Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-16 / 62. szám

1929. március Ifi J^ÍRYIDÉK. " % 3 A tömeg százszoros erejű éljen vissz­hangja felel rá. Sokan Oehm alezredest kívánják hallani. Ekkorra azonban a katonazenekar a Himnusz fohászos dal­lamába kezd, melyet a közönség hatal­mas kara kisér. A lelkes hódoló ünnep ezzel ér véget s a menet friss zane szóval tér vi ;sza. A fáklyásmenettel egyidőben több száz terítékű bankét kezdődik, amelyet Nyíregyháza város közönsége rendez a nemzeti hadsereg és annak tisztikara tiszteletére. A bankét mindvégig lel­kes hangulatban folyik le. Vay Gábor gróf, Szabolcsvármegye kormánybiztos­főispánja Horthy Miklós fővezérre, Ma­gyarország kormányzójára mond emel­kedett szavakban pohárköszöntőt. Ge­duly Henrik ev. püspök, Paulik János ev. igazgató lelkesz a nemzeti hadse­reget köszöntik az egyház nevében. Murányi László dr. a most is román fogságban raboskodó távollévő hős ka­tonára, Ányos Aladár őrnagyra mond meleg szavakban toasztot. Paulusz Márton a kisgazdák nevében mond nagyhatású köszöntőt a nemzeti had seregre, Andor Endre miniszteri ta­nácsos gyönyörű beszédben köszönti a megújhodó jövő Magyarországot. A köszöntőkre a nemzeti hadsereg nevében Bug*ch Aladár ezredes, dan­dárparancsnok meleg szavakban vá­laszol. A nemzeti hadsereg lelkes fogadta­tásának egyik kiemelkedő mozzanata vasárnap délelőtt 9 órától 12-ig az egyes felekezetek templomaiban tar­tott hálaadó istentisztelet volt. A róm. kath templomban a hálaadó szent mÍ3e 9 órakor kezdődött. Énekes Já nos prépost-főesperes pontifikálta se gédiettel.. A padsorokat a nemzeti had. sereg katoaái töltötték meg, akiknek élén Bugsch Aladár ezredes, dandár­parancsnok, Oehm Tivadar alezredes, a polgári hatóságok élén Vay Gábor gróf főispán, Mikecz István alispán je­lentek meg A kóruson a soproni gya logezred zenekara szolgáltatta az áhí­tatos templomi zenét. A szószéken Énekes János prépost főesperes jelent meg és mély hatást keltő beszédben üdvözölte a nemzeti hadsereg katonáit, akik a nemzeti érzésnek ép ugy bsj­nokái, mint vitéz védői a vallásos buzgóságnak és valláserkölcsnek. A ref. templomban 10 órakor kezdő­dött a hálaadó istentisztelet, amelyen a tisztikar és a hatóságok képvisele­tében a fentnevezettek voltak jelen. Bartók Jenő lelkész izzó hazafisággal áttelitett beszédben méltatta a nem­zeti hadsereg bevonulásának jelentős tényét. Az ág. ev. templomban a fent meg­nevezett tisztikar és hatóságok jelen­létében 11 órakor vette kezdetét a hálaadó istentisztelet, amelyen Geduly Henrik ev. püspök mély szépségű imába foglalta a nemzeti hadsereget. A Honszeretet Egyesület megalakulása A keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának előértekezletén dr.Klekner Károly ismertette azt az erszágra kiterjedő nagy jelentőségű mozgal­mat, melynek célja a Honszeretet egyesület megalak tása. A egyesü­lés a haza munkás szeretetére fog százezreket nevelni és a hon­szeretet tüzével forrasztja egy szi­lárd testté a széttagolt magyar társadalmit. Az egyesület a meg­szállott részeken élő magyar test­véreinkkel való lelki közösséget ápolja s a visszaállítandó integráns Magyarország hitét és akarását tartja ébren. A belépők fogadal­mat tesznek, hogy éveként negy­nyolc órai munkaidejüket az egye­sület szent céljaira ajánlják fel. Dr. Klekner Károly előterjesztését a jelenlévők lelkes örömmel tették magukévi, elhatározták a Honsze­retet egyesület megalakítását. A tagok gyűjtése serényen folyik. Nyilt válasz Dr. Ujfalussy Dezső urnák Nyíregyháza. Méltóságos Uram! A Nyirvidék márc. 12 iki számában hozzám intézett nyilt levelére a követ­kezőket közlöm Méltóságoddal : Sem a Belügyminisztériumban, sem másutt feljelentést Méltóságod s az Alispán ur ellen nem tettem. Hogy ki­nek a megbízásából tettem jelentést illetékes helyre „intelligens embertől elvárható gondossággal 1' Méltóságod is kitalálhatja s ezt fontos érdekekre te­kintettel nem tartom szükségesnek hir­lapilag szellőztetni. Ezt a jelentést én aláirtam s teljes egészében vállalom érte a felélősséget Én az egész kérdést, amelyet Méltó­ságod nyilvánosságra hoz, nem tartom alkalmasnak arra. hogy nyilt levelezés keretében tárgyaljuk meg, de ha Mél­tóságod erre a térre lépett, kielégíthe­tem kivánciiságát, hogy egyéb fontos és bizalmas jelentések mellett a kolompér szállítás figyéről is szó volt jelenté­semben A jelentés erre vonatkozó ré­szében tényleg megneveztem Méltósá­godat és az Alispán urat, mint akik a vármegye ólén állván, a vármegye ténykedéseiért felelősek. E jelentésben illegálisnak minősítettem a vármegyé­a kolompérszállitásra vonatkozó tény­kedéseit, amire annál nagyobb alapom volt, mert Méltóságod maga minősí­tette ezt az ügyletet erkölcstelennek, a mikor azon a bizonyos bizottsági ülé sen kijelentette : „Kovách Elek ur még mindig azt hiszi, bogy erkölcsi alapon lehet üzletet kötni?" Elmondottam azt is e jelentésben, hogy szerintem a krumpli üzlet a lánckererkedelem jel­legét viseli magán. Mivel azonban az adott helyzetben nem volt mód a meg­történt tényeket megváltoztatni, az volt a kívánságom, hogy számoljon el a vármegye az egész jövedelemről s for­dítsák e jövedelmet a nemzet általános érdekéit szolgáló célra, szerintem s elvbarátaim nézete szerint a nemzeti hadsereg céljaira. Személyi panamákkal én sem a Fő­ispán, sem az Alispán urat nem vá­doltam. Méltóságod igyekszik azonban sze­mélyi támadásnak minősíteni a jelzett hivatalos és bizalmas jelentést, amely­nek bővebb indokolósául el kell mon­danom, hogy szerintem a vármegye, mint a legfontosabb közigazgatási ha­tóság egyáltalában nem hivatott arra, hogy üzleti alapon bármiféle ügyletet kössöa, hogy a hivatalos szervezetet arra használja tel, hogy a termelő és fogyasztó között a közvetítői kereske­delmet anyagi haszonért lebonyolítsa. Az adott esetben milyen eredményei lettek a vármegye tevékenységé 'ek ? A termelőtől 40—45 koronás árban elrekvirált krumpli Budapesten több szőrösen felemelt áron értékesíttetett, s a differentiából igen jelentős összeg­gel » vármegye is részesedett. Szerin­tem a vármegyének csak a törvényes bevételi forrásokból, igy az állami hoz­zájárulásból, vármegye pótadókból le­het jövedelme, de ügyletek lebonyoli-, tásából nem. A felelősség viselésének kérdésében elfoglalt álláspontját nem osztom. Mél­tóságod szeiint nekem és a jelenté­semben részes társaimnak, ha intelli­gens embertől el varható gondossággal jártunk volna el, tudnunk kellett volna arról, hogy a kolompér ügyhöz Méltó­ságodnak semmi köze más, mint hogy egy értekezleten felszólalt és hogy a kolompér ügyben az Alispán urnák kell számot adni sáfárkodásáról. Mél­tóságod ugyebár a románok által ki­nevezett s mint utólagosan kiderült, a magyar Belügyminiszter ur által meg­erősített főispánja volt a vármegyének. E minőségben kötelessége volt a vár­megye tevékenységét a felsőbb kor­mányzat szempontjából figyelemmel kisérni, a vármegye azon intézkedéseit, amelyek törvényes alapot nélkülöznek kifogás tárgyává tenni, a vármegye irányításában a rendkívüli időknek megfelelő fokozottabb éberséggel őr­ködni, a közéleti tisztaság, a hatóságok tevékenysége felett felsőbb felügyeletet gyakorolni. Mindezt annál is inkább megtehette volna Méltóságod, mert hi­szen politikai feladatai a letűnt szo­morú időszak alatt Méltóságodnak alig voltak. Azonban Méltóságod a vár megye kolompérszállitási ügye ellen soha egy szóval fel nem szólalt sőt az emiitett értekezleten hivatali tekin­télyének teljességével védelmére kelt a kolompér ügynek. Méltóságod tehát a kolompér szállítás ügyével egyetér­tett Ezek után lehetséges-e a felelős­ség alól azzal menekülni, hogy ez az Alispán ügye és sáfárkodásáról ő tar­tozik felelni. Azt jól tudom, hogy az Alispán ur nem igyekszik kibújni a felelősség alól, őt ennél sokkal gerin­cesebbnek és férfiasabbnak tartom, de arra igazán nem gondoltam, hogy Mél­tóságod teljesen áthárítja e felelősséget az Alispánra. Ez szerintem sem Mel­tóságodhóz, Sem viselt hivatali állásá­hoz nem méltó gyönge védekezés. Méltóságod ny'lt levelének egy-két kitételéhez az elmondottakon kivül még néhány szerény megjegyzésem van. Áit állítja Méltóságod, hogy a „fel­jelentés" szövegét meg nem ismerhette, mert a Belügyminiszter ur azt mon­dotta Méltóságodnak, hogy a kérdéses iratot figyelemre nem méltatta s szét­tépvén, papírkosárba dobta. Méltóságod ezzel nevetségessé akarta tenni az egész jelentós; és az én egész szereplésemet Szerintem Méltóságod előadása rend­kívüli naivságot árul el Mert ha az a bizonyos magasabb fórum alkalmasnak találta jelentesemet arra, hogy az ille­tékes minisztériumhoz áttegye, ez már nemcsak az én egyszerű jelentésem volt, az áttétellel az én jelentésem bizonyos nagyobb tekintélyt nyert, amelyet az áttevő magasabb fórumra tekintettel sem lehetett papirkosarba dobni. Méltóságod nyilt levelének utolsó bekezdése a formák iránti érzéketlen­ségéről tanúskodik. Hogy jön a min­denkihez szóló felhívás az én hozzám intézett nyilt levélbe? A színezete en­nek az, mintha Méltóságod engem gyanúsítana annak a hírnek terjeszté­sévél, hogy a kolompér pénzből 60000 koronát felvett Ha ez volt a szándéka Méltóságodnak, miért nem irta ki vilá­gosan, hogy visszafordíthattam volna saját kifejezéseit. Mert igy nem tehe­tek mást, mint egyszerűen visszauta­sítom a sorok közül kierző gyanúsítá­sát, hogy ennek a hírnek terjesztője én vagyok. Nyíregyházán, 1920 mire. 12-én. Dr. Komjáthy Kázmér. Az osztrák kiküldöttek barátság­talan fogadtatása Sopronban a város lakosságához Sopron, márc. 7. Az osztrák kormány két kiküldötte, dr. Neugebauer osztálytanácsos és báró Hansard Jenő követségi titkár Sopronba érkezett, hogy az ántánt itt tartózkodó bizottságát kiegészítse. Az osztrák kiküldöttek megérkezését előre jelezték és fogadtatásukra ren­geteg ember gyűlt össze a Déli vasút pályaudvarán. Amikorra két osztrák ki­lépett a vasúti kocsiból, a soproniak riadó éljnnzéssel tüntettek Magyaror­szág mellett, majd elénekelték a Him­nuszt, a Kossuth nótát és a Bécs vá­rában sir a nemet kezdetű dalt. Több elkeseredett ember az öklét rázta az osztrákok felé : — Mit keresnek itt ? — Menjenek vissza ! — Nekünk nem kell Ausztria ! Abcug Ausztria 1 kiabálta a közönség hamisítatlan sop­roni németséggel, uzy, hogy a delegá­tusok rögtön az első percben tisztában lehettek a nép hangulatával. A vasútállomást és a bevonulás ut­vonalát erős rendőri xészenlét tartotta megszállva, ugy, hogy az osztrákokat semmi bántalom sem érte. Turner Mihály polgármester a követ­kező felhívást intézte a város közön­ségéhez : Az osztrák kormány két kiküldöttje városunkba érkezett az ántánt bizott­ságok kiegészítésére. A városunkba ér­kezett osztrákok idegenek e földön és mint ilyenek számot tarthatnnk a ma­gyar nemzet hagyományos vendégsze­retetére. Felkérem polgártársaimat, hogy ve­lük szemben a vendégjog szentságét meg ne sértse senki. Komoly időkhöz méltó viselkedést kell tanúsítanak, ezt kívánja tőlünk a magyar nemzet ba­csülete. Az osztrákok ellen megnyilvánult tüntetés é3 barátságtalan fogadtatás miatt a polgármester sajnálkozását fe­jezte ki a delegátusok előtt. A magyar béke Az ántánt ellenzi a népszavazást. — Gazdasági koncessziókat ígér. — A legközelebbi napokban lesz a * döntés. A Daily Cronicle részletes j-lentést közöl a nagykövetek és külügyminisz­terek rendkívüli konferenciájáról, amely a Foréign Office-ben öt órán keresztül tartott és amely Kelet-Európa kérdései­vel foglalkozott. — A magyar béke kérdése — mondja a jelentés — ezerféle komplikációval van összefüggésben és a mai helyzet­ben a legkeményebb dió. Egyrészről az a törekvés vált uralkodóvá, hogy gya­korlatilag keresztülvihetetlen békeszer­ződést nem szabad alkotni, másrészről a magyar kívánalmaknak Románia, Jugoszlávia és Csehország szerződése állnak szemben, amelyek minden vál­toztatással szemben egységesen foglal­nak állást. Egyrészről életképes Magyar­országot akarnak teremteni, hogy ne sülyedjen le egy állandó veszélyt képező ütközőálammá kelet és nyugat között, amely a folytonos gondot okozó Ausztria szomszédjaként is veszélyessé válhat ; másrészről ragaszkodnak az eredeti Clemenceau-féle tervezet területi meg­állapításaihoz. Mindezek a kérdések adták a tárgyát ennek a rendkívüli kon, ferenciának, amely most először ült össze. Minden vizsgálat és megfontolást számos javaslat és ellenjavaslat ellenére nem lehetett a magyar kívánságnak, az egesz vonalon keresztülvitt népszava­zásnak, a kérdés nehézsége miatt, helyt adni s igy végleges megállapodások nem jöhettek létre. Gazdasági tekintet­ben megvan a hajlandóság nagy kon­cessziók adására, területi kérdésekben azonban minden ajtó nyitva maradt és senki sem merészelte a zárát előretolni. A legközeleabi napon mindenesetre vi­lágosságot fognak hozni a magyar kérdésben, amelynek a kalendas grae­cas való kitolása Kelet-Európa számára állandó bizonytalanságot jelentene. Anglia mellettünk. Hága márc. 4. A legfőbb tanács fog­lalkozott a magyar békedelegáció vá­laszjegyzékével. A megszállott területek kiürítését illetőleg a magyar álláspont mellett különösen Anglia áll, a környező államok azonban, amelyek az elszakított részeket birtokukba vették, a legenergi­kusabban állást foglalnak ez ellen. A csehek, románok és Jugoszlávok ter­mészetesen Franciaországhoz fordultak támogatásért, amely saját érdekében is oldatukra ál], mert fél, hogy a magyar béke módosítása precedensül szolgál­hatna a versaillesi béke megváltozta­tására. A csehek félnek a ma­gyar béke revíziójától ? A békeszerződés revíziójával össze­függésben forgalomba került hírekkel kapcsolatban a cseh-szlovák lapok valamennyien ezzel a kérdéssel foglal­koznak és .magyar intrikák"-ról írnak, melyeknek az a céljuk, hogy a legfel­sőbb tanácsot a románok, cseh-szlová­kok és jugoszlávok lakta volt magyar területek visszacsatolására bírják. A cseh közvélemény — írják a lapok — el­várja a legfelsőbb tanácstól, hogy a magyar kérdésben tanúsított ingadozása csak muló epizód, mely az ántánt józan eszének és helyes ösztönének győzel-

Next

/
Thumbnails
Contents