Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-10-28 / 241. szám

1 JÍYÍRYIDÉK. 1919. október 28 Nincs megegyezés a magyar pártok között Nem kobozzák el Budapest. A politikai pártok blokkja nem tudott megegyezésre jutni, igy a pártalakulás kérdése ismét eloiázódott. A magyar polgári párt miuden áron kooperálni akar a kormánnyal, viszont a demokrata párt bizonyos feltételekhez köti az együttműködést. Szabó-féle kisgazda párt pedig egyszerűen megszakított minden tágyalást. Budapest. A munkapárt tíz tagja, Lukács László vezetéa zsidók vagyonát sével, a kormányt támogató párthoz csatlakozott és kijelentette, hogy kívánja a képviselőház összehívását. Budapest. Illetékes polititikai körös a leghatározottabban megcáfolják azt, mint ha Horthy Miklós olyan kijelentést tett volna, hogy a zsidók vagyonát elveszi és hogy az 1914. után beköltözött zsidóknak el kell hagyniok az országot. * Műegyetemi tanfolyam Nagyváradon A magyar tudományegye' tem hallgatói — az egyetem bezárási követiceztéöen — elszéledtek Budapes'ről Az orvosi jogi és bölcsészeti fakultás hallgatói közül, aki tehette, Kolozsvárott, vagy Debrecenben folytatta tanulmányait, ellenben a műegyetemi hallgatóknak ez az eshetőség sem áll rendelkezésére, amennyiben műegyetem csak Budapesten van. A műegyetemi hallgatók továbbképzésével kapcsolatosan most érdekes és nagyon megszívlelendő eszme merült fel a nagyváradi mérnökök körében. Arról van szó, hogy több nagyváradi mérnök a műegyetemi hallgatók részére Nagyváradon egy kurzust létesítene, ahol a műegyetem tananyagának megfelelően rendszeresen folytatnák az előadásokat. Igaz, hogy ennek az ad hoc kurzusnak nem lenne képesítő ereje, de meglesz az a megbecsülhetetlen eredménye, hogy a hallgatók előmenetelét biztosítja. Kemény Béla nagyváradi mérnők ismert agilitásával és studiumszeretetével áll a mozgalom élén és már számos mérnök ajánlotta fel szolgálatait a jövő mérnök-generáció érdekében. A kérdés annál foatosabb, mert ezzel összekapcsolható a most végzett fiatalabb mérnökök elméleti foglalkoztatása is. A kurzus költségeire vonatkozólag az a terv, hogy csak a módosabb hallgatók fizetnének mérsékelt tandijat, melyből az állás nélkül levő, szerény viszonyok kőzött élő előadóknak juttatnának rendes díjazást. Az érdekes terv megvalósítása elé fokozott érdeklődéssel néznek nemcsak a nagyváradi hallgatók, de a vidék minden részéből is felhangzik a kívánság, hogy a tanfolyamot mielőbb megkezdjék. Közigazgatás és ipar A jó Í. közigazgatásnak két főkelléke van : a szakszerűség és a gyorsaság. Az ipari közigazgatás gazdasági vonatkozású ügyekben lévén hivatva eljárni : még kevésbé nélkülözheti a szakszerűséget és még fokozattabban kívánja meg a gyorsaságot, melytől többnyire nagy vagyoni érdekek függnek. És bár a legszakszerűbb és a leggyorsabb közigazgatás sem teremthet ipart: a rossz közigazgatás az iparnak természetes fejlődését is megakadályozza. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy az ipari közigazgatási jogot az azt alkalmazó ipartestületek közegei alaposan ismerjék, valamint szükséges az is, |hogy jogaik és kötelességeik felől maguk az iparosok is tájékozódva legyenek. Mindezt dr. Dános Árpád nyo mán azért mondottuk el, mert ipartestületünk az ipari közigaz gatási jog gvakorlati alkalmazásánál nem rendelkezik a kellő jártasságai és szaktudással, bár kétségtelen, hogy ennek oka rajta kivül álló okokban keresendő. Az ipari közigazgatásban való jártasság megszerzése ugyanis nehéz feladat, mert azt a jogi főiskolá kon is csak az általános közigazgatási jog keretében tanítják nagyon^mérsékelt adagokban, nincsen meg tehát a lehetősége sem annak, hogy a szükséges szakképzettséget az ipartestületeknél alkalmazott tisztviselő valóban megszerezhesse és tudását az ipartestület ügyeiben érvényesíthesse Annál nagyobb baj azután, ha — mint a nyíregyházi ipartestület — egyáltalában hijával van szaktisztviselőnek, mert a jegyzője súlyos betegeskedése miatt már már évek óta nem intézi a testület ügyeit, bár nála a szaktudást és képesítést a hosszas gyakorlat kielegitően pótolta, és az ipartestület ahhoz nem értő, más életpályán kiérdemesült, nyugdíjas tisztviselőkkel próbálkozott. Nincs, aki hozzáértéssel, 'hivatásszerű rátermettséggel élére álljon az ügyeknek, lelket [öntsön a háborús évek nyomasztó súlya alítt elfásult, megbénultan tengődő testületbe, amelynek működésére pedig ha valamikor, ugy most, az ipari termelő munka megindulásakor feltétlenül szükség lesz. Érzi ezt az ipgrtestület vezetősége is, mert szakitva a ha gyományos atyafiságos múlttal, országos pályázatot hirdetett a jegyzői állásra és tisztességes megélhetést biztosítva, reménye lehet megfelelő szaktisztviselő jelentkezésére. Ha a jegyzői választásnál maguk az iparosok is elfogulatlanul csak az édemet fogják birálni: olyan jegyzőre tehetnek szert, akit egyéni ambiciója elégtelen szaktudásán tul arra fog serkenteni, hogy az ipari közigazgatási jog vékony irodalmát áttanulmányozva, szerzett tudását a közgazdasági élettel és mindazokkal a kérdésekkel, melyeket a gazdasági élet gyors fejlődése sűrűn vet fel, szoros kapcsolatba hozva, egyéni befolyásával és közreműködésével olyan ipartestületi életet teremthet meg, amely iparosaink kedvét és lelkesedését ezen szép intézményük iránt újból felkelteni alkalmas lesz. „Megmondottam, eleget tettem lelkiismeretemnek.'

1 Dr. Walter Géza iparhatósági biztos Parisban megszűnt a cenzúra Páris, oht. 26 A „Temps" irja: A francia hivatalos lap legutóbbi száma két fontos rendiletet közöl. Az egyik a cenzúrát, a másik az ostromállapotot törli el. A cenzúrának és az ostrom íllapotnak a megszüaése öt esztendő után végre a normális élet visszatértét jelenti. Tekintve, hogy Cle menceau is benyújtotta már a törvényható testület elé az uj általános választások programmját, csupán az van hátra, hogy most már a szenátus is feloszoljon. 1918. december 24 én a kamara kimondotta, hogy csupán ő maga vethet véget saját, hatáskörének. Mindenki leszerelt már, még a cenzúra is így hát ma már a kamara az egyetlen Franciaországban, amely a háborút túlélte. Legfőbb ideje, hogy megértse, hogy a kivételes rezsimnek vé^e van. Megindul KonstantinápoHstende között az expres-vonat Kolozsvár, okt. 27. Belgrád sói jelentik: A Konstantinápoly- Belgrád — Budapest— Wien — München Páris—Ostende közötti express okt. 29 én indul meg. A folékony beszédről ( Nyelvtörténeti tanu'miny Felolvastatott a Tudományos Akadémia . Nyelvészeti Osztálának foló hóban megtartott foltatólagos ülésén. Mottó : folik, vagy nem folik. Nyelvészeti folóiratokban folton-folvást arról lehet olvasni, hogy a folékony beszéd a szónoki képességből kifoló követelmény. Az Essay-irók valósággal dicshimnuszokat furuláznak a folékony beszéd szépségeiről. A törvényszék folosóin ellenben ahol a vőfélek a házassági perek epilógusánál mint tanuk szerepelnek, kedvezőtlen nyilatkozatokat tesznek a nó'k folékony beszélőkepességéről, amel mint a tenger apála és dagála, foltonos hullámzásával állandó kiborulással fenyegeti a házasság gáláján evező halandókat. Ebbó'l kifolólag nehéz dönteni a folékony beszédről alkotott különböző vélemények fölött. Mindazonáltal nem hangsullozhatjuk eléggé, hogy a folékony beszédnek megvannak a maga nyelvészeti szépségei. Már a régi görögök nagy sult helleztek a folékony beszédre, mint például Demosthenes, aki a tengeri dagál lármáját igyekezett túlharsogni folamatos szónoklataival. A mélséges gondolatok is csak akkor nyerhetnek méltó kifejezést, ha folékony formában jelennek meg A dadogó ember vörös lesz, mint a pulkakakas, mert az agyműködése folékonyabb, mint a nyelvéé. Példa erre a régi magyar királok közül Mátyás, aki dadogó beszédű vala. Demosthenes lukas kavicsot tett a nyelve alá, amelnek szintén az a hibája volt, hogy akadozott. S a foltonos gyakorlásnak meg is lett az eredménye, mert beszédje gyorsabb lett a sólommadár repülésénél. Illen— ollan ember azonban nem rendelkezhetik ekkora energiával. Olik lustább, olik szorgalmasabb, s igy az akadozó nyelvű emberek ritkán képezik ki magukat folékony beszédüvé. Meg aztán a magyar ember nem is állhat ki a tengerparti sziklára, legfeljebb a Tisza foló partjára, s ott se nagyon kiabálhat, rríert bolondnak tartván, mint foglot bezárják a baglok és denevérek közé. Illesmi nagyon könnyen megeshetik az emberrel. Illen körülmények között tehát a folékony beszédet télen zárt szobában, meleg kálhánál, nyáron pedig hűvös folosón lehet csak oegyakorolni. Foltonos gyakorlás teszi a mestert. Ez fontos szabál, amit be kell tartani annak, aki a folékony beszédet meg akarja tanulni. A gulás azért nem tud folékonyan beszélni, mert egész nyáron nem értekezik senkivel, legfellebb a marhával. Hl módon azt is megállapíthatjuk, hogy a nők azért beszélnek ollan folékonyan, mert foltonosan azt gyakorolják. Ezeket akartuk elmondani a folékony beszédről. Ad többet tud róla, az illen modorban foltathatja, de csak otthon, mert a szerzőnek úgyis bő alkalma nyiIik a saját házában megcsodálni a folékony beszéd rendkívüli megnyilvánulásait. Gergel K- Andor. (Foltatása nem következik.)