Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)
1919-10-26 / 240. szám
1 JSÍYÍRVIDÉK. Iííl9 október 26 oka az, hogy egy pár papucs, annt békeben 5 koronaért készítetten, ina 50 koronába kerül Az inseges léi elrtt neon azt vártuk, h'igy a mi kis bérünket leszaJ itják, hai.em belátást a mi kiérdemelt kérelmünk iranyaban, nit-rt ha a szatcosztaiyok javas lata a közgyűlés eiött jovahigyast nyer. kénytelen- k le.-zünk munkásainkat elbocsájtani amivel csak szaporodni tog a nélkülöző család száma Amikor 1919 máieius 2 án beadtuk a beremelési kérelmünket a Néptanacshoz, bizony senni* sem tudta, hogy a kommunizmus jut maja uraló nra es ezen cselekedetünkben nem a hetyzet ki használása volt a célunk, hanem a kényszerítő körülményeknek csak ez lehetett legemberibb kö veikezmenye. A nyiregyhizi keményseprő mesterek részérő-: Kazár Ferenc II. ker. Id Gaszper József III ker. Nácsik Sámuel I ker, Varró Béla IV. ker., özv. Heiling Pálné V. ker. • WI MIM —^———B» Angliának 200 milliárd adóssága van Lloyd George a helyzetről London. L^yd George Shetfieldben tartott xegutóDbi beszédében <\nglia belpolitikai helyzetevei foglalkozott. Elmondotta, hogy az angol katonaság 98 százalékat le fogják Szerelni s ezzel az ipari munka rendes mederbe terelődik. Anglián sk a háború előtt 15 milliárd adossaga >ot, ma ez 200 miil árdra emelkedett. Fokozni kell tehát a termelőképességet, hogy pénzügyi eredményt lehes sen elérni. A békeszerződes nemsokára meglesz. Törökországgá! azonban csak akkor lehet targyalni, ha Amerikával megegyezés jött létre. Tőrök nemzeti mozgalom Kolozsvár, okt. 25. Belgrádból jelentik: Adrianopolban na^y népgyűlés volt, amely elhatározta a nemzeti mozgalmat a konstantinápolyi kormány ellen. (Dácia távirati ügynökség.) VÉGRENDELET Mondják kérőm, nem láttak az én aktámat? Napok ota epeszt érte a túoanat Keresettem, körözte tam, meghirdettem, s mindezeket hasztalanul cseleked em. Jártam ert* városházán, megyeházán: Eveszett az irásocska szőrén szalun Keresgetiüs kettesével, káromkodva, kutatgat'uk varázsigét mormolgatva. Azt. aki adta! Elveszett az akta ! Kutyagoltam hivatalból hivatalba Iktatóba, leiróba, kiadóba. Szoladgaltam jobbra balra, fűhöz fához, megse tudtam hozzájutni az íráshoz. Imát kü dtem magamban a/. Úristennek. cshk ez egvs er, most az egyszer segítsen meg Igerteni a Szett Antalnak kilenc krajcárt, Kerítse meg számomra az irásocskát 1 S azt, aki adta! Még sincs meg az akta 1 Kiizzadtam, kifáradtam, ket pár c'pőt elkoptattam. Fohászkodtam jö'et menet, kilógattam a uyelvemet Kö/ben erős ma-százst vettem, idegcsillapitót ettem. Roggyant terddel lépcsőt másztam, padlástól a pincemelyig, mindin zugban kaparásztam. S azt, aki adta 1 Még siucs meg az akta 1 Előadót megsturmoliam, levéltarost meggyomroztam, s utoljara iktatóval magamtt az ablakon át kidobattam. Rövid leszek, hely és idő nem ereszt: mentők, kórnáz, temető és sírkereszt. S azt, aki adt« 1 Most sincs meg az akta 1 Az utol-ó kívánságom, halljatok meg emberek, s tegyetek e kiví<n<ágnak okvetlenül eleget: Aktácskámnak sorszámait koporsódra Írjatok, | hogyha majdan feltámadok, emlékezzek réájok. Mert nem birok a síromban addig nyugton pihenni, mig az aktát nem tudom a kopors mba butenni Hej aki adta ! Meglegyen az akta ! & kéményseprő-mesterek aggodalmai Nyíregyháza, okt. 25 (Myirvidék tudó.-i ójátót.) Egyik utóbbi számunkban néhány adattal rámutattunk a nyíregyházi iparosok siralmas helyzetére, akik anyaghiány vagy az anyagok rettenetes dragasága miatt ma mar ott allanak, hogy üzemek beszüatetésére [gondo nafc és más megélhetes után neznek. Az ország termelése így termé Szetesen napról napra csökken e sülyedő valutáris helyzetünk további hanyatlására. Azt a képet, am t akkor az iparosok helyzetéről adtunk, most a kéményseprő mesterek panasza festi meg sötétebbé A kéméf.\seprők helyzete röviden ez: A kemény seprési dij békeben 20 fillér volt keményenkint. Ez a dij 1912 ben állapíttatott meg. Azóta a dij az élet drágulását lassú emelkedassel követte, 20 füléről 26, majd 39 fillérig, mig 1919 tavaszán elérte a 80 fillért, a béke dij négyszeresét Az emelkedő arakkal és munkásbérekkel természetesen ez a négyszeresjáremelés távol sincs arányban. Most a kéményseprőmes-terek e legutóbbi áremelés utólagos jóváhagyását k'rték a közgyűléstől, de a szakosztályok javaslata a jóváhagyást nemcsak, hogy nem helyezi kilátásba, hanem a 80 filléres dijat 40 fillérre, tehát a békebeli dij kétszeresére kivánja leszállítani. A kéményseprő mestereknek az a meggyőződésük, hogy ez az ár lehetetlenné teszi megélhetésüket. iparosaink helyzetenek tárgyilagos elbírálását különösen ma a munkanélküliség és inség napjaiban parancsoló szükségességnek tartjuk, azért készséggel helyt adunk annak is, hogy a kéményseprő mesterek t e'yzetüket a nyilvánosság előtt tarjak fel: Ezt a mesterek a következő közleményben tesz k: Nyíregyházán van 5 kéményseprő munkakerület, melyek min denikeben külön-külön az 1912-ik évben a Kereskedelmi Minisz'er Ur rendelete alapján a nyíregyházi lendőrkapitanyi hivatal által foganatosított felszámolás szerint 4200—4800 korona volt az évi jövedelem az akkor érvényben levő 20 fi léres djszabás szerint. Ezzel szemben minden mun<akerület igényel egy seg d mun kást es egy tanonc alkalmazást, ha a munkaadó is dolgozik, egy segéd évi fizetése lakas és élelem nélkül 1912-ben volt 1500 korona, egy tanonc évi eliátásara volt kb 900 korona, összesen 2400 korona, maradt tehát a munkaadónak évi 1800 -2400 korona, ami ha nem is fényes, de egy iparos csaladnak tisztesé ges megélhetést biztosított. De közben jött 1914 a világ háború, amely a mi töbségünket is elszólította, az itthon maradottak pedig küzdöttek a megélhe tés rehezsígeivel egészen 1916 junius 23 ig, amikor is kérelmökre a képviselőtestületi közgyűlés a díjszabást 30 százalékkal felemelte, vagyis 20 filléről 26 fillérre. Másodízben pedig bO százalék bér emelést nyertek 26 fillérről 39 fillérre. Ez évi 84009600 korona tehát a ig kétszeresbe rt'z 1916 előtti keresetnek. EDDŐI a/, összegből szemb n a lo'iadalo n okozta megélhetési nehezs gekkel, a munkabér aránytalan emelkt desevel letie e lenné valt a helyzetűnü ; tehát a kémény sepresi dij ujabb felmélését kertük 1919 m.rcius nó 2 an keit beadvanyunkban, csatolva egy pontos statisztikát a jövedelemről s az ezzel szemben álló munkabérekről, melyek nagyrészt ma is érvényben vannak. Az érvényben levő 80 filléres keme^yseprési dij v^geredmí nyebtn a békéidéi kereset négyszeresét teszi vagyis 16800-19200 K. Ez azonban csak papiron van meg, mert ennek 20 - 25 száza léka nem folyik be, kulöoösen a külsőségeken a mai tüzelőanyag hianya folytan, mert meg a tehetősebb közönség körében is, ahol rendes körülmények között 6—10 helyen tüzeltek, ma csak a legszüksegesebb konyha, halószoba és esetleg nappali szoba fűtésére szoritkozuak, ami a jövedelem rovására megy, ugyanynyira, hogy 12000—14U00 koro nánal töboet nem tudunk beszedni. Ezzel szemben egy munkásnak egy havi illetménye 480 korona, ami egy évben 5760 korona, egy taaonc évi eilátasara az iyi2-ik évben megállapított 900 koronával szemben szamithatunk ^2500 konat, ez összesen 8260 korona, marad a muukaadonak legjobb esetben 4000 - 6000 korona melyből egy csaladot eltartani és mindenekelőtt a tűzbiztonság kö vetelményeinek mindenben megtelelni igazán csak nagyon sok nélkülözés es körültekintéssel tudunk. Ma egy liter tej 3 korona, tizenötszöröse a bekeárnak ; egy kiló zsirnak való 36 koronába kerül, ami szintén megtelel a régi ar 18—20 szorosának. Mivé leszünk, na a közgyűlés a szákosztályok javaslatát magaéva teve, leszáll,tja a kéményseprés dijazá sat a békéidéi 20 filieres alapár ketszeresere, vagyis 40 fillérré ? Ennek az alaparnak végösszege alig fedezi egy munkás javadatmazasat Mit csinálunk magunk s családunkkal? Eimenetunk napszamoa dolgozni, illetve me hetnénk, da csak a munkanélküliéi szamát szaporicnatjuk, a mellett hogy a keru etünk biz tonságáert a törvény előtt felelősek vagyunk. A helyzetünket kü'önben is a következő tények világítják meg. Egy nős kéményseprő, aki alig hogy felszabadult, 8 evig a haditengerészeknél szo'galt, ipaiunk ban boldogulni nem tirván, jelenleg a cipészmesterséget tanulja. Egy másik szintén helybeli munkás 3 evi tanoncidó es i és fel é\i segedeshedes utan belátva céltalan helyzetet, beszegődött szabó tanulónak. Ezek az esetek leghiv. bb bizonyítékai gondtalannak hitt létünknek. A tent eailitntt iparok bármelyiké be i mint segédek napi 50—60 korona dijazésbao reszesülnek, ami megfelel — 300 munkanapot számítva — évi 15000 -16100 koronának, s amellett csupán jótállásnak nevezhető felelőséggel jó mtleg szobában dolgozik Hol vagyunk ettől mi? Küzdünk az időjárás mindea viszontagsagával télen nyáron, mondhatni mezitláb, mert ezt igy kivánja iparunk. Hogy most egyeseink cipőt vagy bakancsot hordanak, annak az — Déván nincs borravaló. Déváról irják : Régi ohijtasa valósult m g a dévai pincéreknek. Eltöröltek a borravalo rendszert. Az armegállapitó bizottság a vendéglői árakat megállapítva belekalkulált az árakba mig 10 szazaiéi többtet melyet a vendéglősök kötelesek a pincéreknek az elmaradt borravalo he'yett kiadni. Lukács Miklós. A JSÍYÍRVTDÉK. ismét este 6 órakor jelenik meg
