Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-27 / 71. szám

1920. március 27 JNfrÍRVIDÉK. szabadítottátok a tiszta keresztény er­kölcs fehér színét és a magyar jövőbe vetett rendithetetlen bizalom üdítő zöld színét és a mindent elrontó, elpusztító verös máz helyébe harmadik magyar sainneK ismét a lüktető, eleven, meleg, magyar, piros rért tettétek ! Piros-f íhér-zöld ismét a magyar trikolor és Istenért, Hazáért és Sza­badságért küzdjetek ismét és küzdünk mi is veletek együtt a csorbithatatla IUI egységes, ezeréves, édes, diága magyar hazáért ! Éljen az egységes, ezeréves Magyar­ország ! Éljen a nemzeti hadsereg ! Él­jen Horthy Miklós ! Ezután dr. Klekner Károly főorvos a Turáni Kör elnöke az a'ábbi lendü­letes beszéddel ajánlja föl a Szűzmá­riás selyem lobogót a negyedik huszár­ezrednek : Méltóságos Főispán Kormánybiztos ür ! Vitéz magyar katonák 1 Amikor Szent IstváD, első apestoli királyunk, Magyarország a'apjait lerakta, Istennel kötött szerződése msgpecséte­léséül Szűz Mária oltalmába ajánlotta a magyar Szent Koronát és az abban foglalt Magyarországot, evvel is figyel­meztetvén az utódokat, hogy a magyar­ságnak,-ha élni és virulni akar ugy a kereszt által kijelölt erkölcsi útról le­térnie sem szabad A keresztény nem­zeti eszme, ez első magyar bajnokára emlékezve nyújtom át Néktek ez eszme egyik letéteményese, a szabolcsvárme­gyei Turáni Kör nevében a Szűz Má­riás nemzeti lobogot, ho?y harci lobo gótok legyen az. Vitéz Testvéreink 1 A majdnem 6 esztendős súlyos mag próbáltatások után még mindig aem hagyhatjuk abba a harcot, még mindig i nem foghatunk hozzá egyetemlegesen j a békés termelő munkához, mert az i ezer éves magyar haza épülete, bár } megingathatatlan kemény sziklákra volt is épitve az és bár az egész világ el­lene felsorakezott hadereje sem tudott erőt venni rajta, mégis megfeledkezvén keresztény magyar mivoltunkról, önhi­bánkból, a fékevesztett emberi indula­tok ádáz tusájában összeomlott, s most idegen rablók igyekeznek a romok kö­zül kiásni az eltemetett kincseket. Ez az oka annak vitéz testvéreink, -a vi­lágháborúban oly sok babért szerzett hőseink, hogy a jól megérdemelt béke olajága 'helyett isiiét harci lobogót nyernünk a kezetekbe. Harci lobogót 1 Nem, hogy idegenbe menjetek ismét hirt és dicsőséget szerezni a magyar névnek, hanem hojjy visszaszerezzétek nékünk a hont, amelyhez Istenael kö­tött szerződésünk érielmében is más­nak, mint a magyarnak nincsen jussa, hogy visszaszerezzétek otthonainkat, mert nem tudjuk elviselni, hogy éppen annak a népnek, akinek a nevét a vi lág miaden táján rettegett tisztelettel emlegették ellenségeink, hogy éppen ennek a népnek, a magyarnas ne le gyen hazája. Honszerző Hősök! Néktek jut a dicső feladat elkergetni a romok közül a betolakodott rablókat, néktek jut a dicső leiadat, hogy az ezeréves Magyarország területéről el­kergessétek az ellenséget. Vegyétek ezt a zászlót 1 Öntsön az s>ivetekbe rettent­hetetlen bátorságot, tántoríthatatlan hazaszeretetet, őrizze meg magyar lel­ketek tisztaságát! Lengjen az min­denütt előttetek, futva meneküljön előle vissza piszkos odvaiba a hitvány ellenség I Adjon szárnyakat néktek, hogy annál gyorsabban és feltartóztat­hat atlanabbul száguldj*tok vele Erdély bércein, a Kárpátok hegyláncain, vé gig a magyar rónaságon le egészen az Aldunáig, tűzzétek ott ki a határszé leken, hogy hadd hirdesse büszkén or­szág és világ előtt, hogy „Él magyar s áll Buda még!' Vitézek! Az elnyomatás, a megszállás szo­morú napjaiban asszonyaink, magyar nők keze hímezte és varrta titokban, lopva, darabokra szedve ezt a lobogót Magyar nők a lelküket hímezték és varrták bele avval a soha nem muló hittel és reménységgel, hogy uj életre kel még a magyar. És a hitük testet öltött 1 jA zászló kibontva erős magyar kezetekben fekszik az, hogy vezéretek hivó szavára mint a duló fergeteg sö­pörjétek el vele az ellenséget, k ma­gyarok Istene k sérjen ez u atokon. segítsen gy3zeletnre és vezéreljen is^ mjt vissza áldást he:ő, dicső békéi mu kára! A beszédet frenetikus taps és éljen­zés követi. A selyemzászlókat két da liás sastollas tiszt veszi át. lassan meg­hajtjak, s ezalatt Jármy Menyhértné a vármegye hölgyközöaséga által felajáa­lott zászló rudjára. Lipthay Jenőné pe­dig a Turáni Kör zászlójának ruijára kötnek selyemszalagbői csokrot néhány üdvözlő sző kiséretébea, azután felröp­pen a lobogó a mazasbi, s Oíhm alez redas harsány hangon kezd válaszbe­szédéba, amelynek szövegét az alábbi akban közöljük : Méltóságos főispin ur ! Nagyságos alispán ur! Tekintetes törvényhatósági közgyűlés 1 Hálás köszönetet mondok Szabó 1 es­vármejye közönségének és a Turáni K'Srnek 8z ezred részére felajánlott zászlókért. Hálás köszönetet mondok a tekin tetes törvényhatósági közgyűlésnek azoa végtelen nemeslelküségéért, mely­ből kifolyólag ezredem részére oly te­kintélyes összeg felajánltatott.; Mint Nyíregyháza város ós Szabolcs­vármegye régi kato»ája most, midőn e zászlói alatt egy ezred alakul hivatva érzem magamat arra, hogy a mindnyájunkra háramló súlyos kötele zettségekből kivegyem részem. „Magyar küzdj ós bizva b ;z!ál" e szavakat hímezték gyöngéd n3i kezek Szabolcs íármegye zászlajára. Valóban sohasem volt mélyebb értelme e sza I vaknak, mint a je'en nehéz időkben, I amidőn mé* annyi küzdelemben van I és lesz részünk, de viszont törhetat- I len bizalommal hinnünk kell, hogy e i küzdelem nem lesz hiábava'ó. Im íeléd fordulunk fohászunkkal | Magyarország pártfogója patrona Hun- I gárie Elődeink is a Szűz Máriás lobogó I alatt harcoltak és nem hagyta el soha I őket a magyarok Istene. E zászlók alatt fogunk becsületben élni ós ha kall bacsülettel meghalni is. A nemzeti és keresztény lobogó kettős I szimbóluma fogja megadni lelkünknek azt az erőt, melyra az ezeréves hatá­rok visszafo (látásához é3 végbiztosi­táshoz szükségüik van. A nemzeti és | keresztény lobogó szimbóluma fogja 1 karunknak megadni azt az erőt, mely ha lesújt, az ellenség lobogója porba I hull. Mert nincs többé becstelen hata­lom, mely megalázhatna bennünket 1 Mert nincs többé félreállás ! Mert nincs többé kishitűség! Mert volt egy ezeréves Magyaror szág, mely 'természeti kincseinek özö nénel fogva a jólét tengerén evezett. Volt egy ezeréves Magyarország, mely­nek hartárbástyairél büszkén lengett a háromszínű lobogó, ekkép hirdetvén nemzeti dicsőségünket az egész világ előtt. Volt egy ezeréves Magyarország mely felett Szent István ragyogó ko­ronája tündöklött. Mert volt és — lesz!. E zászlók alatt esküszünk ! Ki nem hisz? Az álljon félre és te­messe magába lelkének kinzó gyötrel­meit! Az álljon félre és temesse ma gába lelkének sajgó kélyeit! Mi hiszünk ! Hiszünk! S mint Sporté a hadvezér a csata reggelén térdre borulva, igy imádko­zott: „Úristen segits meg bennünket, de ha vétettünk es nem segíthetsz, legalább ne segítsd meg a pogány ku­tyákat sem!* Ugy mi is e zászlók alatt igy kiáltunk fel: Segits meg ben­nünket éh Uram. ha vétettünk is, mert pogányok pusztítottak bennüaket! Magyarok Istene! Nagyasszony Anyánk ! Régi nagy pátrónánk! Sagits! * Katonák! Szabolcsvármegye és a Turáni Kör e két szép zászlót ajándékozta ezre­dünknek. Midőn ezért a ti nevetekben is újból köszönetet mondok, kérem az Istent, segítsen meg bennünket arra, hogy e zászlókat mindig tisztességgel ós be­cs* attel hordozhassuk ós szeretett ha­zánknak, valamint szakebb hazunknak Szabolcsvármegyének hasznára lehes­sünk. Éljen a haza ! Éljen és virágozzon Szabolcsvár­megye! A nagyhatással emondott beszéd után a nyíregyházi vállásfelekezetek képvi selői rövid beszéddel kísérve megáld­ják a lobogókat. Elsőnek Sr3duly Hen­rik evangélikus püspök mondja a kö vetkezőket: A Mindentudó, Mindenható, mindenütt jelenvaló Szentháromság egy Isten ne véban megáldalak titeket, Zíszlótok, büszke ivadékaiként Szabolcs egykori kuruc vitézei viharverte lobogójának. Lengjen közöttünk a ti három egy színetek, a magyar hit, a keresztyén bizalom és a tiszta erkölcs alapján re­mélt nemzeti megújhodás béké3 szim­bólumaként 1 De lengjen határainkon, ha kell, büszke hazafiúi öntudat, bajnoki el­szántság ós az ezredéves hazáért ki­ontott hősi vér diesősége3 jelvényeként. Mert akárhogy is lesz, de büszkén és diadalmasan tüzünk ki titeket, ha kell még annyi vér árán is a négy folyó és a hármas halom ezredéves szent határainál, hogy a büszke sasok és a messzemereagő turulmadarak ol­talmára Dévénynél és a Doboshegyónéi a Tátra csúcsain és Nándorfehérvár előtt, Orsováaál és a brassói Zenkan időtlen időkig hirdessétek : mi Magyarok — Isten kegyelméből — önerőnkből küzdve küzdünk és vérzüak uto'só szálig ha k»ll — és bizva bízunk, hogy Isten meghallgatja szagény magyar nó pének imáját és diaiallat áldja mag lobogóinkat. Ugy legyen Amen. U ána Éoekes János prépost főe3­peres szólal mag é3 az alábbiakat mondja : Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! Ennek a magasztos ünnepnek jelen­tőségét, amely hitem és meggyőződésem szerint a vármegye határain tul is ki .fog bngeni, hazafias és társadalmi szempontokból ékeszólóan s i^Szán igen szépen méltatták idáig * a vármegye s a Turáni Kör illusztris szónokai. Nekem az egyházak papjai közt egy olyan látószöget kell válasz­tanom, amely bár nem kevésbbé ha­zafias és általános, de mégis különle­gesebbnek nevezhető, a vallás papjá­nak a nézőpontját. Ha ebből a látó­szögből nézem ezt a magasztos ünne­pet és tekintek az előttőnk ölelkező zászlókra, az érzés túlárad szivemben és keblem hangosabban dobog, mert ez az ünnep és ezek a szent jelvények azt bizonyítják, hogy a romjaiból Ponix madárként feltámadt haza újból a keresztény vallás, a keresztény er­kölcs alapjára helyezkedik, amelyre első királyunk, állami létünk igaz megalapítója, helyezte. „A magyar haza ezeréves fenállá sának két leghatalmasabb sarokköve írja dr. Békefty Rémig, „a keresztény­ség és a királyság. A honfoglaló ma gyarnak már unokái felismerték a ke­resztény vallás fentartó erejét. Nyugat Európa már akkor keresztény alapo­kon szervezkedett. Erre helyezte fajun­kat államiságunk szervezője is mert igy remélte, hogy a puszták szilaj népe megszelídül, hadi kalandok he­lyett állandó lakásra, békés munkára tér Szervezetében egységesebb, műve­lődésében fejlettebb lesz." Azok a töcvények, melyeket a val lás érdekében hozott, az állam javára is szolgáltak, mert megszilárdították a társadalom alapját, a családi életet megóvták az élet és vagyonbiztonságot, terjesztették a közművelődést és az igazságszolgáltatást a legmagasabb alapra helyzték. Az Isten igaz tisztelete mellett a va lódi felebaráti szeretet s az ezekből folyó összes erkölcsi törvények alkal masak voltak az állami életet ugy megszilárdítani, hogy Magyarország kulturális haladásánál és anyagi gya> rapodásánál fogva az egész világ előtt becsült és tisztelt lett 1 De miért mon dom én mindezeket itt el'a mai napon ? Azért, mert látom, hogy Magyar ország kijózanult abból a materiális felfogás­ból, amely ősei lelkétől idegen és amely a maga hitközömbösségével, pénzimádásával, haszonlesésével, a régi alapokról lecsúsztatta és romlásba döntötte a nemzetet Mert azt látom, hogy Magyarország és Szabolc->''ár­megye egész közönsége is az ország gazdasági fejlődésének alapjául ujbá i a tisztességet, a becsületet, a megbíz­hatóságot, az erkölcsösséget követeli, vagyis újból azokra a régi alapokra helyezkedik, mikre honalapító őseink az ország fejlődését és boldogulását helyezték. IÍÉZ a két zászló, ennek a vallásos és erkölcsös alapnak a jelvénye, a szignuma. Amely nem anyagi értékénél, hanem ideális jelentésénél fogva drága és kedves mindnyájunknak. Jelvények, amelyek hármas színükben a magyar állam-eszmét, a magyar becsületet és a magyar dicsőséget hirdetik nekünk. Serkenjünk fel tehát újból ezen ideálok tiszteletére, legyünk és maradjunk mindig, főleg pedig legyen önálló nemzeti hadseregünk, ne csak nevében, de szellemében is vallásos és magyar. Ezzel az óhajtással áldom meg egyhá­zam nevében Szabolcsvármegye és a Turáni Kör lobogóját. Könyörögjünk, Urunk Jézus Krisztus, kinek egyháza olyan, mint a jől ren­dezett hadsereg áldd meg zászlónkat, hogy mindazok, akik szolgálnak a ha­zának és Neked a Seregek Urának, a Te Anyád, a mi Nagyasszonyunk és első királyunk Szent István közbenjárása által, minden láthatd és láthatatlan _ ellenséggel szemben győzedefmeskddje­nek e Földön s majdan az örök di­csősséget is "elnyerhessék. Ámen. Binyay Janő kanonok « gör. kath. magyar egyház képviseletében a követ­kező szavakat intéá a namzeti hidsa­reg tisztikarához: Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! Sok megpróbáltatás é3 magaláztatás után, Isten kegyelméből elértük végre azt a várva-várt időt, amidőn immár önálló magyar nemzeti hadseregünk van s igy jelen lehetünk a diszas, a nemzeti hadsereg céljaira fefajánlott zászlók falavatási ünnepélyén. A zászló az összetartásaak ós as együttérzésnek magasz os symbóluma, mely sírva figyelmeztet minket, hogy az egyetértésben van az erő. Da a zászló eg/szecsmíad a gpőze­lem diadalmas jelvénye, mely egyrészt emléküniba idézi a nagy ősök dic3Ő tetteit, másrészt pad g arra buzdit minket, hogy készek legyünk — ha kell — életünket is feláldozni azoa drága hazáért, melynak minden rögét a nemzeti hősök vére áztatja.­Áshatva a jelen pillanat fontossági­tól, a halybsli görög katholikus magyar egyházközség nevében és képviseleté­ben a parochus helyett áldásomat adón ezen zászlókra és bazgó fohásszal ké­rem az egek Urát a magyarok Istenét, hogy a győzelem babéraival koszo­rúzza e zászlókat s azok köretőit i óvj a m )g azokat minden magaláztatástól. Legyen e két zászló állandóan a magyar nemzeti hadsereg büszkesége és a nemzeti dicsőségaek, nagyságnak és boldogságnak tiszteletre méltó jel­vénye, legyen e két zászló mielőbb a felismerhetetlenségig megcsonkított Ma­gyarország legteljesebb integritásának tanuja és győzelmi jale. Isten áldása legyaa e zászlókoi s azot követőin 1 Dr. Bartók Jenő áldása fejezte be a zászlók átaoásának ünnepélyes aktusát, mely után az énekkar Jakab József róm, kath. egyházi karnagy pompás szerzeményét a »Föl a zászlót* cimii dalt éaekelte el óriási hatással. Külö­nösen a Kovács Ilonka és Molnár Kálmán duettje váltott ki tetszést a közönségből. Ezzel véget ért a közgyűlés ünnepé-^ lyes része, amelyhez hasonló lélekemelő és fenkölt érzésekkel telített közgyűlése még nem volt Szebolcsvármegye szék­házának. A közönség ezután kivonult a vármegyeháza előtti térre, ahol a soproni gyalogezred a Himnuszt ját­szotta el, melynek elhangzása után Vay Qábor gróf főispán kormánybiztos üdvözlő beszédet tartott-a kato.ií thjz.

Next

/
Thumbnails
Contents