Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)
1919-10-18 / 233. szám
Mából hazafelé Amerikában csak ötven százalékkai emelkedett az élelmiszerek ára A háború alatt az egyes országok nagyon eltávolodtak egymástól, auoál inkább a világrészek. A háború előtt Amerika -már csak nydfc napi távolságban volt tőlüuk. A háború első éveiben, ami kőiAmerika még nem avatkozott be a háborúba, Amerika három négy hónapi távolságra volt tőlüuk — legalább enynyi idő alatt érkfztek hozzánk az amerikai levelek és ttjflóg£k. Később teljésen eléüyp^len szimunkra Kolombusz világrésze. Most hógy a háború megszűnt, megszűnt a végtelenség is, amely köztünk volt és a távolság is egyre apad. Hetekkel előbb visszatért földieink öt hat hétig utaztak, mig ideérlek. Ma már közelebb Araerika, már csak huszonegy nap. Legalább annyi idő alatt érkezett Nyíregyházára egy ilt "született, de az idők folyamán amerikaivá lett kereskedő. f]gy nyíregyházi kereskedő tizenkét esztendő előtt váifdorol ki Amerikába.* St. Paulban, Pailadelphíában, majd Newyorkban kereskedett. Jelenleg Newyorkban egy másik magyar kereskedővél együtt nagy kiviteli cége van. Nemcsak azért jölt haza, hogy meglátogassa anyját és testvéreit, hanem azért is, hogy cége számára összeköttetést teremtsen. Az amerikai állampolgárságot már évek előtt sz?rezt£ meg és ennek folytán két esztendő előtt be sorozták az ameiikai ^hadseregbe, fegyvernélküli szolgálatra, ahol az egészségügyi csapatok Ptöafgen osztály.iné 1 alkalmasak.- Egy évig egy nagy amerikai kórházban mü ködött. Az amerikaiak ugyanis majd rniiíden . ebesültüket és betegüket hazaszállították és erre a célra órRsi -kórházakat létesítették. A mult év őszén az európai harctérre hozták és itt júniusig ttlje sitett szolgálatot. JuniusBan visszatért Amerikába és leszerelése után újra nekilátott üzletének. A nyíregyházi' keieskedő, aki szimpatikus fiatalember, hat nyelvet tökéletesen beszél, a sokat látott és tapasztalt globetrotter modorával igen érdekes dolgokat beszél el. Eí mondj a hogy a háború alatt Amerika leljesen nor siális életet élt. Volt mindenés egyes cikkek fogyaztását c{§k azért korlátozták, hogy azokkal európai szövetségeseiket lá! h issák e . így például, dicára Ameriia óriási marhatenyésztésének., mégis voltak oü. is hö-,ialaű. napok A s-ok marhát — éíve meg le fágo: t állapotban —. Európába szállították, mert az volt a véleményük, hogy a katonaságnak semmiben sem szabad hiányt szen- > vedriie * . "Az árak Am ri< ban is emelkedtek a háború Ulatt,; de korántsem olyan mértékben mint Európában így például az iparcikkek áraiban az emelkedés alig észrevehető. élelmiszerek ára a háború kezdetétől mostanig mindössze" ötvenszázalékkal emelkedett. Ez az emelkedés most. megállt s lascanHnt^ bekő vetkezett a csökkenés. , Csodálatos, hogy az amerikai gyárak, amelyek mind hadianyagot és mind a hadseregnek dolgoz'ak, milyen gyorsan tértei* át a békebeli áruk készítésére. A gyárakban már semmi sem • emlékeztet a háborúra A kereskedelem ped g neki'átott, hogy a gyárak készítményeit elhelyezze. Az egyes cégek már megkezdték Európa felé a kivitelt. A textilárut már óriási mennyiségekben viszik különö-en Göi ögországba és Olaszországba. Szállítanak ezenkívül rengeteg élelmiszert is. Ez Franciaországon keresztül jön és elsősorban Lengyelországnak szól, azon kívül Bécsnek. Az Ulóbbi időben Budapest számára is jön amerikai élelmiszer. A viszonyok Amerikában újra a rég ek. A gyáripar teljesítménye kétszáz száza lékkai emelkedett, • ami érthető is, ha elgondoljuk, hogy Amerikának is hozzá kell járulnia, hogy [az Európában levő mindennemű hiány pótoltassák, A munkabérek nagyon jók. Egy közönséges napszámos négy ts fél, sőt* öt dollárt 'keres naponta. A tanult szakmabeli munkás keresete nyolctíz dollár. A kereskedelmi alkalmazottak is fényesen ke resnek. Ezzel szemben a hivatalnokok fizetése valamivel keveseob. Az utóbbi két három hó napban a visszavándorlás Európa felé óriási mértékbeli* m^ríndult'. A legtöbben azon"ban nem azért jönnek, hogy újra Európában telepedjenek le. Csak a kíváncsiság hozza őket. Látni akarják hozzátartozójukat, szülőföldjüket és égnek a vágytól, hogy megnézzék, hogyan néznek ki azok » helyek, ahol a háború volt. A jól kereső amerikai munkás azelőtt is- ellátogatott az óhazába. Hogyan H ne jönne most, aaiikor öt éven át'hirt sem hallott ittmaradt rokonairól ? Vist?atérniők könnyű le :z azokmk, akik már megszerezték az* amerikai polgárjogot, de akik nem amarikai polgárok, azokat"-' eaigr-^iCT-'^wBa oj Uj e j 1 ne my awpiijw A volt szabolesvármegyei szovjet' - direktórium gazdálkodását jellemzi az a sertés manipuláció, amit a város bőrére elkövetett. Egy szép napon 65 darab sovány sertést bobzott el miskolcvidéki lakosoktól azon a cimen, hogj»a maximális árat túllépték. Jóllehet akkor szabad sertésforgalom' volt és jóllehet a kíhágási eljárás során a rendőftág* teljesen tisztázta a megkárosított tulajdonosodat, — a direktórium ennek dacára az elkobzást fentartotta és a 65 darab sertést 46800 koronáért a városra tukmálta, bár az ellen a városi hatóság kézzel lábbal tiltakozott. A disznók is tilta koztak az önkénykedés ellen és egymásután döglöttek meg, mire a város sietett a október 18. 1)111 nak nehéz lesz visszamenni, mert- a hajózást egyelőre csakis a kereskedelemnek és az amerikai polgároknak tartják fenn, a többiek nagyon kis mértéiben vehetik azt igény&e, Vámosy Qéza. sertéseken' mindenáron túladni és 7300 korona veszteséggel's került is a disznóktól megszabadulnia. Ez volt az e^yík disznóhistória. Egy más alkalommal pedig a direktórium 30 hizott sertést csikart ki a várostól azzal, hogy azért cserébe 8 vaggon sz -net kap Miskolc városáiói, ahová a SO sertés került direktóriumi bajtársias érzületből. A disznók el is mentek, de se n a szén, sem á disz né k vételára 45000 korona nem érkeett meg, mindaddig, mig most a város polgármeste személyesen el.nem járt Miskolcon és a disznók- arát be ne a hajtotta. A két disznósággal a legközelebbi közgyűlés fog foglalkozni. Bacsó Béla Wilson állapota megjavult Újból dolgozni kiván Kolozsvár, okt. .17. Loüdonbó! jelentik: Wil son állapota kielégítően javul, ugy hogy az ágyból pár nap "múlva felkelhet. • Londonból jeléntik: \z itteni hpok k ízlik, hogy Wilson munkaereje visszatért s kijelentette, hogy mihamarabb újból dolgozni kiván. • (Dácia távirati ügynökség.) JÉeíes (ion! m Mtette k MrH az orosz szovjetosepatok ellen Kolozsvár, okt. 17. Stóckhóimból jelentik: Helsingforsból megcáfolják azt a napokban szárnyra bocsáj tolt hirt, hogy Moszkvában aszö-< vetséges hatalmak küldöttei érkeztek volna és hogy Jud^.nics beszüntette volna badmüveleteit. (Dácia távirati ügynökség.) Éles politikai támadás a üámet * külügyminiszter ellen Kolozsvár, okt. 17. Berlinből jelentik: A nemzetgyűlés tárgyalásai folyamán Basserman képviselő • éles támndást intézett Müller kül ügyminiszter ellen. A képviselő azzal Vidoita Müllert, hogy a haiti tartományok kiürítésének halogatása miatt Németország jelenlegi szerencsétlen helyzetét ő idézte elő. Az Észak-Sziléziáoa; folytatott kétszínű politikája pedig annyira megnehezítette a gazdasági és ipari életet, hogy most sztrájkok dalnak és éhínség fenyegeti Németországot. (Dácia távirati ügynökség.) , • A spanyolok a marokkóiakkal tárpüsokat kezdenek Az ellenségeskedés beszüntetése— Spanyol főn-» hatóság Marokkó felett Kolozsvár, okt. 17. Madridöól jelentik A spanyol mar o kói ellenségeskedések nyugvóoontra jutottak. A»soanyoiok Heipriksben tárgyalásba bocsájtkóztak a marokkói kiküldöttekkel, az ellenségeskedések beszüntetése tárgyában. A spanyol főhadiszállás a következő feltételeket szabta meg; í ) Marokkó feltétlenül elismeri a spanyol főhatóságot. 2) Német Marokkó Spanyo országhoz csatolandó. (Dácia távirati ügynökség,) Dolgozz teljes erődből, mert szerencsés ember az,. aki dolgozhat. Épen azért ne feledkezz wg %zokjról, akik nem tudnak munkához utnil • - . Á direktórium sertései