Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-23 / 117. szám

jűímidéx. 1920. mijus 23 fffwmKrxwmri i vagy házhely szerzésére jogosult elemei bérlet utján fognak földhöz jutni. Lehetségessé teszi a javaslat, hogy a vételár megállapítást bizonyos időre, például 10 esztendőre is kitolassék, amikorára a földárak állandóbbak lesznek és pénzünk értéke is megállapodik. Feljegyezzük még, hogy a miniszter melegen méltatta Darányi Ignác érdemeit, aki úttörője, volt a szociális célú mezőgazdasági törvényhozásnak. Az első nap a javaslat általános megvitatásának volt szentelve. A felszólalók egyhangúan elfogadták u»a\ hogy érdemlegesebb módosítások csak a tárgyal ás második és harmadik napján kerültek szóba. Ez azért fontos, mert arra váll, hogy a földmivelésügyi miniszter szakelőadói jó munkát végeztek s a nemzetgyűlés elé olyan törvényjavaslat kerül, amely előr reláthatóan ki fog minden jogos igényt elégíteni és ennélfogva kilátásunk van rá, hogy a földbirtok reform ősszel tényleg megkezdődik. Ezzel azután a birtokreform kérdése kikerül a politikai életünket nyomó függő kérdések közül és az Országos Földbirtokrendező Tanács intézésével tisztán gazdasági és szociális munka fog megindulhatni. Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter záróbeszéde három érdekes körülményt emelt ki. A vita magas színvonala azt tanúsította, hogy mindenki átérezte a -tervezett birtokreform intézkedések sorsdöntő fontosságál. A magyar birtokos osztály képviselőinek nyilatkozatai fényesen megcáfolták azt az izgató ráfogást, hogy a magyar föld birtokosai elleneznék az egészséges gazdasági és szociális célzatú birtokreformot. Az értekezleten minden illetékes tényező megnyilatkozott s e nyilatkozatok hatása alatt a miniszter kijelentette. hogy az itt elfogadott alapelvekre épített törvényjavaslat alapján fog minden körülmények között megmaradni s ez emelkedik törvényerőre akár ő lesz a miniszter, akár más. Néhány szó a ragadás száj- és köröm' fájásról. A ragadós száj- és körömfájásnak városunkban való fellépte s immár járvánnyá fajulása súlyos nemzetgazdasági károsodást rejt magában. Nem is szólva a forgalmi korlátozásokról (vásártartási tilalom stb.) a beteg állatok a betegség tartama alatt reromlanak s igy jelentékeny sulyvesztssóget szenvednek. Munkaképességük csökken s bizonyoi ideig igára egy általán nem' használhatók. Csökken a tejhozam is, a mi közélelmezési szempontból, ha valaha, j ugy ma lényeges károsodást jelent. Növendék- j állatok, különösen pedig szopós borjuknál a a bántalom elhullásra is vezethet s igy szarvasmarhaállományunk szaporodását esetleg lényegesen csökkentheti s végre betetőzi a veszteséget egyes vemhes tehenek elvetélése. Hogy fent vázolt nemzetgazdasági |károsodásokat némileg csökkenthessük, szükségét látom annak, hogy a gazdaközönséget alábbi közérdekű tudnivalókkal megismertessem. A beteg állatokat ne eresszük a legelőre, mert hisz ott ugy sem legelnek, a kövesut pedig a körömfájást lényegesen súlyosbítja. Egy vedérben állandóan hideg viz legyen előttük, esetleg kevés sót, avagy ecetet önthetünk hozzá s ebben az állatos szívesen öblögetik láztól kicserepesedett sebes szájukat. Esetleg naponta háromszor timsós, kreoiino3, avagy lysoformos vizzel a szájat irrigál juk ki. Jelzett gyógyszerekből 20 grammot tegyünk egy liter vizbe. Kizárólag zöld takarmányt, vagy korpás, darás ivóst, esetleg moslékot adjunk nekik, hogy a rágást és nyelést könnyebbé tegyük ez által k és minden törekvésünk odairányuljoa, hogy a betegek erőbeni állapotát íentartsus. A szopós borjakat különítsük el b6teg anyjuktól s forralt tejjel tápláljuk. Ugy a beEeg, mint az egészséges állatok csülkét tisztán tartsuk s a már fentebb emiitett gyógyszer valamelyikével (40 gr.-ot számítva egy liter vizre) napjában többször magmossuk. Súlyosabb körömfájás esetén még rézgálic ós timsó egyenlő keverékével hintsük be a sebas körmök közéi. Vigyázzunk arra is, ho^y trágyáié a sebes lábvégeket be ne szennyezze s azért az almot bSven és gyakran ujitsuk. Magát az almot is leönthetjük meszes vizzel, avagy fentjelzett oldatok valamelyikével különösen a lábak alatt. A betegség juhokra ós sertésekre is átragad s náluk inkább körömfájásban nyilvánul. A bántalom emberr8 is átragadhat, még pedig fejés és tej, vaj, savó utján. Ezt magakadályozandó, íejés után mossuk meg jól kezünket s a járvány tartama alatt cs%k forralva igyuk a tejet. Három-négy napos aludttej már nem fertőz s a nyál utján elcsurgott fertőző c-irákat 24 órán balül a nap heva is elöli. A betpgség egyszeri kiállása után a

1? ál latok nem lesznek immúnisak, hanem rövidebbhosszabb idő múlva újra felléphet köptük a ragály, miért is az istállókat az első 3 héten hetenként egyszer alaposan fertőtlenítsük ki. 4mi abban áll, hogy az ott levő almot kihordjuk s az istállók tálát s összes falalkatrészeit lúggal meszeljük be, illetve mossuk lo, a földet pedig lúgos vizzel öntsük le. Ma, amikor mészhez nagyon bajos jutni, a lúgot ugy készíthetjük el, hogy közönséges fahamut felforralunk vizben. Majd a lúgos vizet leöntjük 8 hozzá friss hamut teszünk, esetleg kevés vizet is önthetünk hozzá, s újból főzzük. Az eljárást isméíelgetva oly erős lúgot nyerhetünk, hogy a belemártott tollat is elrágja. Hogy a felgyülemlett trágya sem legyen ragályozó .anyag az udvaron, a mezőre hordandó ki s ott a lehetőséghez képest elszántandő. Tulajdonosok a megbetegedéseket kötelesek az I. fokú állategészségügyi hatóságnak bejelenteni. A fertőzést nemcsak a beteg állatok, de az ilyenek nyálával fertőzött takarmány is közvetíti, úgyszintén a nyers tej s az ember is széthordhatja cipőjével, ruhájával és különösen olyan egyének terjeszthetik főképan, kik több beteg és egeszséges állatok istálójában megfordulnak. K. A. Szabolcsvármegyei m. kir. kat. parancsnokság. 556 -sgt. 1920 sz. Felhívás. Legközelebb az 1914—18. évi világháborúban hősi halált haltak adatai a magyar hadtörténelmi levéltárban összegyüjtettnek. Ezt elősegítendő, felkérem a polgári hatóságokat, hátramaradt családtagokat stb, hogy a nagy háború folyamán a vármegye területén honilletékesek az ott elhelyezett csapatok kötelékében harcelók közül hősi halált haltak személyi adatait, h<^si haláluk leírását és fényképeiket juniu« hó 30-ig a szabolca vármegyei katonai parancsnoksághoz nyujísák be. A hősi halált halt zászlóalj parancsnokok, törzstisztek és tábornokok névjegyzéke, életrajzai stb adatai és fényképei lehetőleg junius hó 10 ig szolgáltatandó be. HÍREK — Kinevezték a választási biztosokat. A debreceni kir. ítélőtábla a nyíregyházi törvényszékhez tartozó területeken levő választási kerületiek élére választási biztosokul a következőket jelölte ki. Nyíregyháza Tóth Pál törvényszéki biró, helyettese Thoroczkay Gyula vezető járásbiró. Nagykálló: Szabó László nyíregyházi ítélőtáblai biró, helyettese Fehér Kálmán járásbir. Nyírbátor: Almássy László járásbiró, helyettese Rózsa Lőrinc járásbiró Mátészalka: Fekete Gedeon debreczeni Ítélőtáblai biró, helyettese Székely Sándor nyíregyházi Ítélőtáblai biró. Fehérgyar mat: Tóth Aurél debreczeni Ítélőtáblai biró, helyetlese dr. Bakó Ferenc járásbiró. — Pünkösdi istentiszteletek az evang. templomban. Pünkösd vasárnapján reggel 7 órakor tótnyelvü szertartással urvacsorat oszt Varga László segédlelkész. A tótnyelvü istentiszteleten prédikál Geduly Henrik püspök. Magyarnyelvű istentiszteleten prédikál Paulik János lelkész. Délután tótul prédikál Krieger Mihály i másodlelkész. Istentiszteletek után a szokásos offertórium a lelkészek és kántorok ja váré Pünkösd másodnapján a 8 órakor kezdődő népies magyar istentisztelten prédikál Varga László segédlelkész. 10 órakor konfirmációi ünnepély, melyen Paulik János e. igazgató lelkész konfirmálja a növendékeket s ur vacsorát szolgáltat Krieger Mihály lelkész. Mindkét istentisztelet után offertórium Délután lót nyelven prédikál Varga László segédlelkész. Pünkösd keddjén reggel 7 órakor tótnyelvü szertartással urvacsorát oszt Varga László segédlelkész. — Tas János programmbeszéde délelőtt lesz. Tas Jáno3 tanár kisgadapárti képiselőjelölt programmbeszéde vasárnap nem délután, hanem délelőtt tizenegy órakor lesz a Korona nagytermében. — Üzen a Keresztény-keresztyén Magyar Női Tábor. Nyíregyházai Nők! Budapesten minden kedd délután a nők napja. Az ország helyzete kívánja, hogy necsak a főváro*, hanem Nyíregyháza keresztény-keresztyén magyar női is részt vegyenek az ország újjáépítésében. Ezért minden kedden délután hat óra kor a Korona szálló nagytermében nagyfontosságú értekezletet tartunk, mely a kereszténykeresztvén magyar nők részvételét tárgyalja meg. Első értekezlet mivel a jövő hét keddjén a terem el van foglalva, pénteken 28-án d. n. hat órakor lesz. Mindenki legyen ott, mert fontos. — Monstre hangverseny Debreczenben. Folyó hó 29 én Debreczenben monstre hangverseny lesz a soproni, vasi és zalai gyalogezredek zenekarainak közre működésével Az összesített zenekar legnagyobbrészt a soproni gyalogezred zenekarának tagjaiból kerül ki. A hangverseny programja a kővetkező : 1. Erkel: Elegáns női-, férfi- és gyermekcipőit, női- és gyermek fehér vászoncipők, bőrszandálok minden nagyságban nagy választékban érkeztek „Hungária Cipőgyár" üzletében, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5, szám.