Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-04-07 / 79. szám

Nyíregyháza, 1920. április 7. * Vasárnap XLI. évfolyam • 83 szám SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA tm

mmmrmi

mm* Előfizetési árak : helybe* : egész évre 160 K, fél ívre 80 K, negyedévre 40 K, egy hónapra 15 K, vidéken: 7iévre200, V

2évrel00, ViévreöO, lhóra20K I Alapította JÖBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LASZLO Sterkesztftség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON MÁM 329. POSTACHEQUE Kéziratokat nem adunk vissza. & kisgazdák Rubinéit rendeletéről Nyíregyháza, ápr. 6 (A Nyirvidék tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Rubinek földonive lésügyi miniszter a nemzetgyűlésen kijelentette, hogy a hadirokkant földmivelőknek már a földbirto reform életbeléptetése elétt földet biztosit. Azóta megjelent Rubinek rendelete is, mely szerint minden nagybirtokost vagy a nagybirtok bérlőjét kötelezni lehet arra, hogy a hadirokkant és álta'ában a hadviselt földmivelőknek földet adjon haszonbérbe vagy részes mivelésre. A földet felszántva kapják, de a szántás költségeit meg kell, hogy térítsék. A kisgazdák egyik hivatalos organuma a következőképpen nyilatkozik a ren deletr-'l: Részünkről melegen üdvözöljük a kormánynak ezt az intézkedését, mint legelső lépést a hadirokkantak iránti kötelességünk lerovása terén Nemcsak reméljük, hanem tudjuk is, hogy ez a rendelet csak előlegszámba megy, mert a birtokpolitikai törvény a hadirokkant földmivesek helyzetét végleg rendezni kivárja. Úgyszintén helyénvalónak tartjuk általában a hadviselt földmivesek előnyben részesítését, természetesen azoknak kivételével, akik kommunisták szolgálatába szegődtek, ilyen azonban a földmivelő nőp között kevés akad. Bárhogyan végződött is a iháboru, fiaink dicső munkát végeztek és illő, hogy elsősorban a honvédelemben kitűnt vi tézek előtt nyissuk meg a földszerzés lehetőségeit. Talán némi zavart fog okozni a ren delet végrehajtásában az a körülmény, hogy a rendelet nem mondja rneg, hol kezdődik a nagybirtok. Ilyenformán a közigazgatás belátására van bízva a birtokminősités, ami bizonyta'an hely zetet teremt a birtokosokra és azokra nézve is, akik földet igényelnének. A mult fogalmai szerint a nagybirtok ezer holdnál kezdődött. Meg kellene mondani, hogy ez a régi kulcs érvényes-e, vagy kisebb terület is nagybirtoknak minősíthető-e ott, ahol kedvezőtlenek a birtokmegoszlási viszonyok. Mindenesetre az a legjobb, ha tiszta bort tőitünk a pohárba. Nézetünk szerint most, amkor a földmivelés és a termelés biztosítása elsőrendű állami érdek, nem a biitok területi nagysága a fontos, hanem az, hogy a birtokos képes e földjének kejlő megművelésről gondoskodni. Ahol a termelést zavar fenyegeti, ott minden körülmények között kis haszonbérlőket vagy részes mivelőket kell keresni, akik között elsősorban a hadirokkantak ós a hadviselt földmivesek, továbbá a mult évi kis bérlők és részes mi velők jöjjenek figyelemb9. A másik szempont pe dig az, hogy erre a célra falvakhoz közel fekvő birtokok használandók fel, mert mértföldnyi távolságot nem bir meg á gyalogos földmunkás, még ke vésbbé a hadirokkant. Sajnos, a termelés biztositása éppen ott fog menni a legnehezebben, ahol legnagyobb a fennakadás, tudniillik a románok által legutóbb kiürített terüle teken. Itt maradtak el a gazdik légin kább, nemcsak a nagyok, hanem a ki esik is Ezekre a helyekre kellene valamely módon levezetni a munkaerő >ölösleget. Kimondhatatlanul fontos érdeke volna az országnak, hogy az ag gasztóan visszamaradt és megbénult tiszántúli mezőgazdaságnak segítséget küldjünk. Míg például a Dunántu'on nem több a rendesnél a vetetlen föld addig tul a Tiszán rengeteg területek maradtak miveletlenül, ha az anyag és erőhiány pótlásáról idejében nem gondoskodunk, Kisiparosok részeltetése közszállításokban a Nyíregyházi, április 6 (A Nyirvidék tudósítójától.) A debreceni kerületi kereskedelmi és iparkamara felhívja a kisiparos érdekeltség figyelmét a kereskedelemügyi miniszter 82215—1919 sz. a kiadott rendeletére, amelyben a miniszter rendkívül fontos rendelkezéseket tett a kis iparosságnak a közszállitásokban való részesítése érdekében. E rendeletében különösen felhívja a miniszter az összes hatóságok figyelmét arra, hogy oly szállítások vagy mukálatok, melyek a hazai kis vagy háziipar támogatása szempontjából kézmüiparosoknak vajy azok szövetkeze teinek. avagy háziiparosok érdekképvi seleteinek átengedhetők, szabad kézből, tehát mindennemű versenytárgyalás nélkül is kiadhatók. Egy és ugyan azon versenytárgyalási hirdetménybe csak az egy és ugyanazon iparág köré hez tartozó iparciskek foglalhatók. Kivételesen célszerűségi szempontokból egy és ugyanazon hirdetésbe más más iparág köréhez tartozó iparcikkek is felvehetők ugyan, de ily esetben megemlítendő, hogy a külömböző iparágak köréhez tartozó cikkekre cssk külön külön szabad Ajánlatot tenni. Összesített ajánlalok iparcikkek szállításánál el sem fogadhatók. Különkülön versenytárgyalás írandó ki a külöa iparág köréhez tartozó ipari mun kálatokra is. Figyelmezteti a miniszter a hatősá gokat, hogy kézmüiparosoktól, olyan esetekben, amikor a szállítás értéke 5000 koronát meg nem halad bánat pénz egyáltalán nem követelhető. A szállítások odaítélésére vonatkozólag a miniszter figyelmezteti a hatóságokat, hogy a külömböző iparágak köréhez tartozó szállítások az esetban, ha hazai iparos az ugyanazon iparág (mesterség) köréhez tartozó iparcik kekre versenyképes ajánlatot tett, a vállalkozóknak oda nem ítélhetők. Megtelelő minőség és nem lényeges árkülömbözet mellett az odaítélésnél első sorban a helybeli iparosmesterek vagy gyárosok ajánlatai veendők figyelembe, másrészt kézműipari szakmákat érintő szállítások és munkálatok odaítélésénél egyébkánt nem lényeges árkülöm bözet mellett az iparigazolvánnyal biró szakiparos mesterek és azok szövetkezetei részesitendők előnyben Ha valamely hatóság a beérkezett ajánlatok alapján a szállítás megosztását határozza el és az ajanlati árak közt lényeges eltérés van, a legolcsóbb ajánlattevő áraival a többi pályázót megkináihatja. Mindazon esetekben amikor a pályázó kisiparosok ajánlatai más vállalkozók ajánlataival szemben 6 százaléknál nagyobb árkülőmbözetet nem mutatnak a legolcsóbb ajánlattevő áraival a kisiparosok is megkinálandók. Amenyiben ezen eljárás eredménnyel járna, ugy a munka vagy szállítás teljesítése lehetőleg kis iparosnál bizto sitandó. A miniszter végül felhívja a külöm böző hatóságokat, hogy mindazon közmunkákat vagy szállításokat, melyek kisiparosoknak munkával való ellátására alkalmasak, ha azok szabályszerű pénzügyi fedezete már biztosítva van s amennyiben ez elháríthatatlan akadályokba nem ütközik a kisiparosoknak minél szélesebb körben munkával leendő elláthatása céljából haladéktalanul folyamatba tétesse. A Magyar írók Szövetsége Szabolcsban A történelmi hagyományok ápolása és a nemzeti eszmények intézményes megvalósítása érdekében még a mult év augusztusában megalakult „Magyar Írók Szövetsége" a napokban Budapesten rendkívüli közgyűlést tartott, melyben a nagyszámmal egybegyűlt tagok, Szabó Dezső elnök előterjesztésére, egyhangú elhatározták, hogy a magyar nép feledésbe menő vers költészeti, diszitő művészeti, dalköltészeti, zene művészeti, népviselet emlékeit s a magyar fajban rejlő nemes eszményeket reveráló minden művelődési intuíciónak bizonyítékait összegyűjti az uj magyar szépirodalom és tudományos irodalom javára. Ezzel a munkássága val akarja megvalósítani a Magyar írók Szövetsége azt az aktuális társadalmi reformmozgalmunkat, hogy a magyar falvak, tanyák, a magyar föld gazdag eszméi és gondolati szüzséjé ben születő örökértékü magyar művelődési megnyilatkozásokat bekapcsolja a hivatásos irók és tudósok napi munkásságába. A közgyűlés ezért elhatározta, hogy a vidéki művelődési emporiumokban élő irók hírlapírók és tudományos irók bevonásával minden alkalmas helyen megalakítja a Szövetség önálló helyi szakköreit és a legjobb magyar írókat gondos tanulmányok végett hosszabb időre kiküldi a vidékekre. A Szövetség elnöksége a szabolcsmegyei mozgalmának előkészítésére és beszervezésére megbízta nagyenyedi és szatmári Enyedy Barnabás lapszerkesztőt, a Szövetség egyik alapitó tagját, aki már ebben az ügyben megkezdte a szervezési és adatgyűjtő munkálatait. Függetlenség A magyar békefeltételek szerint, a magyar állam függetlensége elidegeníthetetlen. így mondják azok, akik a békefeltételeket fogalmazták. Ha azonban a békefeltételek többi részét olvassuk, akkor lehetetlen arra a meggyőződésre nem jutnunk, hogy a félté telek eme kijelentése nem más, mint mézes madzag, vagy játék a szavakkal. De ha a békefeltételeket nem is ismernők. elég egy pillantás az ántánt részéről tervbe vett térképre, ez a leg tökéletesebben meggyőzhet bennünket arról, hogy a függetlenségnek nevezett élet, a tervezett országban csak rabiga marad számunkra. Hosszú évszázadokon küzdött e nem zet a maga függetlenségéért. Tudjuk, hogy hiába. Lehei etlen volt felállítanunk az önálló vámterület sorompóit; lehetetlen volt nemzeti hadsereget alkotnunk; nem volt lehetséges önálló jegybankot szerveznünk. Állandó függőségben voltunk, amely megbénította a magyar ipar kifejlődését, pedig minden anyagunk, minden eszközünk meg lett volna hozzája. Ami kevés, vagy kisebb mennyiségben állott volna rendelkezésünkre, azt megszerezhettük volna termékeink rekompenzációjaként Ha szabadon, függetlenül fejlődhettek volna gazdasági állapotaink, talán a föld kerekségén sem volna olyan boldog ország és talan sehol sem élhottek volna az emberek oly megelégedett életet, mint hazánkban A sors különös csapása megfosztott bennünket e javaktól. Hiaba volt minden törekvésünk. És ma? Egy vesztett háború gyümölcseként ime ölünkbe hull régi álmaink valósága. Az ántánt elidegeníthetetlen függetlenséget kínál fel nékünk. De mí ennek az ára?! Eddigi legnagyobb ellenségeinknek adja hazánk erdőségeit, hegyeit, bányáit, forrás' vizeit, legtermékenyebb földterületeink nagy részét. Elveszi folyóinkat és azok hajózható mellékfolyóit, az ezeken való szabad rendelkezés jogát. Felhatalmazza ellenségeinket, hogy egyes vasúti vonalainkon szabadon közlekedhessenek; nyakunkba sózza e vasutaknak kibővítési költségeit. Megterhel bennünket olyan költségekkel, melyek igazában bennünket nem terhelhetnének. Minderre pedig azért törekszik az ántánt, hogy az igy megalkotni vélt szerződés: szilárd és tartós békét biztosítson. Lehet-é erre más válasz, mint az, hogy ezeket a feltételeket aláírnunk nem lehet. Lehet-é mást mondanunk, mint azt, hogy ez a béke sem szilárd, sem tartós, sem igazságos nem lehet; ezt elfogadni egyenlő az öngyilkossággal. Hiszen ilyen körülmények ktzött éppen azt nem érhetjük el, amire oly régen áhítoztunk: a függetlenséget Avagy független lehet-é ez a nemzet, ha életét nem sózhatja meg, csak ellenségei jóvoltából. Függetlenségé az, ha nem tudunk magunknak hajlékot építeni, mert az ahhoz szükséges anyagokért ellenségeinknél kell könyörögnünk. Függetlenség é az, amely mellett önálló ipart megint nem teremthetünk, de most már nem azért, mert akkori házastársunk nem engedte, hanem azért nem, mert még az itt található anyagok egy részének elszállithatására is jogot adna a békeszerződés elleneinknek, sok esztendőig 03 igy saját megmaradt kevés anyagunkat sem dolgozhatnók fel, nem szólván arról, amit területi veszteséggel kapcsolatban vesztenénk Lehetünk é függetlenek, amikor elveszítjük földgáz forrásainkat, elveszítjük folyóink forrásait, amelyeknek felhasználása mellett megteremthettük volna Magyarország villamos energia központjait, hogy függetlenítsük magunkat a külföldtől, a szénbehozataltól. Nem függetlenség az, amit a békefeltételek adnának. A rabszolgaság nem lehet szolgaibb, mint aminő helyzetbe jutnánk. Mezőgazdasági termékeink feldolgozására ipart teremtenünk nem volna módunkban. Itmét csak a nyerstermékek kiszállítására volnánk utalva. És ebben a tekintetben szomorú tanulságunk van. Igaznak kell mondanunk azt a mondást, amely szerint az az ország amely a maga kivételét a nyersterméÁra 80 fillér