Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-15 / 110. szám

Nyíregyháza, 1930. május 15. * Szombat XLI. évfolyam * 110 szám 9ZABOLOSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Eléifiaotési AroKi b<>lyben: afiéaz évre 160 K, fiiévre 80 K, negyedévre 40 K, egy hónatfra tó K, vidéken: egész évré 200 K, félévre tOO K, negyedévre 60 K, egy hónapra 20 K- — Egyes szám ára 1 korona, Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szabelcsvármegye örökké emléke­zetes esztendeje Az alispáni jelentés Háromszáz oldalas kötetet lapozgatunk, megindultan, mint ahogyan a közelmultak meg­rázó ^ eseményeinek történetét olvasni lehet. Mikecz István alispán jelentése oz a könyv Szabolesvármegye közönségéhez az 1919. év szeptember havától 1920 május 1 ig telt idő­ről, a megyei közigazgatás állapotáról. Ennek az időnek mindén napja terhes a honfiúi gond­tól, változatos az akkor kiszámíthatatlan ese­mények sürü egymásutánjától és próbaköve azok erejének, okosságának, önuralmának, akikre a megye szellemi, erkölcsi, anyagi javainak őr­zése, mentése, a megye dolgos lakóinak az élet elsőrendű szükségleteivel való ellátása várt. E drámai változatosságu események raj­zanak az impozáns könyv soraiban s duzzaszt­ják azt hatalmas kötetté, a hivatott vezérek szivére nehezedő gond, aggódás, honfiúi féltés adja meg szövegének alaptónusát és az ener­gikus cselekvés, az okos előrelátás, a bölcs önuralom az éhező és fázó százezreket erő­feszítések árán is ellátó gondosság tényei, mint a törhetetlen, vezetésre hivatott magyar lélek erényei csillannak elő sötét alapszínéből. A [vármegyei törvényhatósági közgyűlés utasította az alispánt, hogy ezt a jelentést küldje meg a kormány minden tagjának és az •rszág összes törvényhatóságainak Ezzel a könyvvel nemcsak históriát, egy nevezetes esztendő kimerítő és stílusosan elő­adott epikumát kapják az ország törvényható­ságai hanem gazdag dokumentumát annak a sülyedt kulturális és morális színvonalnak, ame­lyen a vármegyében uraskodott románság áll és biztató, fenkölt jeleit a magyar géniusz fö­lényének. A könyv bevezető lapjai tömör kép­sorozatát adják az utolsó tíz hónap fontosabb eseményeinek és boldog szavakkal jelentik be máreius 18ának eljövetelét, a gyalázatos és szégyenteljes román járom alól való szabadu­lás megváltó napját s április 13 át, a vitéz magyar katonák bevanulását mely a szebb s boldogabb magyar jövő édes reménységét hozta el. A következő sorok a román megszállás izgalmas eseményeinek adják megkapó érekes­ségü, színes rajzát, melyből kivált az alispán és kísérete szegedi utjának részletei, históriai értékű élményei, s a tulajdon szentségét az emberi méltóságot mélyen sértő a személyes szabadságot illuzoríussá tevő román atrocitá­sok szomorú tényei emelkednek kí. A setét napok rajzához gazdag okmány­tárat csatol a jelentés, mely a vármegyének a román erőszakkal vivott emberfeletti küzde­lem mellett tanúskodik kiáltó szóval. A jelentés ezekután a törvényhatósági élet főbb jelenségeiről ad számot, teltárja a demeeseri káposzta savanyitó gyár és rétközi burgonya liszt gyár ügyét, kimerítően ismer­teti a közellátás, a burgonya értékesítés a do hány megmentése, faellátás érdekében kifejtett nagyszabású munkásságot, beszámol a tisztvi­selői karban beállott változásokról, majd a köz­egészségügyekről, tanügyről stb. Az utolsó la­pok forró lelkesedéssel méltatják a nemzeti hadsereg bevonulásának ünnepi fenségü ese­ményeit, A jeletés örök dokumentuma a munkás magyar honszeretetnek, ez a könyv minden Szerkesstőeég áe kiadóhivatal: SZ^OHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 18©. Póstech$que 28556. a dun k^ ylysza. idikben jól világító fényt fog vetni a vármegye egy borús évének eseményeire, de fénybe vonja azok munkás alakját is, akik ezekben a súlyos napokban a vármegye tisztviselői voltak Tisz­telet és hódolat illeti őket. A jelentésből a megszállás történetének ér­dekesebb etappjaiból már a holnapi napon köz­i leményt adunk olvasóinknak, A lengyel offenziva döntő síkerei Moszkvában forradalom van Párisból jelentik: A Petit Journal irja | Koppenhágából: ^Á lengyel hadsereg rettenthe­tetlen előnyomulása felborította a moszkvai forradalmár kormány rendjét. Ellenforradalmi mozgalmakat lepleznek le napról-napra. A népbiztosok tanácsa elfogatta a szakszervezetek vezetőit. Azokat a tanacskozásokat, amelyek Koppenhágában az Oroszországgal felveendő kereskedelmi ügyekről folyamaiban vannak, a lengyel előnyomulás hírére beszüntették. A lengyel hadsereg jelentése : Az ellen­ség megkísérelte, hogy Kiev külvárosából visz­szaverje csapatainkat. Győzelmes rajtaütéssel szétszórtuk. csehek elégedetlenekjyiiagyar békeszerződéssel A magyar határok nem véglegesek Budapest, május 14. (Saját tudósítónktól) Prágából jelentik : Politikai körökben aggodalommal néznek a nemzetgyűlés elé. Az aggodalom főoka Mi\\e­nardnak a magyar békeszerződéshez csatolt kí­sérő levelében rejlik. Tudják, hogy ennek a levélnek az a passzusa, mely a határok meg­állapítása kérdésénél bizonyos igazságtalanságo­kat ismer be, többet jelent, mint első pillanat­ban gondolhatják. Ezek a sorok sejtetik, hogy a határok nem véglegesek. A prágai sajtó nyíltan rámutat, hogy itt van az a hátsó ajtó, amelyen a területi enged­ményeket becsempészni lehet. Nyíltan nem ad­hattak engedményeket, ezt tiltottak a szövetség szerződései, de angol és olasz nyomásra biz­tosították az engedmények lehetőségét. Ma Prágában a legkülömbözőbb híreket kolportál­ják ezekről az engedményekről, amelyeknek puszta sejtelme is elég arra, hogy Prága mély lehangoltságban nézze a jövőt. Vármegyei közgyűlés Nyíregyháza, májas 14. (Saját tudósítónktól) A keddi vármegyei közgyűlésről szóló tudósításunkat sajnálatos technikai akadályok miatt csak mai számunk­1 ban közölhetjük. A közgyűlésen, melyen nagyon jelentőségteljes és fontos határozatokat hoztak, j Mikecz Istváa alispán elnökölt, aki a követ­kező szavakkal nyitotta meg az ülést: Tekintetes Törvényhatósági Közgyűlés 1 Vay Gábor gróf kormánybiztos ur Őmél­tósága állásától felmentetvén, Dr. Jármy Béla újonnan kinevezett kormánybiztos ur méltósága I pedig még nem foglalta el kormánybiztosi szé­ket, igy reám hárult a feladat, hogy a törvény­katóságnak mai napra kitűzött tavaszi rendes közgyűlésében az elnöki tisztet teljesítsem. Tekintetes Törvényhatósági Közgyűlés! Fájó érzéssel eltelve teljesítem elnöki tisztem­ből kifolyó azon szomorú kötelességemet, hogy e helyről is bejelentsem azon, bizonyára most már mindnyájunk által ismert tényt, hogy az entente hatalmak képviselője átnyújtotta Ha­zánk képviselőjének a Magyarországra, megálla­pított végleges u. n. béke feltételeket. Ezen feltételek szerint elrabolják tőlünk az ezredéves Magyarország 2/3-át, elvesztenénk Szatmárnémeti városától kezdve egész Erdélyt, el Kassát, üngvárt, Pozsonyt idegen gyűlölt gyülevész rabié nép kezei közzé kerülne a ne­künk oly szent Arad városa, többi dicső multu városainkkal együtt. Három és félmillió magyart akarnak, idegen — nálunk fejletlenebb, ala­csonyabb kulturáju — népek rabigájába haj­tani. Ez az ajánlat nem béke. hanem egy igaz­ságtalan, gyilkos merénylet, mely összefog törni a magyar nemzet ellentálló erején s az igaz­I ság mindent elsöprő hatalmán. Magyarország ezt a békét el nem fogadhatja, Magyar kor­mány ezt a békét alá nem írhatja E gyászos hir vétele után intézkedtem, hogy a vármegye minden községe népgyűlések keretében tiltakozzék e merénylet ellen, maga Ara 1 korona

Next

/
Thumbnails
Contents