Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-10-24 / 238. szám

t JSfYÍRYIDÉK. •¥19 október 24 Egy villásreggeli játszódott le előttem egy vas uti kocsiban. Szereplők: Adolf ur, hadimili, kedves neje Őnagysága és „Apám,"' a fiuk, 10 esztendős Nézők : a II od osztály nak kinevezett III osztályú kocsifülke utasai, köítük jómagam és a kitört ajtó ablak üres résén a folyosóról besanditó rokkant katona. Adolf ur és b családja élvezik az utazást és közben zabálnak, zabálnak és zabainak. Egymás után kerülnek elő az utazó-kosa rak és utazó-bőröndök Ínycsiklandozó rejtelmei. Finom kalácsnak illő kenyérszeletek, libamáj, kar monádlik, gyümölcsök, cukros sütemények, vékonnyaku borospalackok és a familia eszik, közben pihen és újból eszik. A folyosón besand tó rokkant villogó szemekkel néz és titokban folyik a nyála. Nazyobb állomás Félóra tartózkodás Az állomáson resti. ,.Adolf kérlek, valami frisset szeretnék. Már igazán unalmas ez a tarisznyázás.*' Adolf ur k'abalni kezd az ablakon : .,Hordár 1 Hordár !" A hordár jön és Adolf ur a kezébe nyom negyven koronát. ,,Hozzon kérem a restiből valami sültet. Mem baj, ha hideg is." A hordár hamarosan előkerül. Tányéron hide? szárnyas, A fa millia majszolni kezd A jóllakott gyerek csak ugy immel-ammal A kis adag egykettőre elfogy mé gis, a marudikok az abiakon ki Szóródnak. Erre a fiúnak megjön az étvágya és nyűglődni kezd. ,.De papa, engem nem is kínáltatok. Én még nagyon éhes va gyök. Nekem még hozsss' Adolf ur ismét kia»álni kez a hordárrá. Előbbi jelenet ismétlődik azzal a különbséggel, hogy mivel Önagy ságának hirtelen szintén eszébe jut, hogy a csirke nagyon is Ízletes volt és neki kedve lenne repetálni, Adolf ur most nem 40 K-t, hanem két adagra való 80 K-t nyom a hordár markába. A két adag jön és újból kez dődik a zabalás. Da mar látszik, hogy kifog rajtuk a dupia adag. Ugy is van Alig szopogattak ie a csontokról a felét, a többi ir galmatlanul repül ki az ablakon. Egy villásreggeli 120 K A szegény rokkant pedig a fo lyosón csak néz, néz és nyel nagyokat, Villog a szeme és beíele talán még jobban folyik a nyála, mert közbe-közbo elfordul és ugy tesz. mintha a száját, vagy az orrát törölgetné. Nekem meg b zsergett a tenye rem és rángatózott mind a tíz ujjam. Isten tudja nagyon szerettem volna a gégéjükön egy ki csit végigjártatni a hüvelykujjamat, miat ahogy a szakácsné szokta liba-dugás közben. Hátha könyebben csúszott volna lefele a felesleges falat. Eddig volt Szóló S /UWWWAAAA/v/VA/WWWVW/vy\ — Fertőző betegségek. Nyíregyháza város területén f. évi október hó 1 tői október 15-ig 4 hökhurut, 7 h isi hagy máz, 1 dyphteria, 1 vörheny és 20 vérh*s megbetegedés foidult elő Halálozás egy esetben történt vérhasban. A vezeklő Budapest Jaj a gyanúsoknak — Pesti hadjárat a ligetek ellen — Ami elképzelhetetlen volt üresek a kávéházak — A megreformált fehér gárda — Progromstekke Budapest vezekel. Korgó gyomorral, fagyoskodó testtel vezekel a proletárdikta túráért, melynek elszámolását most végzik. Ez az elszámolás nem csupán keserű számba vevése a proletu-dutatura pusztításának, de el számolása sok régi dühnek, elfeledett haragnak, meglapult torzsalkodásnak. Minden hivatalban „vészbíróságok" működnek, melyek feiülbirálják a hivatalnokok életet • s jaj annak, aki gyanús, mert ha már nem ü'.netik rája a „kommunista" elszót. megjelölik azzil, hogy liberális, internacionális godolkodásával „előkészitetta, lehetővé tette" a kommunizmust. Ez a vészbíróság most mindenütt felütötte a fejét s a színházakban a riválisak detektivekn^k csapnak fel s „hiteiesadatokk.il" próbálják agyon ütni az ellenfél művészetét. Budapest most ennek él. A rendőrség detektivjei a rablók és beörők helyett a gyanúsak után kutatnak, a hivatalokban az akták elintézése helyett „ítéleteket" hoznak, a sziu'iázakbau, a társaságokban ez most a jelszó. Amig ez a hajsza folyik, azalatt Budapest sokat szenvedett népe halálos keserűséggel készül a tél elé Min deuki fejszét-fürészt vasáról és elindul fit beszerezni." A Hűvösvölgy, Varosliget, Zugló még nyáron sem volt olyan élénk, mint mos', a kirándulók azonban magukat a kies erdőket is hazaviszik A városbéli parkok is pusztulnak. Nem csupán s fákat vágják ki. de a kerítések cölöpjeit is kiássák s elpusztítanak mindent, mi feltüzelhető Egük éjszakáról a másikra a Fasor is eltűnt. Estefelé egyebet se látni, mint jól -rosszul öltözött férfiakat és asszonyokat, akik fa és rőzsekötegeket cipőinek a hátukon. A tél fagya ellen igy készül harcra Budapest. So<kal súlyosabb azonoak az a küzdelem, amelyet aZ éhs^g ellen folytat. Mert még a proletárdiktatúra alatt, sem állatt, sem álott Budapest népe o yan válság előtt, mint most. Pedig az üzletek rogyásig teltek, mi den kirakat telve, a vásárcsarnokok csak ugy ontják a rengeteg árut, de hiába, elfogyott a magyar főváros pénze. Nincs pénz. A proletárdiktatúra felemésztette a titkos „kék" fedezetekdt s ma már a közéíosz'ály a napi rendes jövedelméből éhen nem hal ugyan, de megélni nem tud belőle. És hozzá kétszáz negyvenezer munkanélküli. Ki hinné el, hogy ma Bud<pesten üresek a kávéházak? Pedig ugy van. Legfeljebb a vidékiek járnak kávéházakba, a pesti törzsközönség azonban alaposan meggyérült. No meg a kül föld, mely elárasztotta Budapestet egyenruhás fiaival. Az antaut minden nemzetének katonáját látni. A törzskávéházak, barrak szinte nemzetisig szerint oszíályozédnak. Egyikbe a zuavok járnak, a masikoa a szálas ango ok isssák a wiskijüket, a kar madikba amerikaiak püfékelnek kurta pipájukból. Sőt még magyar Katónak is vaunak. A „tek6r" hadsereg tagjai. akik megreformált ''gyen ruhábtii járnak. Fejükön Zrínyi sapka a darutollaí, nyakukra pfdi; felkerült a vitézkötés. A magyar katonák termeszetecen nldalíegyver nélkül járnak. Ebben a forgatagban uj typus alakul ki Budapesten: az utcai árus. Az uj typus sat uj nyelv került a pesti aszfaltra. Legjoob akarattal se mondhatjuk azt, kogy ezzel meggazdagodott v* na. Az utcai árusok lehetetlen zenéjü hangsúlyozással kínál ják portékáikat. A mooofon dallamból csak a végén csendül ki a hangsúly s ezzel hiyják magukra a figyelmet. A záidó kérdés? A pogromhangulat elcsitult, de más minden a régi. Elkeseredett harc folyik az uj magyar sajtó, Virradat, Szóztt, Uj nemzedék, Éoredés és a többi s a régi lapok között. Különben minden csöndes. Keserű, nyomasztó csö-id ez, mely a nyirkos októberi köddel megfekszi Budapest né pét. Rüdt, vezeklő város ma Budapest Nyomor, kétségoeesés és rettegés ül a lelkeken. Csak az utc-t kiabál, él, kenyeret keres. És az utcát árusok monoton zagyvaságából, groteszkül, mindent megcsúfolva siivit ki valamelyik utcai sarkon egy élelmes galíciai zsargonja: PogromstekKe! Biliige Pogromstekke! (Keleti Újság.) A nyiregjhiii iparosok bajai Nem tudnak nyersanyaghoz jutni — Oziibiszűntetós fenyegeti a nyíregyházi iparosokat A nyíregyházi iparosokat súlyos válság fenyegeti, amely összeroppanja a hiborus esztendők miatt amúgy is rendkívül sújtott ipa rosokat A nyíregyházi iparosok helyzete ugyanis ma sotkal rosszabo, mint a naboruban volt. Ma ujy all a helyzet, hogy a nyíregyházi iparosok legnagyobb része az üzemkorlátozas vagy a teljes üzem beszüntetés eszmejével foglalkozik. A nyíregyházi iparosok nagy része, am-jly részint a bevonulás folytan, részint pedig más oltok miatt nem tudta a kedvező kon jankturákat kihasználni, azt remélte, hogy végre elérkezett a várva-várt békés korszak, az eredményes termeles „ noldog ideje. Maskep történt. Az énási munkaberek egyrészt, fűként azoaban a nyers anyag hiánya olyan fennakad ast idezett elő az ipari ter melés körebeu, hogy a legtöbb nyíregyházi iparosnál előállt az a kényszerhelyzet, hogy üzemet kénytelen volt lényegesen csök kentem s igazán csak a régi cég hírnévéért folytatja az tizemet. Több nyíregyházi iparossal be szeltünk, kik a mai helyzetről következőkép nyilatkoztak. Az asztalos iparban altalában az a panasz, hogy a nyersanyag egyáltalában nem all kellő minő ségben és mennyiségben rendolkezesre. Kereslet kesz anyagok iránt volna, de a közönség amely ma szívesen fizeti meg a magas árakat, ma már jobb kivitelű dolgokat kivan, ezeket pedig az asztalosság ma nem szolgáltathatja, mert hiányzanak a felszerelesi tárgyak közül a veretek és faragványok. A szabóiparban az üzemet főként a javítások és fordítások munkalatai toglalkoztatják. Uj ruhát nem lehet készíteni, mert igen drága a szövet és keilék (zugeher) azonkívül egyes kellékek egyaltalán nem szerezhetők be. így bélés és gonb kapható. A bádogesok panaszkodnak hogy se tehér, se mas lemezhez nem tudnak hozzájutni. Rendkívül nehéz s alig lehetséges a forrasztó on beszerzése. A kovácsok a széahiány miatt panaszkodnak s azért, hogy kevés a rudvas, minősége nem o y jó s emellett szörnyű drága, olyannyira, hogy magok is restelik olyan árakat kénytelenek kérni a kovácsmuntáért az anyaghiány s drágaság miatt. Az üvegesek panasza szintén alapos Nincs ablaküveg. A nagy anyaghiány miatt egy közö íséges ablak bevagása 16—20 koronába kerül Csak ezt a n-hány szakmiit említettük psldaokaert, de minden iparos szakmában igy áll a dolog úgyannyira, a nyíregyházi iyaros körökben az a vélemény, hogy ha legrövidebb időn belül nyersanyag nem jön Nyíregyházára, az iparosok munkáját az egész vonalon üzembeszüntetés fenyegeti. Kiss Isván.