Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-16 / 111. szám

1920. május 16. nü33at«BKSB*aia raiOTsi 3 fi román megszállás napjaiból Az alispán naguszeben-arad-szegedi utja (Mikecz István alispán jelentésiből) 8. . A románokat bizalommal fogadluk. Szabolcsvármegye az öt éves világháború, a szerencsétlen forradalom s az azl nyomon követő terrorista uralom szenvedései után egy közel tizenegy hónapig tartott ellenséges katonai megszállás példátlanul súlyos csapását és saíiyaruságát volt kénytelen elviselni. Amikor e keserű megpróbáltatás után első rendes időszaki jelentésemet a törvényhalóság elé terjesztem, kötelességeimnek (arlom, hogy annak eseménj'eit öszszefoglalva ismertessem addig is, amig az orsz. központi stat. hivatal által elrendelt s most folyó statisztikai adatgyűjtés alapján teljesen kimerítő számbeli adatokkal is kiegészített hü képét adhatom a vármegye életében oly fontos, szomorúan emlékezetes időszaknak. Tény az, hogy amikor a román hadsereg akkor még lerongyolt, megviselt s talán csak azért harcias kinézésű első csai>alai alig néhány nappál Pogány népbiztos a Szamueliek, a Popcsók féktelen hatalmi tobzódása, szegény boldog emlékű Kovács István mártírhalála., Nyíregyháza város legjobb fiainak sanyargatása, elhurcolása ulán a vármegye területére bevonultak s rövid harc után a megye területéi megszállották, Szabolcsvármegye lakossága — igen kis kivétellel — naprólnapra tűrhetetlenebbé váló proletár uralomtól, a bolsevizmus rémétől megszabadi tőnként fogadia a román katonákat s habár mindnyájunk szivél keserű bánat töltötte el, arra a gondolatra, hogy Magyarország földjét idegen katonák lába tapodja: Vigaszt találtunk abban a reménységben, hogy az idegen hadsereg nem ellenségként, hanem minduntalan hangoztatott kijelentésük szerint — a rend, a személy és vagyonbiztonság helyreállítására s a minden állami és társadalmi rend felforgatására törő bolsevizmus elfojtására jöli. S az első csapatok — Dragu ezredes dandárja, Constanlinidi tábornok hadosztálya parancsnokaik szigorú fegyelme alall tényleg ugy viselkedtek, hogy reménységünk jogosnak látszott s megerősítette azt a román hadseregparancsnokság csakhamar közzétett kiáltványa, melyben békés szándékát' hangoztatva, teljes személy és vagyonbiztonságot igér. Ekkor még joggal hihettük, hogy a kommunista üzelmekben tevékenyen részes egyének ellen, sokszor a törvényes magyar hatóságok megkérdezésével, — több esetben azonban azok mellőzésével — történt letartóztatások és internálások tényleg a törvényes rend helyreállítását s nem csak az ő biztonságukat célozzák, hogy az előfordult panaszok a katonai megszállással természetszerűleg s elhárithatatlanul egyült járó szorványos esetekre, egyesek meg nem engedett s bizonyára kellő megtorlásban részesülő egyéni viszszaéléseire nem pedig az egész megszálló sereg tudatos és szándékos rendszerére vezethetők vissza. A megszállás első lielei elég nyugodtan telnek el s a törvényhatóság törvényes jogai gyakorlása s a jogfolytonosság helyreállításaként teljesen háborítatlanul tarthatja meg május 31-én hosszú idő óla első rendes közgyűlését. A kiábrándulás. Az alispán útra kel. Sajnos igen hamar jön a keserű kiábrándulás. A visszavonuló vörös sereget nyomon követő első csapatokat felváltja a II. vadászhadosztály, amely a román forrásból eredő hírek szerint a hadsereg elile csapalai közé larlozik, de amelynek viselkedése csakhamar keserves tapasztalatok árán tanítja meg a vármegye békés lakosságát s halóságait arra, hogy a vörös uralom rémétől megszabadulást drágán kell megfizetni. Junius elején megjelenik egy katonai hirdetmény, amely az összes gyárak, berendezések. ipaari és gazdasági gépek, eszközök, állatok, élelmi cikkek és terménykészletek összeírását rendeli el s amint hatóságaink az összeírást a szokott pontossággal, naiv becsületességgel elkészítik nyomban megérkeznek a rekviráló, — va lójában zsákmányoló bizottságok s megkezdik a vármegye virágzó ipari és gazdasági berendezésének rendszeres kifosztását s emellett napirenden van egyes tisztek, katonák, katonai csoportok részéről elkövetett erőszakos rablások sorozata. Ez indított arra, hogy egy összehívott értekezleten lefolylalott eszmecseréből kifolyólag dr. Bencs Kálmán polgármester, ; és dr. Sarvay Elek tb. főügyész kíséretében junius 21-én Nagyszeben, Arad, Szegedre elutaztam azzal a célzattal, hogy a féktelen zsákmányolás s katonai visszaélések ellen az erdélyi román kormányzó tanácsnál, lehetőleg az Aradot és Szegedet akkor megszállva tarló francia csapatok' parancsnokánál tiltakozzam s ugy ott,, mint a már akkor Szegeden megalakult magyar kormánynál a vármegye helyzetét megvilágítva orvoslást kérjek. Küldetésemről annak idején részletes jelentésben számoltam be egv szűkebb körű értekezletnek, a t. that. bizottságot azonban az ismert viszonyok miatt csak most van alkalmam tájékoztatni. Dr. Bencs Kálmán Nyiregyházaa város polgármestere és dr. Sarvay Elek Szabolcsvármegye 11). főügyésze társaságában folyó évi junius hó 24-én keltem útra. Minthogy a román hatóságokkal széni ben* nehogy utunk ineghiusittassék, a legnagyobb óvatosságra volt szükség, de mert utunk céljának, illetve tárgyának természete is a legnagyobb titoktartást igényelt, a feltűnés kikerülése céljából a vasúton utazást mellőztük és Debrecenig kocsin tettük meg az utunkat, ahol igazolványunkat hitelesíttetni, illetve továbbíthatni. annál is könnyebben és feltűnés nélkül történhetett, amennyiben az időközben átköltözött Constantinidi tábornok és vezérkarának legmesszebbmenő előzékeny, ségével és jóindulatával találkoztunk és az erre hatáskörrel biró vezérkari őrnagy minden gondolkodás nélkül engedélyt adott Kolozsvár, Nagyszeben, Arad városok meglátogatására. A tűrhetetlen rekvirálási eljárások enyhítése érdekében már itt az első álloson óhajtottam eljárni s felkerestem a debreceni rekviráló bizottságot, illelve a bizottságnak azon Toplicsán nevü ezredes tagját, aki felügyeletet gyakorolt a nyíregyházi rekviráló bizottság felett s eme Í)izottság eljárásával szemben korrigáló, rendelkező hatósági jogot gyakorolt. A rekvirálások elrendelésének és már eddigi részben foganatosításának mérvét ismertetve a bizottság előtt, kértük az ezredestől egv oly irányú utasítás kiadását, amely a nyíregyházi rekvirálások enyhítését és általában időhaladék nyújtását biztosítsa. Bár kérelmünk az eddig követelt tárgyak és jószágok 20 százalékáig való korlátozására iránj

rult, a csupán 50 százalékra korlátozlatott. ami ugyan csaknem elviselhetetlenül sújtotta a vármegye polgárait. mégis enyhülést jelenlelt azon követelésekkel szemben, amelyek eddig 75 százalékra vollak contemplálva. Kezeinkhez átadott Írásbeli utasítás oly irányú intézkedést is foglalt magában, hogy a gyárak és iapri üzemek leszerelése csakis successive történjék és pedig olyan mérvben, amiben mérvben a vaggonok a bi•zottság rendelkezésére állanak, amely vaggonok száma bizalmas értesítés szerint egyenlő a nullával, aminek következtében az Írásbeli utasítás értelme szerint a gyárak és ipari üzemek leszerelése csakis lőre megkíméltettek. E rendelkezés foganatba vételének jelentőségétől áthatva, külön megbízható fuvaros utján azt azonnal az alispán helyetteshez juttattuk, aki a rendelkezés értelmében a rekviráló bizottságnál a szükséges lépéseket megtette s amennyiben az eljárásnak kellő eredménye egyes helyen nem volt, illetve nem lett volna, az csupán azon elitélendő szellemnek tudható be, amely a román hatóságokat általában oly irányban hatotta át, hogy az egymástól függésben lévő hatóságok sem hajtották végre a magasabbak rendeleteit. Ugyaneznap délután 4 órakor a vonatra ültünk, hogy Kolozsvárra vegyük utunkat, ahova 25-én hajnalban 3 órakor megérkeztünk. Kolozsvári kiszállásunk Célja azon szállítási igazolványok biztosítása és kézhezvétele volt, amelyet Kacsula kormánybiztos állított ki a nagyszebeni Kormányzótanács utasítása alapján a Szabó lesvármegye rendelkezésére bocsátandó és szükségletei kielégítésére fordítandó szén. mész, szóda és más ipari és gazdasági cikkek szállithatása céljából. Ugyancsak itt eszközöltem ki a Kolozsvári Takarékpénztárnál a rendelkezésemre állott hitellevél alapján az előbb jelzett cikkek és áruk vásárlásához szükséges jióhz kiutalását. A kolozsvári ügyek elintézése, után 26-án délben Nagyszeben————^mmm—.«— ' - .. ,«i..i... . —•... ,.» - .... .^ n - ""

"x—— Elegáns nöi-, férfi- és gyermekcipők, női- és gyermek fehér vászoncipők, bőrszandálok minden nagyságban nagy választékban érkeztek „Hungária Cipőgyár" üzletében, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca l szám.