Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-22 / 17. szám

2 j#íPariDÉK 1920 január 2 í. Mit mond a hatóság? „A felkontyolás" továbbra is nagyon divó népszokás fog maradni Biharvármegye közigazgatási bizottságának egyik ujabbi ülésén a sok unalmas, szürke ügyek közt egy rendkívüli érdekes téma vetődött fel, amely felett élénk vita keletkezett. Tudvalevően Biharvármegye keleti részeiben, — épugy mint mindenütt, ahol a nép a a görög keleti vallás hive, vagyis a románságnál épen ugy, mint a szerbeknél, tradicionális népszokás a menyasszonyszöktetés, az úgynevezett ,.felkontyolás." Az az uzus, hogy a legény, ha szive választottjával való egybekelését a szülei ellenzik, — ugy a leánnyal történt előzetes megegyezés alapján egy este, de leginkább vasárnap este kocsival megáll a leányos ház előtt és kocsin megszökteti a leányzót, aki kicsit ellenkezik ugyan, de aztán mikor már a kocsin van, boldogan simul oda bátor vőlegényéhez. Másnapra a^tán várják a vőlegényes házhoz a leány szüleit és ha ezek nem jönnek a leány után, — a vőlegény megy el a keményszívű szülőkhöz és megkéri szivé bálványának a kezét. Némely helyen kétszer-háromszor meg kell ismételni az ilyen leánykérést és tagadó válasz esetén, mindannyiszor vissza keil „uszkocsiztatni" a leányt a Szülei házhoz, de a harmadik szöktetés után már akár egyezik belé a szülő, akár nem, a leány a legényé é3 pap a legközelebbi vasárnap már meg is áldja az ifjú szereimesck frigyét. >Ez a régi, érdekes népszokás kérdése került hétfőn a megyei közigazgatási bizottság asztalára. Ugyanis Hosszuliget községhen nemrégiben ilyen módon szöktetett meg, illetve „kontyolt fel" egy szerelmes szivü Don Jüan egy széységes árvaleányt, aki a megyei árvaszók gondnoksága alatt áll és ez a szöktetés kinos dilemma elé állította 'az árvaszék elnökét Werner Kálmánt, aki a közigazgatási bizottsághoz fordult igazságtételért. Előzőleg azonban a miklóiázuri körjegyző jelentést tett írásban Werner Kálmánnak és hivatkozott a dívó népszokátra, amely szerint az ilyen szöktetést nem tekintik a faluban szöktetésnek, hanem tradicionális hőstettnek. Igaz, hogy dr. Fiklán királyi ügyész erősen érdeklődött az ügy „rablási" oldala iránt is, de dr. Zigre Miklós prefekfus a következő felvilágosítást adta: — A „felkontyolás" — mondotta a prefektus — nem más, mint aszonnyátétel. A felkontyolt nőt meg illetik a teljes asszonyi jogok, amit bizonyít az, hogy a templomban az asszonyok soraiba ülhet. De tekintettel arra, hogy az ilyen felkontyolás már sok bonyodalomra adott okot, közigazgatási uton kellene gátat vetni e népszokás helytelenségeinek. Jogilag községi jegyzőnek, lelkileg pedig a lelkésznek, meg a tanítóknak kellene felvilágosítani a népet, hogy e szokásból mennyi bonyodalom ós igazságtalanság származik. Indítványozza, kérjék fel az egyházi hatóságokat, hogy ezek a lelkészek és tanítók utján forduljanak a néphez, az alispánt pedig kérjék fel, hogy adja ki rendeletét a jegyzőknek. Jogos-e a húsárak emelése? A „Nagyvárad'

1 cimü lapban olvassuk a következőket : Nem ! Tehát a hnsárakat újra emelni nem szabad! Mert: a közellátási bizottságnak nemcsak a szegény mészárosok panaszát kell meghallgatnia, de meg kell kérdeznie a fogyasztókat, sőt adatokat kell beszereznie szakértőktől is. A fogyasztók képviselője kb. ozt a véleményt adja le : A mészárosok a háború előtt is nyereségre dolgoztak, a hííboru óta pedig nagy pénzeket és vagyonokat nyertek össze. A tisztviselők ezrei padig a háború óta folyton veszteségre dolgoznak, a íizetésükre ráment a megtakarított pénzük (ha volt), azután az ékszerek, most már a bútorokon és a könyveken a sor. HÜ a mészárosok veszítenének Í3 pl. egy félévig még mindig nem jutnának a tisztviselők keserves sorsára, mert csak az összeharácsolt pénzek egy kis részét kellene áldo^ zatul hozniok. De ők nem tudnak a gondolkozásnak erre a magaslatára fölemelkadai, mert ők már azzal sem akarnak megbsr átkoz ni, hogy csak 5 koronát nyerjonek egy kiló húsnál. A szakértő a következő hiteles adatokat terjeszti a bizottság elé : Egy mészáros vett most hétfőn (1920 január 12 én) 3 darab marhát 14655 koronáért, a 3 állat élősu'ya kitett 1510 kiíogramot. A 3 állat levágatásával felmerült költségek a következők : fogyasztási adó 75.16 K, vágatási dij 150 K, hajtsárdij 27 K. Összesen 25216. Összes kiadása tehát 14907 K 16 fillér. Levonásba jövő bevétele'" ezek: a 3 állat bőre 100 kg. á 46 K, 4600 K, 30 kg. fagyu á 25 K, 750 K 16 fillér. Ha már mosi azt mondjuk, hogy a három állat az élősúlyból veszít 50 százalékot vagyis 755 kg ot, eladásra kerül a 3 jószágból 755 kg. hus, ennek az ára 18 kval 13590 K, marad tehát a mészárosnak nyeresége 4032 K 84 fillér. Ebből a pénzből nem is olyan túlságos szerényen meg lehet élni egy hétig. És mert eme hiteles szakértői adatok szerint a marhahús belekerül kg-kónt 12 K 56 fillérbe, semmiféle jogalapja nincs annak, hogy a húsárakat újból emeljék ! Ez a mészáros Nagyvárad város hentesáru gyára volt. A város, amelyik padig óriási rezsivel dolgozik, ki tud jönni a 18 koronás árakkal, jöjjenek a mészáros urak is. Ha pedig i nem tudnak konkurálni a várossal, — csukják i be az üzletüket és álljanak be a közélelmezés: hez — tisztviselőknek! 5 Bodnár Pál hentes- és mészáros üzlete megnyilt Buza-tér 5. sz. alatt. Naponta friss kolbász, sajt marha- és sertéshús kapható A nagyérdemű közönség pártfogását kérem S2 Csütörtök—Péntek LAJTHAYVAL HAVASI SZERELEM Slágerdráma 4 felvonásban. A Star filmek koronája. •*f£Szombat •j^^Vasárnap Az ősember*?^ Ciorogariu Román gör. kel. püspöki helynök nem fogadta el a« indítványt, mert a felkontyolás csak forma szerinti rablás. Igaz, hogy ilyenkor jajgatni kezd az elrabolt leány, de már előbb megegyezett a legénnyel és a legközelebbi vasárnap már egyházilag szentesitik a felkontyolást. A bizottság az ősz főpap szavai értelmében járt el és így a felbontyolás tovább is divó népszokás marad. k olaszok Törökországért Róma. Az olasz sajtó ma tárgyalja a tőrök kérdést és egybehangzdiag kijelenti, hogy Olaszországnak érdeke az, hogy az európai Törökország fenntartassák. Amig Konstantinápoly török kézen marad, nincs veszélyben Olaszország érdeke. ezért a szo osokat nem szabad kivenni kezéből. Magyar írók válasza Anatol Francénak Anatol Francé, a bécsi ArbeiíerZeitunghoz táviratot intézett, amelyben kijelenti, hogy a írancia szocialisták tiltakoznak a barbár halálos Ítéletek ellen, melyek magyar szociálistákat és forradalmárokat adnak hóhérkézre. Erre most a magyar irók Anatol Francéhoz intézett táviratokban adják meg a választ Kijelentik, hogy a halálraítéltek nem szociálisták és nem forradalmárok, hanem közönséges gonosztevők, akiket hetekig tartó nyilvános tárgyalások után a törvény alapján ítéltek halálra. Esekkel a magyarországi szociáldemokrata-párt rég megtagadott minden közösséget. A táviratot Herceg Ferenc, Rákosi Jenő, Beöthy Zsolt, Hoitsy Pál, Márkus Miksa és Tury Béla irták alá. (Nagyvárad.) Wiison a békeszerződés ratifikálásáért London. Washingtoni jelentések szerint Wiison üzenetet küldött pártjának, hogy álláspontját nem változtathatja meg. Németország ma is erős és ha Amerika a békét nem ratifikálja, a világbéke sohasem lesz helyreállítható. M lei értékemslkedése Megbízható forrásból érkezett jelentések szerint a lei értéke a legutóbbi napokban újra állandó emelkedést mutat. A lei valutaértéke ugyanis 420-ra emelkedett.