Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-25 / 20. szám

192® jaiuár 25 Krupp TOD Bohlen mindenekelőtt azokra a nagy problémákkal foglalkozott, amelyek Németország mai helyzetére vonatkoznak. — Arra igyekszem — mondotta, ksgy «sak a jövőt nézzem és no törődjek többé a múlttal. Hazám helyzetét egy nagy iparvállathoz hasonlíthatnám, amely akár saját hibájából, akár a körülmények folytán komoly veszteséget szenvedett és alaposan eladósodott. Egy ilyen vállalatnak igazgatói, ha arra termett emberek, nem arra fognak törekedni, hogy a vállalatot likvidálják, hanem arra, hogy uj tőkére tegyenek szert, amelyek lehetővé teszik veszteségeik behozását, uj, intenzív termelést szerezvén. Erre kell Németországnak is törekedni. Krupp von Bohlen kijelentette, hogy Németországnak legelőbb 30—40 évre van szüksége veszteségének ksheverésére. A tudósító azután meglátogatta az óriási gyártelepet, amely e^y egész város benyomását teszi, Mindenütt meggyőződhetett arról, hogy a gépeket a béketermelés céljaira átalakították. Lokomotivokat, vasúti kocsikat, mezőgazdasági gépeket és automobilokat gyártanak. Egy része a gyárnak még nincsen működésben. De az előkészületek már erre is megtörténtek. Egy mérnök megmutatta a tudósítónak azokat a gépeket, amelyekkel a messzehordó ágyút gyártották. — Reméljük ' -— mondotta Krupp von Bohlen a tudósítónak — hogy legkésőbb hat hónapon belül abban a helyzetben leszünk, hogy miadennap egy vasúti lokomotivot és tíz vagont állítunk elő. Megtettük a kellő előkészületeket és el tudunk látni a szükségesekkel egy egész vasuii hálózatot, Jelzőkészülékeket, mindenfajta kocsikat és íokomotivokat gyárthatunk. Krupp von Bohlen megcáfolta azt a hirt, mintha az excsászár, vagy a császári ház tagjai főrészvényesei lettek volna a Krupp-gyárnak. Ez idő szerint 84,875 munkás dolgozik a gyárban, valamivel több, mint a háború előtt. A bérmozgalmak történetében addig még páratlanul áll az a követelés, amelyet az Egyesült-ÁUamos vasutasai támasztottak, Washingtoni szikratávirat szerint a Vasutasok Egyesülete ujabb béremelési követelése kerek összegben egymiliárd dollárt tesz ki. ELLOPTÁK folyó hó 21-én esfe az istállóból nyereggel együtt, nyírott sörényű és farkú, pej, kanca, 9 éves háiilovaBuat. Bal oldalán, a |p| sütött bélyeg, nyereg helyén JÜS szügyén, jobb felől kettős forradás. Megtaláló 1000 K jutalomban részesül. — Demecser, (Borzsova-tanya) ELEIC BÖSKE. 95-3 Birtokosok és áilaitartúk figyelmébe Szabolesvármegye állatállománya a forradalom óta számbelileg igen jelentékenyen esők kent és ezzel párhuzamosan mezőgazdasági szempontból, valamint pénzértékben is óriásit emelkedett. Ugy nemzetgazdaságunk jövő fejlődése, mint az állattulajdonos jól felfogott anyagi érdeke, szempontjából ez évben kiváló fontossággal bír, hogy a súlyos vesztességeket okozni szokott fertőző állati betegségek ellen, még meglévő állatállományunk lehetőleg minden egyes darabját a gyakorlati életben jól bevált és tudományos szempontból teljesen megbízható iatézetekbea előállítóit védő és gyógyító anyaggal beolthassuk. Ne feledjük, hogy az állatállomány minőségileg is romlott és ezzal dllentálló képeségében csökkent, a közelmúlt gazdasági szempontból is igen nehéz időkben az állatállomány rendszeres védőoltása nem volt foganatosítható, fertőző állati betegségek esetén az állategészségügyi rendőri óvintézkedések ís csak hiányosan, vagy egyáltalán nem hajtattak végre ugy, hogy a fertőző betegségek okozói figyelemmel az igen csapadékos észre és enyhe télre — életképes állapotokban kedvelő feltételek között könnyen áttelelhettek. A tavaszias idő és a legeltetési idény beálltával el lehetünk készülve arra, hogy állományunk között a legkülönbözőbb fertőző betegségek fognak pusztítani, ha csak erélyes ós céltudatos óvintézkedéssel ennek elejét nem vesszük. Gondoskodás történt, hogy a számbaveendő fertőző állati betegségek nevezetesen a lépfene, sereagő üszök, seríésorbánc, sertéspestis, mirigykór, baromfikolera stb. ellen a budapesti állami oltóanyag-intézetben,^ tehát feltétlen megbízható helyen előállított^ tartós védőojtóanyagok és gyors hatása gyógyító szérumok a megye központján Nyíregyházán Lányi és Gonda magyar korona gyógyszertárában a jövő hónap elejétől kezdve állandóan rendelkezésre álljanak. Mivel pedig a védő- és gyógyító anyagok alkalmazása csak akkor jár a kívánt és jogosan elvárható sikerrel, ha az oltás megfelelő adagolásban és az illető állati betegség tényleges íenntorgása vagy imminens fertőzési lehetőség fennforgása esetén alkalmaztatis, ami szakértői ismeretet és elbírálást igényel, ezen oltóanyagok csupán állatorvosi rendelésre fognak kiszolgáltatni. Hogy pedig a szükséges készlet beszerezhető legyen s igy a kiszolgáltatásban fennakadás be ne következzék, szükséges, hogy az érdekelt állattulajdonosok és a községi közbirtokosság oltani kivánt állataik számát az oltással megbízandó állaíorvoshoz vagy alulírotthoz bejelentsék. Ne feledjük, hogy anyagi boldogulásunk egyik, lényeges pillére állattenyésztésünknek ugy számbelileg, mint minőségileg való mielőbbi rekonstruálássá. Mezey Béla, állami állategészségügyi felügyelő. Meghívó. A Nyíregyházi Kaszinó folyó évi február hó 1. napján délután fél 3 órakor saját helyiségében évi rendes közgyűlést t^rt, melyre az egyesület tagjait tisztelettel mtghivom. Tárgysorozat : 1. Elnöki jelentés. 2< Zárószámadás és költségvetés. 3 Tisztviselők választása. 4 Választmányi javastat a tagkizárási eljárásra vonatkozólag. Nyíregyháza, 1920, január 22. 103 Dr. Meskó László, einö, Valahol itt kisért már Európában az ázsiai atyafi és csontkezével itt-ott megfenyegeti az újságolvasót. Ezzel a kísértettel, én egyszer ugy igazában szembe néztem Messze a föld túlsó felén a délamerikai Paraguayban, Tropikus nyári délutánion az ablak®a nézegettem ki asuncioní lakásunkbői. Egyszerű fekete fakoporsót vittek arra. Egynehányan széket cipeltek utána. KíSzel hozzám megállapodott a gyülekezet, kinek szék jutott letelepedett s vidám tereferéba kezdtek. Sajnáltam a részvétlenek között a magános halottat forró égaljtól kövérre hizlalt rózsáimból, összemarkoltam kiküldtem egy csokora valót. Álmélkodtak rajta, egyik beaszülött szépség kiragadott belőle egy szálat, a többit a koporsóra penderítette. ügy látszik nem szokás a virág ott ahol a természet kéretlenül mindent ellep vele. Kérdezősködtem miben halt meg, mestertől halottam a választ, fiabre-lázban pusztult el. Másnap, harmadnap és még sokszor ezután, ugyancsak a jelenet, a egyazon feleletnek . '. . fíebre . . . láz. Sétáról tértem meg. A szomszéd utcaajtó kilincsén fekete fátyol teng a szépséges házikisasszonyért, ugyan mi vitte el ? A fíebre .. . láz. A város egyetlen kerthelyiségében jéggel teleszórt frissítőt élveztem. A közeledő öszvér tranvián koporsó feketedik. Utána másik kocsiban a gyászolók. Itt-ott újra hallom feibreláz. És napról napra hallom ezt a szót szellem léptekkel minden sarkon elsuhaani. Kíváncsi lettem és elsétáltam a municipalídádra (városházára) hol naponként kiíüjjgosztik az életforgalom statisztikáját. Ott szerepelt aznap is tizennégy esettel ez a furcsa betegség. Mi lehet hiszen itt nincsenek mocsarak?! Egy német orscos világosított fel; „nem tudja ? Bizony ez most járványos, a peste bubonica, a mirigyes pestis Uram Istenein! Ebben egyiigyösködtem már betek óta. Bizony hogy meíídöbbeoésamba belévegyiilt a hiúság is, Nekem megadatott, végig mustrálhatok olyan járványt amitől felfordulna Európa nyugalma, Ahol az ember nagvoa kíváncsi, csökken a „veszedelem' érzése és nem szegődik keritőrsek az autosuggestio. Most már értettem mért mossa kezét annyiszor ami indián legényünk és miért mosogatja nyakra-főre az ingót. Tulajdoaképen patkány b3tegsé;j a pestis s az ugró élősdiek kitűnően közvetítik. Kicsit megborzongtam mikor eszembe jutotta „mereadó" a vásárcsarnok, ahonnan éltünk. Ez egy vízvezeték nélküli ronda épület, ahol jóformán a patkányok az egyedüli tisztogatók. Hányszor suhantak ott el lábam alatt, vagy estefelé a kövezeten belé belé botlottam a patkány hullákba. A hatóság titkolózik ós restelkedik. Pedig hát annyi rosszat, ez is idegenből importált. Indiából hozták először rizses zsákokkal. Azt a szakembert aki az első bacilusokat bemutatta vagyonnal halgattatták el. Azóta jelentkezik évről-évre és a fiebreláz, köntösébe bujtatják, Mégis minden „láz' esetnél görcsösen dasinficálnak. A nép padig ez az egymás között indiáuul beszélő nép óvatos.