Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-20 / 66. szám

Nyíregyháza, 192%. március 20. * Szombat. XLI. évfolyam * 66 szám RMMH SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VAROS HIVATALOS NAPILAPJA - -mmttifw:* 'iwwma. msmtf**. •mwm * I Í^fisetés: Egész évre 120 K, telévre K, negyedévre 30 K, egy hónapra 10 • Tanuóknak félévre 40 korona, • Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LASZL0 Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZAM. TELEFON SZAM 328. POSTACHEIJUE 2H55J Kéziratokat nem adunk vissza. mtc íz utazók figyelmébe! A Tiszán át való utazásra szóló igazolványok a várme gyei katonai parancsnokság részéről minden nap csak dél­előtt 10 és 11. óra között lesznek láttamozva. Oehm Tivadar, vármegyei katonai parancsnok A ,,burgonya ügy" aktáinak sze­rencsés lezárása alkalmából le­gjen szabad a krónikásnak egy­két tanulságos megjegyzést fűzni a történtekhez. Hónapok óta folyt a súgás bu­gds. Hivatott és hívatlan kiítiku­sok fújták, nádsipjukat a berkek­ben. Hogy már a megye is lán­col, hogy már a közélet vezetői is belekapcsolódtak az áruközv^ tités haszon-bajtó üzleti tevékeny­ségébe. Igy a régi jó erkölcsök, meg ugy a puritánizmus, a'Töz­életi tisztaság stb. stb. És már ott tartottunk, hogy a mende­monda az egyéni tisztesség és be­csület határait érintette. Elszorult a szivem. Még meg se szabadul­tunk a közös és kegyetlen sors nyommaszfé terhétől, -az idegen megszállással járó folytonos ke­serűségektől és máris egymás se­bezhető helyeit kereste-kutatta a torzsalkodásra, szijhuzásra éhes egyenetleakedés. . . A régi foga­natos magyar átok. Azután alighogy megszabadul­tunk a közös elnyomatás lidérc nyomásától, pár napra rá ki is tört a vihar. Jöttek a számonkérő és magya­rázó nyilatkozatok és aggódva, szinte fogvacogva gondoltunk a szokásos „Nyiltterezés"-re, a vé­gemehetetlen huzavonára, Melyek­ben áldatlan hévvel lesznek fel­sorakoztatva az érvek, ellenérvek elvi álláspontok „nem — akar­ta* — személyében — sérteni" kijelentések stb. atb. minthogy ez már nálunk ősi szokásban vaa. Hála istennek, nagy megkön­nyebbülésünkre szolgál, hogy a tegnapelőtti ankélon a kérdés kellőleg felderítietett és a higgadt­ság, a tárgyilagosság helyes út­jára tereltetett. Legalább a közérdeket s a vár­megye szereplését érintő részében. Le kívánjuk azonban szögezni azt a tanulságot, hogy rendkívüli időkben, amikor a szenvedelmek különben is gyulékonjak és a leg­kisebb izgató behatásra kirobban­nak, nagyon is megfontolandó minden szó, minden elejtett mon­dat, még ha nem tendenciózus is, de amely alkalmas a gyanú kel­lésére, vádaskodásra, a mende­monda megindítására, mert a mai­hoz hasonló feszült ideg-világban — saját kárunkon tapasztalhat­tuk — a görgeteg soha sem ott áll meg, atiel kezdetben rercjélni, számítani lehet, hanem tovább rohan és rombol. sok gyakorlati érzéket lát­tunk az Alispánnak abban a tény­kedésében, hogy rendkívüli körül­mények és viszonyok között tul­tet e magát az iskolai sablonokon és a szóbanforgó akcióval rendes nuderben tartotta a burgonyának, mint egyik legfontosabb közellá­tási cikknek forgalomba hozását 'és az éhező Budapest részére tör­tént. biztosítását s elejét vette a közbeeső láncolás túlkapásainak stb ... s ezzel egyidejűleg szinte követendő példát statuált más megjek elé is art a, hogy a tisz­tes polgári hasznot miképen lehet biztosítani a közérdeket képező szükségletek fedezetére. Mert ne felejtsük el, hogy nagy megnyugvásunkra szolgált az, hogy amikor arról volt szó, hogy a román demaikácíós vonalon tuli járások és községek tisztviselői az előtt a probléma előtt állottak, hogy vagy földönfutók jesznek, vagy pedig kénytelenek íesznek a román impérium által eléjük sza­bott teendőket hazafias meggyőző­désük ellenére végrehajtani. Alis­pánunk önérzetesen ülött rá a vái megye ZFebére, kijelentve, hogy nem szükséges kívánnunk a tiszt­viselőktől se hazaárulást, se föl­dön futást . . . ő gondoskodni tud az ellátásukról ! Rendkívüli időkben — rendkí­vüli törvények az irányadók. Szóló. Az uj kormány a nemzetgyűlésen Apponyi levele — A zsidókérdés a Házban Budapest, márc. 19. A nemzetgyűlés elnöke bemutatta a koimányzónak az uj kormány kineve­zéséről szóló kéziratát. A háznagy be­vezeti a terembe Simonyi Semadam kabinetét. A zsölyékhez jutva Simonyi Semadam csakhamar szőhoz jut és előadja a kormány programmját, amely­nek főbb pontjait, mint a két nagy párt kölcsönösen megállapított és el­fogadott programmját már ismertettük. Simonyi Semadam miniszterelnök ezután felolvassa Apponyi Albert leve­lét, amelyben a békedelegáció elnöke arról számol be, hogy a francia köz­véleményben hírek vannak arról, hagy Magyarországon az egyéai akciók el­hatalmasodtak és fenyegetik a feleke­zeti és társadalmi békét. Apponyi rá­mutat arra, hogy a világsajtóban, ame­lyet a békedelegáC'ónak kötelessége figyelemmel kísérni, olyan hirek látnak napvilágot, hogy Magyarországon a jog­rend még nincs helyreállítva. Aggoda­lommal kell kisérni az ország szinvo nalának ilyen megítélését, annak hát rányos következményeit. Gróf Apponyi Albert arra kéri a miniszterelnököt, hogy igyekezzék minden eszközzel biz­tosítani a belső konszolidációt. Leg­alább ne nehezitsék meg a békedele­gáció amúgy is nehéz munkáját. A törvény uralmával, a rend tökéletes helyreállításával tartozunk önmagunknak mert különben fáradságunk teljes ered­ménytelenségéért a felelőséget elhárít juk magunkról és erősen mérlegeljük azt a kérdést, hogy lehetnők e abban a helyzetben, hogy feladatunknak to­vábbra is megfeleljünk. Simonyi Semadam miniszterelnök a levél felolvasása után ezeket mondta: Kötelességemnek tartottam ezt a leve­let itt felolvasni. A békedelegáció el­nöke tehát elhárítja a felelősséget ma­gáról azért a sikertelenségért, mely előállhat bizonyos események megtör­ténte folytán Méltóztassék ezt a kér dóst mérlegelni. A zsidók elleni gyűlö­let nem ér annyit, mint Magyarország épsége. Ez komoly intő szó, ezt zseb ben nem tarthattam. Az igazi keresz­tény kurzus nem jelent felekezeti gyű­löletet. (Taps a kisgazdapárt egy ré­széről. Felkiáltások a szélső baloldalon: Mea felekezet, hanem faj I) Ezután Simonyi Semadam kifejti azt a mórsókelt álláspontot, amelyet a meggondolt keresztóny irányzat a zsidó­kérdésben elfoglal Abból, hogy a nagy felfordulásnak kilencvenkilenc százalék­ban zsidók voltak az okozói, továbbá, hogy az orosz bolsevizmast zsidók plántálták át Magyarországba, nem sza­bad azt a konzekvenciát levonni, mintha Magyarországon nem volnának becsü­letes, hazafias magyar zsidók. A ke­reszténység azt a szeretetét jelenti, mely megóv az általános antiszemitiz­mustól. (A miniszterelnök szavait a baloldal nagy zajjal fogadja) Kéri a zajongókat, hogy legalább véle szem­ben tanúsítsanak türelmet. Nem felejt­hétő el a zsidóságnak a múltban foly­tatott bűnös akciója, de óra int a túl­zástól, mely a béke kérdésébe üszköt dobna be. Itt olyan nagy érdekről van szó, hogy minden jogos egyéni bosszuérze­tet, minden pártszenvedélyt, gyűlöletet, minden mellekgondolatot el kell égetni a hazaszeretet oltárán, mert a béke s» !yos problémájáról van szó. Beszéde vígén az egész nemzetgyű­lés támogatását kéri a miniszterelnök. Rövid szünet után az interpellációkra tért át a Ház. - A berlini helyzet Budapest, márc. 19. Berlinből jelintik: A helyzet külső képe alig változott. Az általános sztrájk még mindig tart. Az áruházak, étter­mek és kávéházak zárva maradtak ki­véve azokat, amelyeket a tulajdonos vezet. A katonai intézkedéseket ismét megsz ;goritották. Az éjszaka folyamán proklamációkat bocsátott ki a kormány. Ezekben rámutat, hogy Németország­nak most már becsületes kormánya van a becstelenségeknek véget- kell vetni. A kényszergazdálkodást megszün­tetik, az árucsempészeket és uzsorá­sokat vasmarokkal ragadják üstökön, a kicsempé3zetnek útját állják, Noha tegnap délután meglehetősen nyomott volt a hangulat, semmiféle összeütközés nem történt. A pénz lebélyegzéséne híre a fővárosban Budapest, máre. 19. Korányi Frigyes pénzügyminiszter már a szerdai nemzetgyűlésen tudatta, bogy a Hivatalos lap csütörtöki száma rendeletet fog közölni az osztrák-ma­gyar bankjegyek felülbélyegzéséről. Az egész városban nagy volt az izgalom. A zárást rendelő parancsnak nemcsak a bankok tettek eleget, hanem nagyon sok üzlet is bezárt. Sokan már előze­tesen hallottak egyet-mást és igyekez­tek bankjegykészletüktől megszabadulni­Korányi nyilatkozatában körvonalozta a lebélyegzéssel kapcsolatos intézkedé­seket. A lebélyegzés az osztrák béke­szerződésbil előálló szükségből folyik. A négy százalékos kamatot huzó adó és illeték mentes kötvények, amelyeket a fél a vissztartott bankjegyek ellen­értékeképpen kap az egyszerű vagyon adónál vagyonadó lerovásra szolgáltat­hatók, tehát nem minden állami adó­nál birtokreformnál elsőbbséget bizto­sítanak. Korányi rendeletet adott ki, Mely a Szende féle rendeletet érvénytelení­tette. A kormány mostani intézkedései csak általános szabályokat adnak. Kgy ujabb rendelettel a kormány öt hetes moratoriumot fog elrendelni. A kor­mánynak szabad keze lesz oly irány­ban, hogy a szükséghez képest korrek­tivumokat rendelhet el. Betétekben a március 8-atól beállott szaporulat zár alá vétetik. Ha azonban a pénzügyminiszter a zár alá vételnél egyéb intézkedést nem foganatosít, akkor a betétek magoktól felszabadulnak. Az előálló zavarokon a postapénzt segít át bennünket Azon­kívül az államnyomda nagymennyiségű bankjegyet bélyegezett le már előre. Az infláció tovább növekedését ugy Ára 1 korona

Next

/
Thumbnails
Contents