Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-28 / 72. szám

2 J^YXMIDKK. 1926 űftáicius 28 berbaráti szeretet ápolása s a nemzeti érzés és kultura müvelése : ez az a károm nemes feladatok megoldására eg> beforrasztja A mai előadás iránt a közönség legszélesebb rétegei olyan meleg érdeklődést tanúsítottak, hogy a jegyek már napokkal ezelőtt teljesen el'ogytak-s igy a rendezőség elhatározta az elő adás megismétlését, amely hétfőn 29 én lesz ugyancsak a városi színházban. A programm változatlan marad, rrind össze a 2. szám helyett fog. lapunk felelős szerkesztője, dr S. Szabó László szabad előadást tartani Külföldi Magyarok Patronázsa. € Beszélgetés a Világszövetség vezetőivel (A Nyirvidék tudósítójától.) A fővárosban az utóbbi időben gyakrabban láthattunk plakátokat, melyek bizonyos politikai kérdéseket tárgyaltak és amelyeken ez a cim állott: „Külföldi Magyarok Patronázsa, Váci-utca 20. szám". A napokban Nyíregyházán járt Aporkai Cserna Jenő a Patronázs megbízottja, aki érintkezésbe lépett a szövetség érdekében a helyi hatóságokkal. Alkalmunk volt beszélni vele s a Nyirvidék számára a következő nyilatkozatot tette : — Még a román megszállás alatt jött létre a „Külföldi Magyarok Világszövetsége" cim alatt intézetünk, melynek célja első sorban a külföldi magyarok között a kapcsolatot fentartani. Minthogy a diplomáciai viszony a román megszállás alatt feszült volt közöttünk és az entente-államok között és mivel irredenta célokat sejtetett a Világszövetség szó, felvettük a Patronázs kifejezést s igy most egyesületünk a „Külföldi Magyarok Patronázsa" cimen egzisztál. — Védnöke Horthy fővezér, elnökei Pékár Gyula Giesswein és Návay. A Patronázs a külügyminisztériummal szoros összeköttetésben áll. Bizonyos fokú és mértékű irredentát fejt ki, anélkül azonban, hogy irredenta céljait hangoztatná. Propagandát fejt ki a Magyarországtól elszakadt s külföldön élő magyarok közt. így a külföldi államférfiakat felvilágosítja a magyar ügyekről, informálja s az országunkat körülvevő s a volt monarchiában alakult államok magyarellenes propagandáját ellensúlyozza. — A külföldről visszajött magyarok érdekeit is támogatja egyesületünk így a Telepi- és Baross utcai szükséglakásokban elhelyezett külföldi és a volt ellenséges államokban internált magyarok természetbeni ellátásáról igyekezik gondoskodni, igy arröl is, hogy azok sürgősen ruhasegélyt kapjanak Sajnos azonban, — 1 mondotta informátorunk, — oly összegre rúgna a hathatós és gyors segélyezés, amelyet egy magánegyesület — dacára legnagyobbmérvii áldozatkészségének — kifejteni nem tud Egyesületünk a külfölddel már , a román megszállás alatt is fen- | tartotta az összeköttetést Igy az I Amerikába küldendő leveleket mi továbbítottuk és juttattuk el rendeltetési helyeikre. Mi menesz- ! tünk időnként futárt, illetőleg j kurírt külföldre, aki kézbesiti a i leveleket és egyéb a külföldnek szánt postai küldeményeket. A külföldi rokonegyesületekkel állandó érintkezésben vagyunk. Eljártunk a Budapesten időző svájci vörös kereszt misszió vezetőjénél, Schonné asszonynál, aki — minthogy a kommunisták szétosztották a Magyarországon levő összes csecsemőkelengyét, — megígérte, hogy ellátja a magyarokat a szükséges babakelengyével. Nagyobb külföldi küldeményt ő általa már is küldöttek ide. — Egyesületünk egyeseknek ad segély- vagy köJcsönösszeget, kivételképen a külföldről idejött és itt megszorult magyaroknak, részben támogatásképen, részben pedig a visszautazáshoz szükséges összeggel látja el őket. Jelenleg szervezzük éppen a jótékony célt szolgáló külföldi propagandaelőadásokat és hangversenyeket, mint amilyen Budapesten a Zeneakadémián is nemrég zajlott le. — Élénk összeköttetésben vagyunk mondottá még - a jelenleg külföldön működő összes magyar egyletekkel és egyesülésekkel Eris kézzel bánnak ei az árdrágítókkal A radikális purifikáció, mely a magyar közélet e ;ésí vona'&n megindul az erkölcsi megújhodás érdekében, ma már nem szavakat és hetüket, hanem tetteket követel. A legelső teendő az árdrágítók megfékezése. Most. kemény kezek teremtenek rendet azok soraiban, akiket a mu't rendszerei nagyon is elkényeztettek ,A nyíregyházi állam rendőrség, már munkában van. Ma délelőtt a rendőrség a helybeli piacon razziát rartott, mely ' alkalommal. több előállítás törtért árdrágítás miatt. Az árdrágítók ügyeit soronkivül letárgyalták -s a következőket ítélték el: Ozv. Janecsku Györgyné, mert egy pár tyúkot 320 koronáért árusitotr, 8 napi elzárásra és 200 kor. pénzbün tetésre, Bencs Kárölyné, mert a tejtel literjét 22 kor. számította, 1000 kor. pénzbüntetésre, Bukovinszki Józsefüé, mert a tyúktojás párját 7-8 koronáért árusította 8 napi elzárásra és 2000 korona pénzbüntetésre, Balázs Andrásné, mert a tejfel literjét 28 kor, a turó literjét 18 koronáért árusította, 8 napi elzárásra és 400 kor. pénzbüntetésre, Filkó Juliánná, mert a kacsatojás párját 8 koronáért bocsátotta áruba, 120 kor. pénzbüntetésre, Magna Andrásné, mert a tyúktojás pírját 4 kor. 40 fillérért árusította, 300 kor pénzbüntetésre, Márföldi Mihályné, mert a ka csatojás párját 7 koronáért árusította 300 kor. pénzbüntetésre, Varga Jánosné, mert a kacsatojás párját 8 kor. árusította 300 kor. pénzbüntetésre, Weinberger Izidorné, mert a tyúktojás párját 5 koronáért árusította, 1200 kor. pénzbüntetésre, Kósa Jánosné, mert a napraforgóolaj literjét 52 kor. árusi totta, 1600 kor. pénzbüntetésre iteltetett. A rendőrség figyelmét nem fogják elkerülni a boltiárak sem. Mikor fogad a honvédelmi miniszter? Budapest, márc. 27. A Magyar Távüa'i Iroda jelenti : A honvédelmi miniszter magtnfeleket kizárólag kedden csütört ikon é3 szom baton delelőtt 11 órától tóráig fígid. Az előjegyzések már az elŐ2Ő napon megteendők. Ili a kihallga ási n poa nemzetgyűlés van, a fogadis természete-ers elmarad. Kereskedelem Elvonulván felettünk a béke után, a háborúnak, a forradalomnak, a bolsevizmusnak és román megszállásnak szomorúan sötét fellegü esztendei, gaz • dasági életünk egyik igán fontos ágáról, a kereskedelemről, illetve annak a röviden múltban való viselkedéséről szóljunk néhány szót. A háborút megelőzött béke idején a kereskedelem még hazánkban is, hí vatása magaslatán átlőtt. Igyekezett elfogadható áron portékával ellátni a vásárló közönséget. Sziote csodálattal kellett látnia a szemlélőnek, hogy a budapeati rógi börze épületére miért tették fel Hermesnek szobrát, aki a görög mythológia szerint, a tolvajok és csalók istene volt? Hiszen a kereskedelem akkor nem volt egyenlős.thető az emiitett két foglalkozással. A háború folyamán a kereskedelem kezdett átalakulni. A tisztességesek becsületesek kereskedelmébe kezdtek be lopózni olyan elemek, amelyek nem a kereskedelmi becsület mezején kívántak boldogulni, hanem ae áruelrejtést, az áruuzsorát, a láncolást, stb it tar tották s em előtt. A multak tapasztalata az igazolj Í, hogy ezen a téren jobban lehetett vagyont szerezni, mint a becsületes kereskedelem utján Sajnos, ezek a meglátások mindig inkább tágabb területre terjedtek. Miként a talajvíz, amely a nem eléggé szilárd alapzatot és az azon nyug?ó laza építményt átjárja és az fgesz épü et adó ágit veszéljezteti mert hiszen a hsjcsövesség e romboló munkához fizikailag szigorún törvényes módo

1; nvujt; azonképfin a kereskede lemnek ugy látsiik — szintén nem ejéggé szilárd építményébe Í3 ezek a belopózott elemek, a kínálat és kereslet töríénysierüsége révén ugy be^zi pakodtak, hogy az építménybe vetett régi bizodalmunk ma már kezd megszűnni. A talajvíz átjárja, megbon'ja bő'őerejét a gyengi anyagnak. A láncosok, az árurejtegetők ós uzsorások példája is ragadós, ez, akarva nem akarja, t<lan beszívódott a kereskedelembe is és félő hogy az utóbbinak régi jó hitelét teljesen elpusztítja és végül ledöntheti, rommá teheti. Minden törvényes foglalkozásnak gya korlói ébaren figyelnek az ama foglalkozásban működőkre A foglalkozást törvényszerütlenül gyakorolni kiváró kat magukból kivetik, a gyakorlattól eltiltitják. Tovább mehetünk A ^örvényes toglaikozásek egyikét sem meri senki gyakoro ni, a törvényes kellékek megszerzése nélkül. A kereskedelem gyakorlásához is iparigazolvány kell. A kereskedelem is épsn olyan törvényes feglalkozás mint az ipari, az orvosi, az ügyvédi, stb Miért van mégis, hogy az egyéb foglalkozások területére tör vénytelenül nem merészkedik senki, de aki oda merészkednék, azt az illető foglalkozásbeliek kivetik; mig a keres kedelemben tudva, látva, szinte für tökbe sirösödve működnek az oda nem való elemek és csodálatosképen a ke reskedelem ezeket nemhogy kivetné magából hanem ezeket befogadva, üzleteket köt valük, sőt, as eladásoknál még ezekre hivatkozik is, h®gy ezektől kénytelen uzsoraáron beszerezni portékáit, szinte reájok támaszkodik, az ezektől hajtett árakat magáévá teszi, azokat még túlszárnyalni is igyekszik. Valóban ejodálatos valami es. Mintha varázsa volna a kereskedelemnek, amely a pénzhajhászatot tekinti főcéljának és eredeti hivatását, a közönségnok illő áron való kiszolgálását ma már telje sen sutba vágta velaa. •Ezeket átgondolván, sajnos, mintha érthetővé kezdene válni a görögök Harme3-e, a rómaiak Mereurui a ? ,A példa ragadós vol'án terjed, feltartóztathatatlanul terjed ez a vész Ma már az ipar, a mezőgazdaság területén is ugy pusztít, heg? félő, egész gazdasági berendezkedésünknek rozoga alkotmánya összeroppan és maga alá temethet mindinnyiunkat Az áruuzsora vaávizsi kikezdték, átjártak már min deat Gyors segítség kell ida, levezetni a káros vadv'zsket, elszigetelni aaokat, a hajh kot, a vadaimat nyújtó épít ménytől. Ne legyen mindenki, akinek eladni valója van, uzserás, mert rémes következményei ennek ma még beláthatatlanok. Vissza a becsületes útra! Vissza a tisztessége? erkölcsök területére Vissza pedig minél sürgősebben, amig még van mit menteni 1 Pisszer János. A lebélyegzés határidejét meghosszabbították Budapest, márc. 27. A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a bankjegyek lebélyegzése tárgyában kiadott rendelet szerint a lebélyegzósi határidő 27-én lejár. Tekintettel arra, hogy egyrészt a közlekedési nehézségek miatt, másrészt annak folytán, hogy a Tiszántúl kiürítése a románok által még mindig foly*matban van, a minisztérium a határidőt f április 8 ig bezáró'ag meg rosszabbította. minin—Mn » in junua— Dr. tudor Endre miniszteri tanácsos a munkáskérdásről Nyíregyháza, márc. 27. (Nyirvidék tudósitójától) A munkáskórdést minden vonatkozásában tanu'mányozó az idevonatkozó, egymást sokban kf-rasztező és tisztázatlan társadalomtudományos megállapít tsok szövevénye:b-i élesen baiátó szakember tárgyismeretével s a kereszteny erkölcsi viligoézletnak, a megbékéltető. az el entéteket símitaní tudó szeretetnek irányító elvai alapján vizsga ta a mu.ikáskérdést Dr. Andor Endre miniszteri tanácsofT" p íhteken délután a Ytrmagye.iáz nagytermében tartott formai tekintetben is élvezetes szabddelőadárában. Mielőtt a mezőgazdasági é3 ipiri muakáskérdésnek megoldási m idozatait ismertette volna áttekintette a munkáskérdás történetét a rabszolgaság „órától kezdve középkor bé.kés céhrendszerén és mezőgazdasági munkásválságain át az uj for szocializmusáig. A történeti áttekintés után a munklskérdés megoldását egyedül a krisztusi szeretőt törvenyének errije segítségével az osztályharc kiküszöbölésével tartja lehetőnek, A ca azda-ági munkáskérdést a köszséggel végrehajtott földbirtokre orm, az ipari munkáskérdést és általában a szociális válságot törvényhozásilag mestere atjndő mankás nyugdíjjal, gggkori biztosítással kell sürgősen megoldanunk. Az előadás uj nézőpontjaiból, lefegyverező ethikai momentumaival, az előadónak a munkás társadalom iránt érzett ama őszinte testvéri szeretetével, melynek melege minden szavából áradt, a hallgatóságra m?ly hatást keltő, különösen a munk ishallgatéságra áldásosán gondolatébresztő volt. SEHSKS3&S23BS | Dl AD AL ÜIOZGO Vasárnap, f. hó 28-án, 5, 7, és 9 órakor (MÁSODSZOR) A KILENCUJJU EMBER és a kitűnő kisérő műsor. Jegyek előre válthatók a Rottaridesz tőzsdében. — Elitélt talyigások A randőrkapitányi hivatal elő Oi»at előállításának megtagadja miatt Sztane-: Mihály ós Kinderák Andrist 8 8 n;pi elzárásra és 200-—200 korona pénzbüntetésre, Zomborjzki Pált 3 mpi elzárásra ós 100 "korona bénzbüntetésrs, Kazár Pált 100 koron t pénzbüntetésre ité'ta. NJvezettek helybali talyigások.