Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-16 / 62. szám

1929. március Ifi J^ÍRYIDÉK. " % 3 A tömeg százszoros erejű éljen visszhangja felel rá. Sokan Oehm alezredest kívánják hallani. Ekkorra azonban a katonazenekar a Himnusz fohászos dallamába kezd, melyet a közönség hatalmas kara kisér. A lelkes hódoló ünnep ezzel ér véget s a menet friss zane szóval tér vi

;sza. A fáklyásmenettel egyidőben több száz terítékű bankét kezdődik, amelyet Nyíregyháza város közönsége rendez a nemzeti hadsereg és annak tisztikara tiszteletére. A bankét mindvégig lelkes hangulatban folyik le. Vay Gábor gróf, Szabolcsvármegye kormánybiztosfőispánja Horthy Miklós fővezérre, Magyarország kormányzójára mond emelkedett szavakban pohárköszöntőt. Geduly Henrik ev. püspök, Paulik János ev. igazgató lelkesz a nemzeti hadsereget köszöntik az egyház nevében. Murányi László dr. a most is román fogságban raboskodó távollévő hős katonára, Ányos Aladár őrnagyra mond meleg szavakban toasztot. Paulusz Márton a kisgazdák nevében mond nagyhatású köszöntőt a nemzeti had seregre, Andor Endre miniszteri tanácsos gyönyörű beszédben köszönti a megújhodó jövő Magyarországot. A köszöntőkre a nemzeti hadsereg nevében Bug*ch Aladár ezredes, dandárparancsnok meleg szavakban válaszol. A nemzeti hadsereg lelkes fogadtatásának egyik kiemelkedő mozzanata vasárnap délelőtt 9 órától 12-ig az egyes felekezetek templomaiban tartott hálaadó istentisztelet volt. A róm. kath templomban a hálaadó szent mÍ3e 9 órakor kezdődött. Énekes Já nos prépost-főesperes pontifikálta se gédiettel.. A padsorokat a nemzeti had. sereg katoaái töltötték meg, akiknek élén Bugsch Aladár ezredes, dandárparancsnok, Oehm Tivadar alezredes, a polgári hatóságok élén Vay Gábor gróf főispán, Mikecz István alispán jelentek meg A kóruson a soproni gya logezred zenekara szolgáltatta az áhítatos templomi zenét. A szószéken Énekes János prépost főesperes jelent meg és mély hatást keltő beszédben üdvözölte a nemzeti hadsereg katonáit, akik a nemzeti érzésnek ép ugy bsjnokái, mint vitéz védői a vallásos buzgóságnak és valláserkölcsnek. A ref. templomban 10 órakor kezdődött a hálaadó istentisztelet, amelyen a tisztikar és a hatóságok képviseletében a fentnevezettek voltak jelen. Bartók Jenő lelkész izzó hazafisággal áttelitett beszédben méltatta a nemzeti hadsereg bevonulásának jelentős tényét. Az ág. ev. templomban a fent megnevezett tisztikar és hatóságok jelenlétében 11 órakor vette kezdetét a hálaadó istentisztelet, amelyen Geduly Henrik ev. püspök mély szépségű imába foglalta a nemzeti hadsereget. A Honszeretet Egyesület megalakulása A keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának előértekezletén dr.Klekner Károly ismertette azt az erszágra kiterjedő nagy jelentőségű mozgalmat, melynek célja a Honszeretet egyesület megalak tása. A egyesülés a haza munkás szeretetére fog százezreket nevelni és a honszeretet tüzével forrasztja egy szilárd testté a széttagolt magyar társadalmit. Az egyesület a megszállott részeken élő magyar testvéreinkkel való lelki közösséget ápolja s a visszaállítandó integráns Magyarország hitét és akarását tartja ébren. A belépők fogadalmat tesznek, hogy éveként negynyolc órai munkaidejüket az egyesület szent céljaira ajánlják fel. Dr. Klekner Károly előterjesztését a jelenlévők lelkes örömmel tették magukévi, elhatározták a Honszeretet egyesület megalakítását. A tagok gyűjtése serényen folyik. Nyilt válasz Dr. Ujfalussy Dezső urnák Nyíregyháza. Méltóságos Uram! A Nyirvidék márc. 12 iki számában hozzám intézett nyilt levelére a következőket közlöm Méltóságoddal : Sem a Belügyminisztériumban, sem másutt feljelentést Méltóságod s az Alispán ur ellen nem tettem. Hogy kinek a megbízásából tettem jelentést illetékes helyre „intelligens embertől elvárható gondossággal

1' Méltóságod is kitalálhatja s ezt fontos érdekekre tekintettel nem tartom szükségesnek hirlapilag szellőztetni. Ezt a jelentést én aláirtam s teljes egészében vállalom érte a felélősséget Én az egész kérdést, amelyet Méltóságod nyilvánosságra hoz, nem tartom alkalmasnak arra. hogy nyilt levelezés keretében tárgyaljuk meg, de ha Méltóságod erre a térre lépett, kielégíthetem kivánciiságát, hogy egyéb fontos és bizalmas jelentések mellett a kolompér szállítás figyéről is szó volt jelentésemben A jelentés erre vonatkozó részében tényleg megneveztem Méltóságodat és az Alispán urat, mint akik a vármegye ólén állván, a vármegye ténykedéseiért felelősek. E jelentésben illegálisnak minősítettem a vármegyéa kolompérszállitásra vonatkozó ténykedéseit, amire annál nagyobb alapom volt, mert Méltóságod maga minősítette ezt az ügyletet erkölcstelennek, a mikor azon a bizonyos bizottsági ülé sen kijelentette : „Kovách Elek ur még mindig azt hiszi, bogy erkölcsi alapon lehet üzletet kötni?" Elmondottam azt is e jelentésben, hogy szerintem a krumpli üzlet a lánckererkedelem jellegét viseli magán. Mivel azonban az adott helyzetben nem volt mód a megtörtént tényeket megváltoztatni, az volt a kívánságom, hogy számoljon el a vármegye az egész jövedelemről s fordítsák e jövedelmet a nemzet általános érdekéit szolgáló célra, szerintem s elvbarátaim nézete szerint a nemzeti hadsereg céljaira. Személyi panamákkal én sem a Főispán, sem az Alispán urat nem vádoltam. Méltóságod igyekszik azonban személyi támadásnak minősíteni a jelzett hivatalos és bizalmas jelentést, amelynek bővebb indokolósául el kell mondanom, hogy szerintem a vármegye, mint a legfontosabb közigazgatási hatóság egyáltalában nem hivatott arra, hogy üzleti alapon bármiféle ügyletet kössöa, hogy a hivatalos szervezetet arra használja tel, hogy a termelő és fogyasztó között a közvetítői kereskedelmet anyagi haszonért lebonyolítsa. Az adott esetben milyen eredményei lettek a vármegye tevékenységé 'ek ? A termelőtől 40—45 koronás árban elrekvirált krumpli Budapesten több szőrösen felemelt áron értékesíttetett, s a differentiából igen jelentős összeggel » vármegye is részesedett. Szerintem a vármegyének csak a törvényes bevételi forrásokból, igy az állami hozzájárulásból, vármegye pótadókból lehet jövedelme, de ügyletek lebonyoli-, tásából nem. A felelősség viselésének kérdésében elfoglalt álláspontját nem osztom. Méltóságod szeiint nekem és a jelentésemben részes társaimnak, ha intelligens embertől el varható gondossággal jártunk volna el, tudnunk kellett volna arról, hogy a kolompér ügyhöz Méltóságodnak semmi köze más, mint hogy egy értekezleten felszólalt és hogy a kolompér ügyben az Alispán urnák kell számot adni sáfárkodásáról. Méltóságod ugyebár a románok által kinevezett s mint utólagosan kiderült, a magyar Belügyminiszter ur által megerősített főispánja volt a vármegyének. E minőségben kötelessége volt a vármegye tevékenységét a felsőbb kormányzat szempontjából figyelemmel kisérni, a vármegye azon intézkedéseit, amelyek törvényes alapot nélkülöznek kifogás tárgyává tenni, a vármegye irányításában a rendkívüli időknek megfelelő fokozottabb éberséggel őrködni, a közéleti tisztaság, a hatóságok tevékenysége felett felsőbb felügyeletet gyakorolni. Mindezt annál is inkább megtehette volna Méltóságod, mert hiszen politikai feladatai a letűnt szomorú időszak alatt Méltóságodnak alig voltak. Azonban Méltóságod a vár megye kolompérszállitási ügye ellen soha egy szóval fel nem szólalt sőt az emiitett értekezleten hivatali tekintélyének teljességével védelmére kelt a kolompér ügynek. Méltóságod tehát a kolompér szállítás ügyével egyetértett Ezek után lehetséges-e a felelősség alól azzal menekülni, hogy ez az Alispán ügye és sáfárkodásáról ő tartozik felelni. Azt jól tudom, hogy az Alispán ur nem igyekszik kibújni a felelősség alól, őt ennél sokkal gerincesebbnek és férfiasabbnak tartom, de arra igazán nem gondoltam, hogy Méltóságod teljesen áthárítja e felelősséget az Alispánra. Ez szerintem sem Meltóságodhóz, Sem viselt hivatali állásához nem méltó gyönge védekezés. Méltóságod ny'lt levelének egy-két kitételéhez az elmondottakon kivül még néhány szerény megjegyzésem van. Áit állítja Méltóságod, hogy a „feljelentés" szövegét meg nem ismerhette, mert a Belügyminiszter ur azt mondotta Méltóságodnak, hogy a kérdéses iratot figyelemre nem méltatta s széttépvén, papírkosárba dobta. Méltóságod ezzel nevetségessé akarta tenni az egész jelentós; és az én egész szereplésemet Szerintem Méltóságod előadása rendkívüli naivságot árul el Mert ha az a bizonyos magasabb fórum alkalmasnak találta jelentesemet arra, hogy az illetékes minisztériumhoz áttegye, ez már nemcsak az én egyszerű jelentésem volt, az áttétellel az én jelentésem bizonyos nagyobb tekintélyt nyert, amelyet az áttevő magasabb fórumra tekintettel sem lehetett papirkosarba dobni. Méltóságod nyilt levelének utolsó bekezdése a formák iránti érzéketlenségéről tanúskodik. Hogy jön a mindenkihez szóló felhívás az én hozzám intézett nyilt levélbe? A színezete ennek az, mintha Méltóságod engem gyanúsítana annak a hírnek terjesztésévél, hogy a kolompér pénzből 60000 koronát felvett Ha ez volt a szándéka Méltóságodnak, miért nem irta ki világosan, hogy visszafordíthattam volna saját kifejezéseit. Mert igy nem tehetek mást, mint egyszerűen visszautasítom a sorok közül kierző gyanúsítását, hogy ennek a hírnek terjesztője én vagyok. Nyíregyházán, 1920 mire. 12-én. Dr. Komjáthy Kázmér. Az osztrák kiküldöttek barátságtalan fogadtatása Sopronban a város lakosságához Sopron, márc. 7. Az osztrák kormány két kiküldötte, dr. Neugebauer osztálytanácsos és báró Hansard Jenő követségi titkár Sopronba érkezett, hogy az ántánt itt tartózkodó bizottságát kiegészítse. Az osztrák kiküldöttek megérkezését előre jelezték és fogadtatásukra rengeteg ember gyűlt össze a Déli vasút pályaudvarán. Amikorra két osztrák kilépett a vasúti kocsiból, a soproniak riadó éljnnzéssel tüntettek Magyarország mellett, majd elénekelték a Himnuszt, a Kossuth nótát és a Bécs várában sir a nemet kezdetű dalt. Több elkeseredett ember az öklét rázta az osztrákok felé : — Mit keresnek itt ? — Menjenek vissza ! — Nekünk nem kell Ausztria ! Abcug Ausztria 1 kiabálta a közönség hamisítatlan soproni németséggel, uzy, hogy a delegátusok rögtön az első percben tisztában lehettek a nép hangulatával. A vasútállomást és a bevonulás utvonalát erős rendőri xészenlét tartotta megszállva, ugy, hogy az osztrákokat semmi bántalom sem érte. Turner Mihály polgármester a következő felhívást intézte a város közönségéhez : Az osztrák kormány két kiküldöttje városunkba érkezett az ántánt bizottságok kiegészítésére. A városunkba érkezett osztrákok idegenek e földön és mint ilyenek számot tarthatnnk a magyar nemzet hagyományos vendégszeretetére. Felkérem polgártársaimat, hogy velük szemben a vendégjog szentságét meg ne sértse senki. Komoly időkhöz méltó viselkedést kell tanúsítanak, ezt kívánja tőlünk a magyar nemzet bacsülete. Az osztrákok ellen megnyilvánult tüntetés é3 barátságtalan fogadtatás miatt a polgármester sajnálkozását fejezte ki a delegátusok előtt. A magyar béke Az ántánt ellenzi a népszavazást. — Gazdasági koncessziókat ígér. — A legközelebbi napokban lesz a * döntés. A Daily Cronicle részletes j-lentést közöl a nagykövetek és külügyminiszterek rendkívüli konferenciájáról, amely a Foréign Office-ben öt órán keresztül tartott és amely Kelet-Európa kérdéseivel foglalkozott. — A magyar béke kérdése — mondja a jelentés — ezerféle komplikációval van összefüggésben és a mai helyzetben a legkeményebb dió. Egyrészről az a törekvés vált uralkodóvá, hogy gyakorlatilag keresztülvihetetlen békeszerződést nem szabad alkotni, másrészről a magyar kívánalmaknak Románia, Jugoszlávia és Csehország szerződése állnak szemben, amelyek minden változtatással szemben egységesen foglalnak állást. Egyrészről életképes Magyarországot akarnak teremteni, hogy ne sülyedjen le egy állandó veszélyt képező ütközőálammá kelet és nyugat között, amely a folytonos gondot okozó Ausztria szomszédjaként is veszélyessé válhat ; másrészről ragaszkodnak az eredeti Clemenceau-féle tervezet területi megállapításaihoz. Mindezek a kérdések adták a tárgyát ennek a rendkívüli kon, ferenciának, amely most először ült össze. Minden vizsgálat és megfontolást számos javaslat és ellenjavaslat ellenére nem lehetett a magyar kívánságnak, az egesz vonalon keresztülvitt népszavazásnak, a kérdés nehézsége miatt, helyt adni s igy végleges megállapodások nem jöhettek létre. Gazdasági tekintetben megvan a hajlandóság nagy koncessziók adására, területi kérdésekben azonban minden ajtó nyitva maradt és senki sem merészelte a zárát előretolni. A legközeleabi napon mindenesetre világosságot fognak hozni a magyar kérdésben, amelynek a kalendas graecas való kitolása Kelet-Európa számára állandó bizonytalanságot jelentene. Anglia mellettünk. Hága márc. 4. A legfőbb tanács foglalkozott a magyar békedelegáció válaszjegyzékével. A megszállott területek kiürítését illetőleg a magyar álláspont mellett különösen Anglia áll, a környező államok azonban, amelyek az elszakított részeket birtokukba vették, a legenergikusabban állást foglalnak ez ellen. A csehek, románok és Jugoszlávok természetesen Franciaországhoz fordultak támogatásért, amely saját érdekében is oldatukra ál], mert fél, hogy a magyar béke módosítása precedensül szolgálhatna a versaillesi béke megváltoztatására. A csehek félnek a magyar béke revíziójától

? A békeszerződés revíziójával összefüggésben forgalomba került hírekkel kapcsolatban a cseh-szlovák lapok valamennyien ezzel a kérdéssel foglalkoznak és .magyar intrikák"-ról írnak, melyeknek az a céljuk, hogy a legfelsőbb tanácsot a románok, cseh-szlovákok és jugoszlávok lakta volt magyar területek visszacsatolására bírják. A cseh közvélemény — írják a lapok — elvárja a legfelsőbb tanácstól, hogy a magyar kérdésben tanúsított ingadozása csak muló epizód, mely az ántánt józan eszének és helyes ösztönének győzel-