Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-26 / 118. szám

f I 1920, május 26. maximálás nem érkezik, még most is valószínűleg a 40 K árnál tartanánk, de jött a 150 K ás „maximálás" ós most ugyan ki merne álmodni többé 12 koronás burgonyáról. Az ország különböző részekre, valósággal belső vámíerületekre van osztva. Egyik vármegyéből ugy szállítják a másik vármegyébe a terményt, mint annak előtte egyik országból a másikba. Sőt vannak helyek, ahol ezek az elhatárolások járásonként tagozódnak. A kereskedő agyon van terhelve utánjárási kellemetlenségekkel, kiadásokkal, zaklatja a hatóságokat, az állam rettenetesen szövevényes és nagy ágazatu hivatalos apparátusokat tart fenn mindezen korlátozások és rendszabályok végrehajtására. Mindezeknek a horribilis költségét végül a fogyasztó fizeti meg. A sző szoros értelmében mesterségesen növeljük az árakat és mesterségesen szítjuk a drágaságot. Nem mondjuk, hogy egyáltalán nincsen szükség kivételes intézkedésekre, de ezeknek oda kell redukálódniok, hogy a szabadságból „szabadosság" ne fejlődjék. Drákói szigort követelünk az áru.elrejtéssel, az áruhalmozással, a láncolással, a mesterséges tőzsdei manőverekkel szemben, de csak ezekkel a kinövésekkel, ezekkel a fattyuhajtásokkal szemben, — ellenben magát a kereskedelmet végre feloldani kérjük a gyámkodás alul, mert meggyőződésünk, hogy a közélelmezés és a fogyasztó közönség érdeke ezt parancsolja Szóló. JEZ la.cL egy 4 szoba, konyha, fürdőszoba, pince, kamara, 4 lóra való istálló, kocsiszín, fáskamara, disznó és baromfiól, nemkülönben szőllő és gyümölcsös kertből álló és a város egyik forgalmas utcáján levő lakóház elköltözés miatt. Cim a kiadóban. 839 Szabolcsvármegye lakosságához! Honszeretetünk miatt el kellett hagynunk otthonunkat. És most hajléktalanok vagyunk. Egyikünket, másikunkat ellenségeink jó és előkelő állásokkal kínálták meg, jólétben élhettünk volna, de ezt nem fogadhattuk el. Inkább a vándorbotot vettük kezünkbe. Bíztunk hazánkban, biztunk véreinkBen. Hazánk a mai rettenetes helyzetben teljes mértékben nem segíthet rajtunk, a hatóságok csakis ugy tudják ügyünket sikerrel előmozdítani, ha a jó emberek szive megszólal. Sokan közülünk szökve jöttek el otthonukból, ott hagyva mindenüket, mások elkótyavetélték amijök volt és most semmi nélkül vannak. Nincs hajlékuk, nincs mit enniök, nincs ruházatuk. Ezek a magyar hazának igaz martirjai hozzátok fordulnak, Szabolcsnak népe és kérnek benneteket, hogy segítsetek rajtuk. Adjatok lakást, adjatok élelmiszert és pénzt, amiből az előbbit és ruhát vehetünk részükre. Szabolcsnak népe, jöjjetek segítségünkre, mert hiszen mi nem magunkért, de hazánkéit, értetek, a magyar becsületért vettük a koldusbotot kezünkbn ; tettük ki magunkat, családunkat a bizonytalan jövőnek. Titeket az isten megkímélt ettől. Jöjjetek segítségünkre, nehogy a honszeretet tüze, bennetek való bizodalmunk a nyomorúság folytán lelohadva, elenyésszen, a csalódás az elkeseredés keserű érzését váltsa ki lelkünkből. A mi csalódásunk az otthonmaradottak csalódása is, a mi elhagyottságunk az ő lelküket is marcangolja és megrendíti ellenállási képeségüket, a javőnkbe vetett hitet. Hisszük, reméljük, biztosra vesszük, hogy ez nem következik be. Nyíregyházán egy közös konyhát szándékszunk felállítani, ahol a mene kültek mérsékelt fizetés mellett kapnak kosztot Erre kell az élelmiszer, a pénzbeli adomány Abban a reményben, hogy segélykiáltásunk testvéri szivekre talál, hazafiúi és testvéri üdvözlettel vagyunk Nyíregyházán, 1920. május 19-én. A menekültek nevében é3 megbízásából: NAGY ERNŐ, elnök. Ennek a felhívásnak minden szavát átérzem, magamévá teszem és felkérem a vármegye lakosságát, szegényét, gazdagját egyaránt, hogy nyissa meg szivét menekült testvéreink előtt és ahol lehet, adjunk nekiefc szállást, adjunk élelmiszert és pénzbeli segítséget amiből közöskonyhájukat felállíthassák, az arra rászorultaknak pénzbeli segítséget és ruhát, lábbelit adhassanak. Igazsága van a felhívásnak midőn azt mondja, hogy »mi nem magunkért, de hazánkért, értetek, a magyar becsületért vettük a koldusbotot kezünkbe, tettük ki magunkat és családunkat a bizonytalan jövőnek". Igen, így van ez. Ök a magyar becsület martirjai és igy nekünk becsületbeli kötelességünk, hogy ezt a martirosságot könnyítsük, őket szeretetünkkel, gondoskodásunkkal körülvegyük. Nyiregyháza, 1920. május 20. MIKECZ ISTVÁN, alispán. Lipták államtitkár a munkásjóléti reformokról Budapest, május 25. A Magyar Tőzsde munkatársának Lipták dr. kereskedelmi államtitkár érdekes részleteket mondott el a kereskedelmi minisztérium legközelebbi munkaprogrammjáról: A legsürgősebben megalkotjuk a munkásjóléti reformokat — mondotta — s ezeknek kiemelkedő és legfontosabb része az aggkori biztosítás lesz. A szociális haladás korát éljük. Ezt a reformot meg kell csinálnunk és jobb, ha mimagunk, saját kezdeményezésünkből és idejében csináljuk meg. A szociáldemokraták nem sajátíthatják ki maguknak a szociális alkotás munkáját, melyet mi demagógia nélkül csöndben el fogunJj végezni. A munkásságot megfogjuk nyerni, mert a munkásság cselekedete- | Sarvay Elek ket, konkrét tényeket fog látni a mi részünk- • K,ríS,w Pá1 f ről, nem ígéreteket, jelszavakat, teóriát és iz- j gatást. A reform, mely a munkásságot ki fogja elégíteni és beállítja a rekonstrukciós munkába, élénk cáfolata lesz a külföldön rólunkterjesztett rémhíreknek. Ebben a vonatkozásában ez a szociális törvény kiemelkedik a szakkérdés keretéből és külpolitikai jelentőséget kap. Megjegyzem még, hogy a retorm megalkotása közben ankétet hivunk össze, melyre a szociáldemokrata munkáságot is meghívjuk. — Az ipartörvény revíziójával elkészültünk, — mondotta Lipták — de különböző érdekeltségek kívánságára csak akkor terjeszthetjük a nemzetgyűlés elé, ha az ankéten előbb részletesen letárgyaltuk. Az ankét e hó 25-én kezdődik az összes ipari érdekeltségek részvételével és körülbelül két hétig tart. Megjegyzem, hogy a miniszter nem ragaszkodik a javaslat mai formájához és kész nagyobb módosításokba beleegyezni. HÍREK közgyűlés a főispáni dr. Jármy — A Hangya központi kirendeltséget állit fel Nyíregyházán, Nyíregyházán, ahol az a szövetkezeti mozgalom, amelyet a Hangya indított meg biztató sikerrel járt, a közeljövőben nagy szövetkezeti emprorium létesül, A Hangya egyik központi kirendeltségének lesz székhelye Nyíregyházán. A kirendeltség már tárgyalásba bocsátkozott az illetékes hatóságokkal, hogy megfelelő helyiségekhez juthasson. — Vármegyei rendkívüli Szabolcsvármegye törvényhatósága teendők ellátásával is megbízott Béla kormánybiztos beiktatása ős a folyó ügyek tárgyalása céjából május hó 29-én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A főispán kormánybiztos beiktatásán kivül jelentősebb tárgya lesz a közgyűlésnek Székesfehérvár tanácsának átirata a filmgyártásnak állami kezelésbe vétele tárgyában. Összesen negyven különféle ügy kerül tárgyalásra. — A közbiztonság szilárdsága a vármegyében. A közbiztonság a vármegye területén a kommunizmus és a román megszállás zavarainak multával ma már teljesen szilárd. A vármegyei csendőrőrsök áprilisi közbiztonsági tevékenységéről szóló kimutatás jellemző adatokkal igazolja a közbiztonság konszolidáltságát. Felségsértés, lázadás, vallás vagy magánosok elleni erőszak, pénzhamisítás egy esetben sem fordult elő. Legnagyobb számban százhuszonkilcnc esetben lopás történt.. Orgazdaság negyvenhat, hűtlenség huszonöt esetben, testi sértés három esett/en volt. A jelentést azért tartjuk figyelemre méltónak, mert a kommunizmus alatt felbujánzott bűnök nyomatünésének biztató jeleit látjuk benne. — Eljegyzés. Ecsedy Bözsét eljegyezte Schreiher Béla tart. főhadnagy, gróf Esterházy Pál rédei uradalmának intézője. — Uri halászat Szabolcson. Szombaton este előkelő társaság érkezett Nyíregyházára, hogy a Kállay Tamás volt országgyűlési képviselő által rendezett szabolcsi halászaton rősztvegyenek. A vendégek között voltak : Beniczky Ödön volt belügyminiszter a nejével, Lehár Antal ezredes a szombathelyi hadosztály parancsnoka nejével, Szinnyey Merse Félix, Boboly György Hevesvármegye kormánybiztosa, gróf Teleky József, Reviczky Tibor, Görgey István kereskedelmi miniszteri tanácsos. A társaság a Koronában vacsorázott és vasárnap reggel mentek Szabolcsra, ahol a földvár romjai között ebédeltek meg. Az emiitetteken kivül Rakovszky István alezredes, dr. Ujfalussy Dezső, Mikeez István, Péchy Gyula, Virányi Sándor, dr. Bencs Kálmán, Kiss Sándor, dr. dr. Vadász Sándor, Szatmáry Király Pál cs. és kir. kamarás, Jóny László, Budaházy Miklós századosok, Kállay András, Oichváry Pál, Kausay Ödön, Szunyogh Ferenc, I dr. Erdőhegyi Lajos, Jármy Menyhért és dr. I Borbély Sándor utaztak ki Szabolcsra, ahol este valamennyien Tomory Dezső szabolcsi ref. | lelkésznek voltak a vendégei. A társaság egy i része vasárnap, más része pedig hétfőn jött vissza Nyíregyházára. — Halálozás. Pünkösd vasárnapján délután három órakor hunyta le örök álomra szemét, az 1848—49 es nagy időknek Nyíregyházán talán a legutolsónak maradt harcosa, Törők József, életének 86-ik évében, az akkori magyar hadsereget szolgálta és mint guerilla vadász szabadcsapat tagja küzdött az oláhok és szerbek ellen, egészen a világosi fegyverletételig. Nébenmayer Antalné édes apját, lapunk munkatársának felesége, Pisszer Jánosné, valamint Dudinszky Gyuláné, nagyapjukat gyászolják az elhunyban. Temetése a délután ment végbe, nagy részvét mellett. — Pályázat. A debreceni kerületi kereskedelmi és iparkamara érdekelsége tudomására hozza,' hogy a debreceni kir. Ítélőtábla elnöke mintegy 500 kömbéter első osztályú száraz hasábos fiatal kemény tűzifa beszerzése végett nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet. Részletes tájékoztatás a kereskedelmi ős iparkamara 3 as számú szobájában nyerhető. Lapotok a SZÓZAT Ezt olvassátok. Megvehető minden elárusitónál. Ara 1 korona