Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-27 / 119. szám

Syiregyháza, 1920. május 27. * Csütörtök XL1. évfolyam * 119 ezám SZABOLOSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak: helyben : egész évre 160 K, félévre 80 K, negyedévre 40 K, egy hónapra 15 K, vidéken : •gész évre 200 K, félévre 100 K, negyedévre 50 K, •gy hónapra 20 K. — Egyes szám ára 1 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postacheque 29566 Kéziratokat nem adunk vissza. " ni ;i i • in A béke aláírásának híre a nemzetgyűlésen Budapest, május 26. (Saját tudósítónktól.) A politikai élet homlokterébe a béke aláírásának sorsdöntő kérdése került, mely elcsendesít minden pártszenvedélyt, elsimít minden pártellentétet. A pártklubokban éppen ugy, mint a ház folyosóján mindenki a béke aláírásáról beszél. A nemzetgyűlés tagjai közül sokan a határozott visszautasítást várták. A kormányzó pártok előtt világosak az aláírásra kényszerítő okok s nyugodtabban ítélik meg a helyzetet Vita tárgyát képezi az is, bogy a nemzet gyűlésen szót emeljenek e a béke aláírása ellen. E kérdésben is a kormányzópártok véleménye kerekedett felül, az hogy a oemzetgyülésen a békére vonatkozó elvi kijelentéseket a ratifikálásig halasszák el. Ratifikálásra pedig addig migBácska ésBaranya egy részének makacs megszállása miatt a nemzetgyűlés csonka, nem fog sor kerülni. Többen azonban már most kívánnak felszólalni, igy Ugrón Gábor, aki szűkebb hazájának Erdélynek nevében fog tiltakozni a békeszerződés ellen. Friedrich István is fel fog szólalni, mert figyelmeztetni akarja a keresztény pártokat, hogy szent fogadalmat tettek arra, hogy soha nem járulnak hozzá az ezeréves haza megcsonkításához, Rakovszky einök tizenegy órakor nyitja meg a gyűlést. Teleki külügyminiszter szólal fel. Rámutat arra hogy az antant kényszerítő tények elé állította a nemzetet, mely nem térhet ki a béke elfogadása elől. A delegáció lemondott és a kormányra hárult a feladat, a béke aláírása A kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy a békeszerződés ígéretei nem lehetnek üres szavak, elhatározta a béke aláírását. Ezt meg kellett tennie már csak a szomszédos hatalmak katonai készülődései miatt is. Apponyi Albert gróf szólal fel aztán ünnepélyes csendben. Elmondja a békedelegáció történetét, mellőztetésüket. El voltak zárva mindenki elől, nem érintkezhettek senkivel. A békeszerződésen nem változtattak, de a hozáfüzött sorok biztos reményt nyújtanak. Alá kell írnunk a békét, nem szabad a Magyarország iránt most ebredő megértés és rokonszenv i hangulatát könnyelműen megrontanunk. Magyar| ország bizton feltámad s nem volt, hanem lesz. Apponyi szavait éljennel fogadta a ház s Rakovszky indítványára hálás szavakkal iktatja jegyzőkönyvbe azokat az örök érdemeket, amelyek a békedelegáció elnökének, Apyonyinak nevéhez fűződnek. Friedrich István beszél azután s a béke aláírásának ügyét teátrális beállításúnak mondja. Szavait zajos ellentmondás kíséri. A ház ezután rátér a Budapestre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalására. Elsőnek Schandl Károly szólal fel. Beszéde lapzártakor még tart. Menekülnek az erdélyi magyarok Budapest, május 26. Békéscsabáról jeléntik : Hetvenöt waggon menekült érkezett ide Erdélyből. A kocsikban Radnáról, Lippáról, Aradról, Petrozsényhól kiutasított magyarok vannak, akik nem akartak román hűségesküt tenni. Vannak köztük diákok is tanáraikkal együtt, akik hajmeresztő dolgokat mondottak el egy olasz kapitánynak, aki Csabán kihallgatta őket. A többek között elmondották, hogy már az erdélyi románság is lázadni kezd az oláh uralom ellen s legutóbb Lippán egy romániai papot kapákkal vertek ki a templomból. Hit irnak az erdélyi ujságoK? „Mihályi Tivadar erdélyi magyar miniszter Kolozsvárt — Mit mond budapesti útjáról és a kisebbségek jogairól ? Nyíregyháza, május 26. A Nyirvidék tegnapi postája meglepetést hozott. A lapok és levelek közé egyik kolozsvári magyar lapnak az Esti lapnak május 13 i példánya került. A lap ma, mikor a demarkációs vonalat román szuronyok őrzik különös véletlen vagy jóakaratú csempészés utján kerülhetett csak hozzánk. A jól értesült erdélyi újság a többek között Mihályi Tivadar erdélyi magyar miniszterrel Kolozsváron folytatott rövid párbeszédét közli, melyet, mint az erdélyi románság vezetőinek politikai felfogására jellemzőt, a következőkben adunk közre: „Mint ismeretes a bukaresti kormány Mihályi Tivadar erdélyi minisztert bízta meg azzal, hogy a Magyarországgal megkötendő béke után azonnal személyesen és plain pouvor-val kezdje meg a békés közeledés munkáját és a gazdasági kapcsolat újból való megteremtését. Akkoriban ezzel a lapok hosszadalmasan foglalkoztak, sőt azt is megírták, hogy Mihályi miniszter már Budapestre utazott és megkezdette a magyar kormánnyal a tárgyalásokat. A tegnapi nap folyamán Mihályi Tivadar Kolozsváron tartózkodott és az „ Esti laJJ" munkatársának alkalma volt a miniszterrel rövid beszélgetést folytatni. A miniszter, tekintettel rövid itteni tartózkodására — este már tovább utazott —és tekintettel nagyfokú elfoglaltságára, nem akart nyilatkozni,csak hosszas kérésre sikerült őt egy rövid párbeszédre kapicitálni — Tárgyalt már a miniszter ur a magyar kormánnyál? — kérdeztük. Mert a sajtó már ilyen irániban informálta a közönséget. — A lapok a nevemmel kapcsolatosan nagyon sok légből kapott dolgot irtak, annyit azonbaq megmondhatok, hogy Budapesten megbízatásom óta nem jártam és igy a magyar kormánnyal még semmiféle tárgyalásokba nem is bocsátkozhattam — Miniszter ur nem mondhatna valamit megbízatásáról ? — Megbízatásomról beszélni még idő előttinek tartom. — Annyi tény, hogy mihelyt a magyar békét aláírják, azonnal Budapestre utazom és ott közvetlenül tárgyalásokba bocsátkozom a magyar kormánnyal. Misszióm lényege abban áll, hogy a két állam közötti függő kérdések megoldására irányuló tárgyalásokat megkezdjem. A likvidáció nehéz és bonyodalmas munkáját fogom vezetni, természetesen erre a célra egy nagy likvidáló bizottság fog rendelkezésemre állni. Azután m;nt meghatalmazott miniszter a Budapesten élő román nemzetiségű polgárok erdekeit is én képviselem. Rám hárul a tisztviselők, nyugdijasofc, katonai rokkantak ügyeinek rendezése és még nagyon sok kérdés, ami mindkét államra nézve óriási fontossággal bir. — Nagyon fontos és a békés közeledésnek első grádusa a két állam közötti.gazdasági kapcsolat újból való megteremtése, az export és import kérdésének tisztázása és a kereskedelmi érintkezés megkezdése. A minisztert ekkor már egy államtitkár foglalta le és csak még azt a kérdést intéztük hozzá, hogy a magyar békét mikor írják ala. — A magyar béke aláírására az utolsó terminus folyó hó 16 ika. Mihelyt a békét aláírják, azonnal Budapestre utazom és Románia ezzel megkezdi a békés közeledést. Misszióm sikere pedig, amely mind a két államra egyformán fontos, a magyar kormány magatartásától függ. A miniszter elköszönt és a párbeszéd véget ért. Titkárával volt alkalmunk még beszelni, aki Mihályi miniszternek 10-én, Désen a királyság megalapításának emlékünnepén tartott beszédéről, amelyet gyorsirt — a következőket mondotta: — Az ünnepi beszéd keretében a miniszter ur megemlékezett a kisebbségekről is. Beszédének ez a része igy hangzott. Mi nem fogunk a régi elnyomóink bűnébe esni. Mindnyájan testvérek vagyunk — Románia állampolgárai, még akkor is, ha nem egy vérből származtunk s nem egy valláson vagyunk. — A román állam békés áldásaiban mindenki egyformán fog részesedni, ha hozzájárul a rend és béke helyreállításához, A román hadsereg pedig veszedelem esetére egyformán megvédi a romániai magyarokat is, a mostani szabad és demokrata Románia összes polgárait." Igy, a miniszter ur szavaiban bárányszelidnek és ourópai nívójának fest az oláh uralom. Vannak azonban más híreink is, a zokogó magyar lélek könnyes panaszai. Az erdélyi magyar újságok kénytelenségből vagy aljas opportunizmusból hallgatnak, de mi tudank hallunk mindent összeszorult szívvel várunk a jobb korra, a nagy cselekvések idejére. Ara 1 korona