyéb leltételeiről, — gazdasági terményeink jobb értékesítéséről kell gondoskodnunk. Első feladatunk itt gazda és kereskedő közönségünk üzleti érdekelnek megóvása. Meg kell szünniök a vármegyében működő idegen érdel'.ségekoek, közigazgatásunk segítségével a saját szerveinkkel végezzük el az értékesítés teendőit is. (Éljenzés) Jó közfekedés. A jó gazdálkodásnak a jó közlekedés a feltétele. E tekintetben főfeladatom lesá a vasúti közlekedés megjavítása, jobb csat lakozás biztosítása, uj vonalak építése, hidak, utak rendbehozása. Tudomásom van arról, hogy 4—500 km.-es uj ut építése van tervbe véve, ezt az útépítési programmot sürgetni és támogatni fogom. Ipar, kereskedelem. A becsületes ipar és a legitim kereskedelem támogatásomra számíthat, de kíméletlenül üldözni fogom a lánckereskedelmet, gazdasági életünk e megmételyezőjét. (Éljenzés.) Közoktatás. Az intenzivebb, jobb termelés és közflekedés feladatait csak megfelelően művelt közönség tudja teljesíteni. Mindenben elő fogom mozdítani tehát közoktatásunk érdekeit. Ahol csak lehet uj iskoíákal kell felállítanunk. A fősúlyt a jövőben a szakoktatásra kell helyeznünk. A

1 múltban általános műveltséget nyújtották! iskoláink, e helyett szaktudást kell adniok Szigorúan őrködni fogok az iskolák bensőséges vallásos és hazafias szellemén. Meglorlandónak tartok e tekintetben minden bűnt s a jövőben kvalifikációs kelléknek tekintem az oktató személyzet szigorú vallásosságát és hazafiságát. Népjóiét, rokkantak. Népjóléti és szociális teendők terén minden ügy kórházak kiépítése, népjóléti intézményeek létesítése támogatásomra számithat. Legelső kötelességünk: a rokkantak elhelyezésének, oktatásának, keressetképességének biztosítása. Azokról, akik érettünk véreztek, bün volna megfeledkeznünk. Igazságügy Pénzügyi, belügyi közigazgatás. Igazságügyi intézményeink a rombolások idején is megtartották ősi magasságukat és tisztaságukat. Nagy munká jókban mindenben támogatásukra kell sietnünk. A pénzügyi és belügyi közigazgatás jó funkcionálására legfőbb gondom lesz. Eb" ben ennek a vármegyének közismerten elsőrendű tisztikara hathatós segítséget nyújt nekem. Ez a tisztikar mindenkor a közönség életerén tartotta a kezét, maga és a nép között semmiféle elválasztó momentumot nem ismert. Bennök, régi ba— Ara 1 korona