Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-21 / 115. szám

JSÍYÍRraOÉJL 1920. május 21. Az uj ipartőrvény Az 1884 évi XVII. t.-c. módosításának szükségét az érdekelt körök már a törvény megalkotása után rövid idő múlva hangoztatták. Az ország gazdasági fejlődése, az ipartechnikájának haladása, a legújabb munkásvédelmi irányzatok kiléptek a nyolcvanas évek kisebbszerü viszonyainak megfelelő ipartörvény szük keretéből. Az óhaj az ipartörvény módosítása iránt általános lett. 1907 ben tette közzé a kereskedelemügyi miniszter első módosító törvénytervezetét. Azóta hosszú-husszu évek peregtek le, a törvénytervezetből azonban törvény nem lett és még mindig a különböző döntvényekkel agyon meg agyon foldozott, toldozott 1884. évi XVII. t.'-c. szabályozza a nyolcvanas évek gyermekcipőiből régen kinőtt iparunkat. Most ismét készölt egy módosító törvénytervezet, amit tanulmányozni alkalmunk még nem volt, de egy sarkalatos hibájáról már hallottunk. Arról tudniillik, hogy a paragrafusok egész tömegével dolgozik az uj tervezet és terjedelem dolgában mit sem enged a 186. szakaszból álló 1884-es ipartörvénynek. Nálunk, ahol a jelenlegi ipartörvény éppen nagy terjedelme miatt harminc év alatt sem tudott a köztudatba átmenni, éppen nem célszerű ilyen nagyterjedelmü jogalkotás. Inkább foglaljanak egyes részeket külön törvényekbe és az alkotandó ipartörvény csakis az általános elveket állapítaná meg, pótolná az 1884. évi XVII. t. c. hiányait és annak elavult intézkedéseit megfelelő rendelkezésekkel helyettesítené. A gyakorlatban ugyanis sajnosan tapasztaljuk, hogy a túlságos részletekbe menő jogszabályozás a folyíonosan változó életviszonyok mellett kerékkötő és a jogalkalmazást gyakran a legferdébb helyzetbe hozza. Hallomásból tudjuk azt is — és ezt már örömmel vesszük, — hogy a kézműiparnak legégetőbb kívánságait teljesíti a tervezet. Kiszélesíti a mesterségeknek körét, megszigorítja a képesítés igazolását, megnehezíti az iparosok együttes gyakorlását, valamint az egyik iparról a másikra való eltérést és több olyan rendelkezést vesz fel, melyek a versenyt korlátozzák. Ha remélni lehetne, hogy ezek a rendelkezéseit a kézműipar válságát megszüntetik, ugy azok elfogadhatók lennenek, mert a ter melés egyik legnagyobb jelentőségű osztályának a kisiparosoknak megerősítése minden áldozatot megér. Da persze látnunk, ismernünk kellene a törvénytervezetet, amelyről szeretnénk azt hinni, hogy jelen alakjában még csak egyéni állásfoglalás, egyéni velemény, melynek célja alapul szolgálni a törvényalkotásnak. Alapul arra, hogy az érdekeltség minden illetékes tényezője állást foglalhasson az őt illető kérdésekben és ez alapon foglaljon azután állást a kereskedelemügyi miniszter és maga a kormány. A tervezetről tudnunk kellene, hogy az életnek készült-e, annak szükségleteit es jogos igényeit akarja-e kielégíteni. A hazai viszonyok alapján áll-e, — a hazai talajra kívánja-e intézkedéseit felépíteni és iparilag fejlett külföldön bevált intézményekből és intézkedésekből csak azt veszi e át, ami a hazai talajba termőképességgel átültethető ? Radikalizmus nélkül modern ipartörvényt akarunk 1 Hármas irányt kívánunk a törvénytervezetben különösen érvényesíteni: Az első a kézműipar védelme, fejlődése, alapjának megszilárdítása A második nagyipar helyzetének biztosítása. A harmadik az ipari és Kereskedelmi alkalmazottak védelme. A kézmü par védelminél nem a formára, hanem a lényegre helyezzük a fősúlyt. A kötelező ipari társu^s alapján állunk. A képesítés iga20lását megszorító rendelkezésekben kibúvót nem törő félremagyarázhatatlan intézkedéseket kérünk és a képesítés igazolását megkívánjuk a kereskedelem eddig szabad prédául szolgáló minden ágazatában is. Követeljük az üzletvezetői rendszer teljes megszűnte tését. A nagyipar helyzetének biztosítását abban a mértékben óhajtjuk, mely a tőkét a mai gazdasági és termelési viszonyok között méltán megilleti. A tőkeellenes irányzat lehet ideigóráig népszerű, de egy pillanatig sem ésszerű, A mezőgazdaságban, az iparban és a kereskedelemben egyaránt megbecsülendő a tőke szarepe, elengedhetetlen kelléke a gazdasági élet és fejlődés erőteljes megnyilatkozásának. A j kiseiisztenciák védelme és a tőke jogo3 érdekeinek biztosítása nem ellentétes, hanem kiegészítőként hathat a gazdasági törekvésekben. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak védelmét a kereskedelem és ipar érdekeinek szemmeltartásával kívánjuk intézményesen biztosítani. Csak az a szociálpolitika helyes, mely a védelemre szorultak érdekeinek szolgálatában nem téveszti szem előtt azok érdekeit sem, akikkel szemben védelmet kivan nyújtani. Csak az a szociálpolitika lehet helyes, mely érdekeket összeegyeztet, nem pedig érdekellentéteket teremt, vagy kiélesit. E szempontokat tartsa szem előtt, ez irányelveket kövesse az aj ipari törvénytervezet. A cél: minél előbb megalkotni a hazai viszonyoknak megfelelő modern, uj ipartörvényt 1 Dr. Walter Géza, iparhatósági biztos. A vasúti Menetrend Szabolcsvármegye sérelme Nyíregyháza, május 20. Panasz-panaszra jelent meg a múltban is e lap hasábjain a Szabolcsot és Nyíregyházát mellőző vasúti forgalmi intézkedések miatt. Most azt hinnők, hogy a rövidült vasúthálózaton felvett uj forgalom teljes mértékben szakit a hagyományokkal és a vonatjáratok megkontemplálása ugy vihető keresztül, hogy valamennyi vonalmenti érdekeltség, főként olyan nagy mint egy egész vármegye, kielégítést nyer. Az uj vasúti menetrend azonban újra csak mellőzi vármegyénket. A helyzet ugyanis a következő. A kisvárdai ember felkel hajnalban, felül a vonatra és nyolc óra hat perckor Nyíregyházán van. Ennek a vonatnak, mely a vármegye egyik felét szolgálja okvetlen bele kellene kapcsolódnia a reggel induló vicinálisokba, amelyek a kisvárdai utast tovább vinnék a Tisza felé. Mit látunk azonban ? A vicinálisok már reggel hét órakor elindulnak. Mire a kisvárdai bejön, hűlt helyük sincs. Tovább mehetünk. Mi is felkelünk hajnalban, hogy a négy óra harminc perckor Debrecen felé indu ó vonatra felülhessünk Ez a személyvonat csaknem három óra hosszat gördül Debrecenig, ahová hót óra tizennyo'c perckor érkezik meg. Milyen jó is voioa, ha elérhetnők a budapesti gyorsot 1 Azám, de a gyors indulása hat óra hu«z percbe van megállapítva. Erről bizony lemaradunk! Nem kell kifejtenünk, hogy e hibák korrigálásához a vármegye milyen nagy érdeke fűződik. Ezek az érdekek országos érdekek is, tehát orvoslást kérnek 1 Hasonlókkal kopogtunk már a debreceni üzletvezetőség ajtaján. Most talán több szerencsével tesszük, mint máskor. Hirdetésekeld. e. 11-ig felvesz a kiadóhivatal HÍREK — Gyűjtik a kommunista okiratokat. A belügyminisztérium tudvalevően elrendelte, hogy a komunisták okiratait össze kall gyűjteni. Erre vonatkozólag most az Országos Levéltár hasonló értelmű megkeresést intézett a városhoz. — A Leányegyesület tagjainak figyelmébe. A Leányegyesület f. hó 30 án délelőtt tíz órakor a városháza kistermében rendes évi közgyűlést tart, amelyre az elnökség a tagok teljes számban való megjelenését kéri. A tárgyalás rendje: 1. Elnöki megnyitó. 2. A titkár jelentése az elmúlt évről. 3. Pénztáros jelenjelentése. 4 Titkárválasztás. 5. Esetleges indítványok. — Rubinek miniszter a városi tisztikarrá I. Vasárnap az egész város ünnepélyes részvételével nagy kisgazdanap volt Debrecenben. Mikor a küldöttségek porán Márk Endre polgármester üdvözlő beszédet mondott, Rubinek miniszter válaszolt, aki a többek közölt a következőket mondotta a városi tisztikarról: A tisztikarra a jövőben nagy feladatok várnak. Uj reformok készülnek, amelyeknek végrehajtását a tisztikar fogja intézni, lelkiismeretességükre, éberségükre fokozott mértékben lesz \ szükség, hogy észrevegyenek és elnyomjanak minden oly megmozdulást, ami visszaesést jelentene a mult bűneibe. De ne felejstsék el soha, hogy megtorlásra csak megátalkodottakkal szemben van szükség, a megtérő megtávedetteknek meg kell bocsátanunk. Intelligenciánk a múltban sokat vétkezett az alsó osztályok iránt, ennek meg kell változnia, győznie keli a nemzeti és demokratikus világfelfogásnak, a legapróbb embert ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint a legnagyobbat. Ez a tisztikar legnagyobb feladata és én*remélem, hogy az uj kurzusnak, amelynek el kell következnie, Önök mindannyian lelkes és hazafias katonái lesznek. Megszívlelésre méltó szavak -- A falu lapja. Mint az Express Tudósító Iroda értesül, „A Falu Lapja' cimen Budapesten nagy részvénytársaság van alakulóban kétmillió korona alaptőkével. A társeság nagyvonalú programmal indul: a falu szellemi életét kívánja szolgálni az újságírás szakirodalom, publicisztika é3 szépirodalom minden kínálkozó eszközével E végett mielőbb nagy hetilapot indit a falu számára a legkiválóbb írók. publicisták és közéleti tekintélyek közreműködésévelA Falu Lapjának szerkesztője dr. Roth Sándor, a kisgazdapárt főtitkára lesz. Gazdasági Egyesületi Közlemények A gazdaközönség figyelmébe! Értesítjük a gazdaközönséget, hogy a közélelmezési miniszter ur az ínséges gazdaságok részére aratási szalonnát bocsát rendelkezésre. Bővebb felvilágosítás az egyesület titkári hivatalában tudható meg. A hevesvármegyei gazdasági egyesület a megüresedett titkári állásra pályázatot hirdett. A részletes feltételek megludlhatók az egyesület titkári hivatalában, Szibszay Sándor, e. titkár A gazdasági egyesület tudomására hozza a szőliőbirtokososnak, hogy amennyiben egyik szomszédos törvényhatóság eredeti vermorell permetező gépekjt ajánlott fel 2300 koronás beszerzési áron, esetleges igénylésüket sürgősen jelentsék az egyesület titkári hivatalában i Gazdasági egyesület.