Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)
1920-02-28 / 48. szám
i • JMÜ ÍRlíIDBK.. mQ febru:1r 2 8 NIMUM IWIIIŰU II AI » inni —11 MA IJJ T " ÍM IIU B II MI in w 11 wwtwwiwniMrir-RR .«•• r ént egyetlen remSn;- ége ma, nemcsak a haza- j toloncolt külföldi m-ig varoknak, hanem azoknak ÍJ, akik még ;xindiv- svétszóm élnek a föld minden országában, A patronázst a külföldön élő több mí lió főnyi msgysrság Uradalmi alakulatainak világszövetségi egyesülése teremtette meg 1918 no .emberében, tehát akkor, amidőn a monarchia f. lborulásíival a Itü földi magyarság minden segítség, támasz és hasai ösázokíiüetés nélkül maradt. A külföldi magyarok m-iiié-i ás önrendelkezési jog alapján msf.u'í vették kezükbe jövendő sor.-uk intérését 'és kiküld'ék meghat ilmazottjajkat, hogy a Budapesten székelő Patronázs, mintegy az egész f-öllöldi migyars.g képviselő ts- ületen=i!r, set ezidőszerinti egyetlen űip'omúci- i védelmének nevezhető. Erre náz»-e igen érdekes eset, hogy Konstantinápolyban az ántánt ottaai katonai parancsnoksága, a patron izs ex^Oüituráját akceptálta, mint a magyarság ügyének teljhatalmú képviselőjét. Tekintve, hogy eaidőszerint diplomáciai érdekképviseletünk ott nincs, as egész diplomácia történetében példátlan módon egy magán intézmény helyettesíti Konstantinápolyban a magyar követséget. A Patronázs különben igen élénk propagativ tevékenységet fejt ki a külföldi és a kaifö'd.öl kiutasított magyarság érdekében. Az osztrák kívánságokat előzékenységgel fogadták Bécs. Ic-eiú pénzügyi lörökbu olyan hirek érkeviek Parisból, ho?y az osztrák államtitkárok előterjesztéseit a nagyköveti konferencián a legnagyobb előzékenységgel fogadfák. Külső jele ennok, hogy az államtitkárokat felkérték, hogy utazásukat halssszák el, m rt n végleges válasz előtt javaslataik néhé- y pontját még fontolóra kell veiu-i Egé-z biztosan lahot számítani annak a követelésnek a teljesítésére, hogy HZ Ausztriában lévő külföldi értékpapírokat tegyék szabaddá, Ausztriának német értékpapírokban körülbelől 250 millió francia frankot képviselő értake van A hollandi 6 és fél milliós kölcsönről csak később döntenek A ma Londonba utazó franca pénzügyminiszterről r>z hallatszik, hogy azt & javaslatot fegja tenni, hogy a Németország által fizetendá milliárdokat nemzetközi kölcsönre használják fel. Németország a semleges bíróságot sem fogadja el Berlin. Mint mérvadó körökből hailatszik a német kormány a semleges bíróságot is vissza fogjs utasitani, mart ép o'.y kevéssé volna képes a vádlottakat egy samlege3 biróság elé állítani, mint egy ellenséges bíróság elé. Németországban senkisem egyeznék bele abba, hogy például Hindanburgoí, akár csak egy ssmleges biróság elé is állítsál?. A magyar kormány megszünteti az összes szubvenciókat A volt magyar kommunista kormány megszüntette az öiszes szubvenciókat, amelyeket a régi kormányok közlekedési és iparvállalatok nak, hajótársaságoknak adtak. Most újból aktuí1 is az állami szubvenciók ügye. A kormány többsége arra az álláspontra helyezkedik, hogy a:-; állam súlyom anyagi helyzetére való tekin cettel to5jó :cn bafegja szüntetni a szubvenciókat. ilnioi líptaii IsvelOí áse | lilfe mu cárnl \ Az ex-csaszár Bismarck ellen. A krétai kérdés, A mürzstegl egyezmény és az orosz-japán háború » A párisi , Le Journal 1 folytatja Vilmos excsászár levelez-á ránek közé.ét Miklós oross cárral. 1886 oktí b vében Bismarck h rceg, ei lévén krdveüenedvo a francia-oross szön-tsé^ előrehaladásától, elhatárolti, lugy lel?p!e^6saket íe=z. Lapjában a Hamburger Nachric'ilenben m:-gíámadla Goresako-vot, akiaafe a balkáni írizsben vi t szer^po vezetet', a berlini szerződéshez. Hasoalók'prm megtámadta utódát G-p-ivit is Vilmos na^y haragra gyulád: e mit tt. Bismarckkal szemben és ennek kifejezést ad abban a levélt-n, melyet 1896 november 12 én irt a cárnak. A köretkeső levél, malyot 1897 március 3 i-n irt az exc3zászár, is elégedetlen hangú. A krétai kérdésben ugyanis 0;oszorszig a hatalmaknak Görögország elleni akciójához társult. Ebben Vilmos keleti politikájának balsikerét látja Hogy Oroszország a távot kaletre adja magát, garanciákat kellett keresni a kdöt részéről. Ez volt a tárgyi az 1912 éri mürzfiteg osztrák-magyar-orosz egyazsógnak. E két hatalom közös akciót indított Törökország ellén, hogy ezt engedményekre birji Macedóniában. Vilmos 1903 novembar 19 iki levelében igyekszik kimutatni a cár előtt, hogy ezzel nagy szolgálatot tolt Oroszországnak. Különös érdekességre tarihat számot az 1904 január 8 iki levél. Ebből megtudjuk, hogy az exc ászár az orosz japán háborút megelőzőleg a cárt Korea elfoglalására ösztönözte. De még nagyobb tervei is voltak Eurépi bíok kot aksít iétrahozni Angiiával szemben. És la velei elárulják későbban valódi szándékát, mely abban á lőtt. hogy Oroszországot gyöngítse Európában, eltávolítsa igazi barátaitól. Nem feledkezett -meg azonban mindezek mellett Németország üzleti érdakeiről sem,. 1905 január 2-án azt írja a cárnak, hogy építtesse O-oszor szág hajóit Németországban. Nem bontják le az erdélyi szobrokat A nagyszebeni „Tageblatl" irja: A román impérium alatti területeken a megmaradt magyar szobrokat ős emlékműveket cem fogják lebontani. Vilmos császár kiszolgáltatása Hága. A londoni lapok jelentik, hojy a Hollandiához intézett uj jegyzék már elkészült. A jegyzék hangja nagyon határozott. Nem fogják Hollandiát kényszereszközökkel fenyegetni, hanam egyszerüan a holland kormány rnéltánvosságára fognak apellálni. A jegyzék a népjog stopján mozog és figyelmezteti Hollandiát, hogy joga van a viiágbéka érd.)kéb;n a esá azárt a népjog megsértése miatt felelősségre \ vonni. A szomszéd szobában szól a zongora, a gyerek gyakorol, már a könyökömön nőnek ki a Chován-etüd5k. Éi m*g az ígyb: n feksaera részint azért, mart a Nap. pal kötött meg tlapodásom értelmében megvárom, míg a hasamra süt, részint meg as rí, mert az éjszska tíémapot ümeoal üik, Crása napját. Ezek a r évnapok már nemrégibea fezdtenck k'nrnni a díváiból, p-dig i^ón csak jó szokásnak bizonyultak. Jó essközlai a barátság ápolásának. Ekkor nyi'ik aikalo n szónoki gyakorlatokra és tornaivásoVra. Az énekbeli készségak Í5 ilyenkor kezde;iak kibontakozni. A bortól elérzékenyült hanfiab" bánatos, da annál hamisabb hango i bő^ik a kurua-nótákat, majd szétreped a nyakuk az erőlködéstől, de mindegy, ők azt hiszik, hogy igy a ssép. Ibenkor sajnálja az omber, hojy .kőt nyomra nincs, mert.azt a sok minden jót, amit felhordanak az asstaira egy gyomorral nem lehat végigkóstolni, Most kapom rajta magam, li;>gy magiat a tegnapi névnapon jár az eszem. Épen ki akirox szólni a gyereknek, hogy jó volna már valami rtggelifélét emi, amikor hoznak egy cédulát, ami nem más. mint adó iránti megintés.-Na, ez is jikor jö t I Még árért szép a liatóiágt 1, hog/ elébb cs:k meginti az embert, miat a jó apa a fiát, hogyhát fiacjká-n ns h\ragudj, da ugy látom, rossz útra tértél, már mindenféle haszontalanságra költői a pénzedet, ahelyett, Irigy az adódat fezetnéd ki lege'ébb. Ne kényszeríts rá, hogy végrehajtót küld j k a nyakadra ! Látod a Kis Pista házát is ellicitáltattam, mert nam fizetta ki az adóját. Pedig hidd el nakem, vírző azi^vei tattem. .Hát ilvaaiélékat érzek, amiko? az iatí5cédalát olvasom, elpirulok szégyenlote-aban, h t bizony igaza van a hatóságnak, ki is fizetem legközelebb az cgasz adómat egy ö-szegben, c?ak legyen egy kis pí-nzem. Így fogadkozom magi mban, dj parsze a vége csaí az les.?, hogy egy szép napon nyikorog az ajtó 03 a következő pillanatban végrehajtást szenvedett adjalany vagyok, m rg laghüségassbb háziállatom a zongora/ a végrehajtási jegyzőkönyv el35 tótele alatt szerepel íizezsr korona értékban. Az adómat pedig csak akkor fizetem ki, amikor már azzal fenyegafnak, hojy elvisiik a zoijo rámát. Iiyképen töprengek, már szinte ijedve látón, hogy viszik a zongorámat marcőna pribékek a vQsziőhc-lyre, amikor kiabálást hallok az udvaron. Hát egy másik hatósági ember meg az állatokat akarja összeírni Hát cjak irja, ha tudja, gondolom magamban, mert nálam as egéren és macskán kívül aligha ta]ál valamiféle állatot. M^gy is kifalé vigaa, ennól a háznál könnyű dolga volt. Epen a másik oldalamra akarok fordu'ni, mert fene nehezen megy ez a felkelés, de épen hozzák a reggalit. N'jeztugy ura;an magaszam as ágfban, közben azoi töp^ongík, hojf mit kéne az újságba ^rni, Vezércikkií nem irök, mart szt úgysem olvassák el, politikai olnífuttatá?, KZ nagyon kényes d)!o», kod/am iiíies hoxzá, hanem egy kis humor, az jó lanna. Az háládatos do'og, A kocsisok röhő^nak a standon, mikor olvassák 11a baülök egy korifliiba, a ló visszanéz rám és r^liog Vijan i vlal ma^ a rozoga jószág, pattog a? o«tor, a iocs :soaa visszanéz elhagyott társaira, ö -szakac ignak, kocsikázik a fzirkesz;ő ur. már bizto3an m igiat
