Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-19 / 113. szám

J^YÍRVIDÉK. 1920. máj, s 19. Bzágból ugyancsak 4 vaggon burgonyát aktkor, amikor a vasutaknak szenük, kocsijuk alig volt. Hogy útközben mindkét szállítmány megfagyott, az már alig kel$ett megütközést. Hogy a gazda majdnem szomszédos iközségbeli gazdatársának velőmagfelesle>;ét 50 százalékos áremelkedéssel, legtöbbször elkésve, Budapestről kapta meg, Szintén köztudomású, valamin taz is általánosan ismeri, hogy az a termelő, akinek sovány serlései és hizlalási hajlandóságai voltak, kénytelen volt sertéseit eladni, pár községgel távolabbi szomszédja pedig, akinek serlései nem voltak, ugyancsak kénytelen voll tengerijét eladni, külön-külön kereskedőnek, akik Isten tudja hány kézen keresztül, bevitték a legtöbb esetben nemzetközi tőkések u. n. ipari hizlalóiba, ahonnan hízott sertést horribilis áron juttatták ismét egy egész sor kereskedő hasznotfölöző .kezein végre a türelmes fogyasztóhoz. Köztudomású az is, hogy az idegen érdeket védő aránytalan ármaximálások hová vitték a termelés irányát. A lemaxiimált búzát csak becsületből termeltük, tmert amig a buza után holdanként alig néhány Száz korona volt a termelő bruttójövedelme, addig pl. a cirok jó néhány ezer korona nettót hozott stb. Köztudomá suak azok a lázitó igazságtalanságok is, amelyek az ipari cikkek szabadkereskedelmi és a gazdasági termeivények szigorú és alacsony megmaxi múlásából eredtek. Így pl. ősidőktől egy pár csizma ára egy, métermázsa buza volt és ma egy egész kocsirakomány búzát kell adnunk egy pár csizmáért. A javak egészségtelen termelési iránya, a helytelen kereskedelmi elosztásnak képtelenségét igazoló ezek az iskolapéldák mutatják azt, amit mindenki tud, hogy a közönség ellátása a szükségesekkel se lent, se fönt még sem ment, mert a rendszer, a berendezés volt helytelen. A közönségnek mindazonáltal enni, táplálkozni és ruházkodni kellett. Kényleien volt oda fordulni, ahol kapott, kapott pedig kitől, a »Lánckereskedő uzsorástól;: aki az üzleti szellem cégére alált vigan szedte a helytelen rendszer gyümölcseit, teljesen diszcreditálva az u. n. üzleti tisztességet. Pedig nemcsak ma, de jó ideje ezek az elemek tartják a kezükben a kereskedelmet, azt mindenki tudja. Egy így tovább nem mehet, ezen változtatni kell. Múlhatatlanul szükséges olyatén berendezkedés, amely lehetővé teszi, hogy: a) a termelő ne a közvetítő kereskedelemnek, hanem a fogyasztónak termeljen; b) hogy a termelő többet termelhessen a célszerűen és idejében, a közvetítők rajainak kizárásával hozzájuttatott termelési eszközök révén; c) a minimális és feltétlen szükséges közvetítést a termelők és fogyasztók érdekeit védő kereskedelem végezze, amely minden destruktív irányt kizárva, uzsora nélkül, közvetlenül juttatja a javakat a termelőlől a fogyasztóhoz. Hogy ilyen berendezkedés lehetséges legyen, szükséges egy olyan vállalat létrehozása, amely azt elvégezni képes, mert csak így válik lehetővé az, hogy. a nem kívánatos elemek a mi rovásunkra nekik nagy hasznot biztosító közvetitőkereskedelem terréről leszoriItassanak. Ezért óhajtjuk egy ilyen vállalat létesilését és pedig a következő céllal: a) állami, fővárosi és egyéb vállalatok alkalmazottainak élelmiszerrel való ellátása: b) a felesleges gazdasági lei-menyek rekompenzációs exportálása; c) a termelést biztosító és fokozó áruk — műtrágya, szénkéneg, gépek — importálása; s d) a termelő és fogyasztó közötti jelenlegi nagy űr áthidalása, egyszerűsítése és különösen a gombamódra szaporodó élelmiszerüzérek, lánckereskedők, uzsorások gyökeres kiirtása; e) az áruforgalom egyszerűsítése azáltal. hogy a vidéki szomszédos körletek egymás közötti feleslegeiknek, szükségleteinek megállapítása és kielégítése után fennmaradó felesleg szállíttassák csak távolabb fekvő rendeltetési helyére; f) a termelők és fogyasztók anyagi érdekcinek megvédése azáltal, hogy a termelők fogyasztásra kész áruja az ügynökök, falusi kis- és városi nagykereskedők, szállítási cégek stb. kizárásával egyszerű irányítással, minimális költséggel juthasson egyenesen a fogyasztóhoz és igy n közvetítők seregének 80—200 százalékos haszna a termelőnek és fogyasztónak maradjon. A termelő igy drágábban adhatja, a fogyasztó olcsóbban kaphatja áruját; g) vidéki árugyüjtő és eloszló raktárak felállítása, a kisgazdák érdekeinek különös megvédésére; h) a termelés folytonosságának, többtermelés szükségességének állandó propagálása az Agrioóla« vidéken működő alkalmazottai állal, akik nagy százalékban okleveles és gyakorlati gazdák lesznek. Ezen cél megvalósításában kérjük gazdatársaink szíves támogatását, mellyel a köznek kétségtelenül nagy hasznot, de maguk részére is jel<enlékeny előnyt biztosi lanak. Fentiekben vázolt programmunk megvalósítása céljából »Agricola« export-imporl részvénytársaság név alatt részvénytársaságot alapítunk, melynek alapítási tervezete a következő: 1. A társaság cége: >Agricola« exportimport részvénytársaság. Székhelye Budapest. 2. A társaság tartama határozatlan. 3. Az alaptőke nagysága; 20,000.000 ko rona, azaz busz millió korona, mely 40000 darab egyenként 500, azaz ötszáz korona névértékű, bemutatóra szóló részvényre oszlik. 4. A társaság tárgya: a) mindennemű mezőgazdasági termékek, gépek, eszközök vélele és eladása, illelve azoknak közvetítése; b) élő és leölt állatok, állati termékek vétele és eladása, illetve azoknak közveti lése; c) honi mezőgazdasági és ipari termékeknek külföldre kivitele és a külföldi piacokon való elhelyezése; d) külföldi mezőgazdasági és ipari termékek megvásárlása és behozatala s a belföldi piacokon valő elhelyezése. — Élelmiszer, déligyümölcs, fűszer és gyarmatáru, tenyész és vágóállatt, textiláru, mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági eszközök, műtrágya, szénkéneg stb. — e) az áru és gabonaraklárak létesítése, a kisgazdák termény- és gabonafeleslegeinek összegyűjtése és megóvása céljából; f) mezőgazdasági és'ipari hizlalás foly tatása. 5. A részvényaláirás határideje 1920. április 25. 6. A részvények névértékének a befizetése a következő módon történik: 30 százalék az aláírással egyidejűleg fizetendő be a Pesti Hazai Első takarékpénztár budapesti főpénztáránál, a cég részére nyitóit folyószámlára, a fennmaradó összeg befizetése tárgyában az igazgatóság határoz. Az első 30 százalék befizetésével egyidejűleg alapítási költségek címén befizetendő lesz minden jegyzeit részvény lután 25, azaz huszonöt korona. 7. Alulírott alapítók fenntartják maguknak a jogot, hogy az igazgatóságot az első három évre ők nevezzék ki. 8. Túljegyzés esetén az alapitóknak jogukban áll a jegyzett összegeket, illetve részvényszámokat redukálni. 9. Áz alakuló közgyűlés 1920. évi április hó 29-én délelőtt 10 órakor fog Budapesten, az Országos Kisgazda- és Földmi vespárt. Eszterházy-utca 30. sz. alatti helyiségeiben megtartatni. Kelt Budapest, 1920. február hó 15. Gróf Pappenheim Szigíried nagybirtokos, Iszkaszentgyörgy. Gróf Széchenyi Viktor nemzetgyűlési képviselő, Sárpciilele. Gróf Károlyi József főispán, Csurgó. Prohászka Ottokár megyés püspök, nemzetgyűlési képviselő, Székesfehérvár. — Gróf Batthyányi Lajos nagybirtokos, Szabadbattyán: Szügyi Ilansély Gyula nagybirtokos, bankigazgató, Balassagyarmat. Csikós Andor bankigazgató, Székesfehérvár. Jcszenei Paulovils Hé'a középbirtokos Székesfehérvár. Sokorópátkai Szabó Islván miniszter, Budapest, IX., Ferenc-kör ut 46. Meskó Zoltán államtitkár, Budapest, Erzsébet királyné-szálloda. Paíacsy Dénes államtitkár, Budapest, IX'., Bákosu. 12. dr. Rubinek István ügyvéd, nemzetgyűlési képviselő Budapest, IX., Raday-u. 2. Slolp Ödön gazdasági akad. tanár, Debrecen. Rcifhcnbach Béla közg. egyetemi tanár Budapest, IX. Üllői-u. 25. Brandt István jegyző, szőlőbirtokos. Moha. Nagy Imre kisgazda, Iszkaszentgyörgy. Cruder Vince uradalmi főintéző,* Iszkaszentgyörgy. Tudomására hozzuk Szabolcsvármegye gazdaközönségének, hogy az újonnan alakult »Agricola export-import részvénytársaság;; kerületi felügyelőségének megszervezésével, vezetésével báró Huszár Zsigmond lelt megbízva, Nyíregyháza székhellyel. H Azon gazdák, akik gazdasági szükséglelüket az »Agricola« utján óhajtják beszerezni, szíveskedjenek bármily nemű gazdasági szükségleteikéi minél előbb beje len leni — egyelőre Kálló-ntca 32 — hogy az igényelt gazdasági cikkek kellő időben a gazdaközönség rendelkezésére álljanak. Az »Agricola« mint a Magyar Gyapj uforgalmi Részvénytársaság főbizományosa gyapjú bejelentéseket elfogad. Bejelentő ivek a kerületi felügyelőségnél kaphatók. A gyapjú szállításhoz szükséges zsákok igénylése minél előbb bejelentendő. tm i saeesísavágófc, jáfglsysfe, ? I 1 1 0 1 S L IlDSZIB'V FI11STII0I" gépgyárában, Nyiregvhdzs, Vasgpr-ut 7.