Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)
1919-12-28 / 290. szám
JNfYÍRVIDÉK. december KwmiaD wMBMBn aMiia 'lii 'i miii w nin i mmmmmmmiamimmmnmmmMmi* ajmmamEeggaa*'•«•"*""'•"•'-rmsKaan országban nem lehet más uralom m ;nt keresztény, magyar uralom. Ez az ország ezer évig keresztóay és magyar volt, kell, hogy ezután is az maradjon. (Éljenzés és taps.) Husz év óta hirdettem, hogy'aki jé adófizetőnek, aki jó katonának, az legyen jó szavazónak is. Most, amikor általánes választójogot kapnak a nők is, biztoa remélem, hogy a Magyar nő, aki megmutatta, hogy a háború ide én méltóan tudta pótolni a hadbavonult férfiak munkáját, szavazatával a nemzeti és keresztény irányt íogja erősiteai. — Olyan politikát akarok csinálni, amely nem osztálypoiitika. hanem az egész magyarság egyetemes politikája. Legyen vége a pártvillongásnak, mert elsősorban egységre, összetartásra van szükség. A keresztény nemzeti egyesülés pártját nem választják el semmiféle elvi ellentétek a kisgazdáktól és a földmivesektől. Egy biekkban tömörülnek, egy irányt fognak képviselni a nemzetgyűlésen. Semmi ok sínes arra, hogy künn a külterületekben egymás ellen hadakozva megbontsik az ország egységét és felesleges választási harcok felidézésével ellentétet szítsanak magyar és magyar között. — Az egész Dunántul és az egész Alföld népe kibontotta a régi háromszínű lobogót. amelyen «tt ragyog a kettős kereszt. Kell, hogy az egész magyar nemzet ez alá a zászló slá álljon. Nem azért, hogy hadat viseljünk, mert az országnak elsősorban békére van szüksége, hanem azért, hogy törvéaytisztelettel, munkával lelépitsük újra lomjaiból az országot. (Általános helyeslés.) — A külföldnek látnia kell, hegy ez az •rszág magához tért. A külföldnek meg keil tudnia, hogy ezt az országot belső katasztrófák és külső csapá^o'!: megalázhatják, de meg nsm törhetik soha. Ez az ország fai fog támadni, mert bővelkedik nagy és hatalmas erényekben. Ezután a zsidókérdésről & következőket mondatta: — Ne* antiszemidzmust akarek csinálni ebbea ez országban, hanem kereszténységet Nem azt kérdeztess, mi lesz a zsidókkal, hanem, mi lesz a keresztényekkel ? Nem akarunk ellenségeskedni. Nem akarunk szabadságában senkit megsérteni, dc azt nem engedjük ma gunktól elvitatni, hogy nekünk magyaroknak jogunk van ahhez, hogy a saját fajtánkat megbecsüljük és mindenekfelett segítsük. Tisztelem becsülöm a szorgalmas, tisztességes zsidó polgártársaimat, akik az országban produktív munkát végeznek, de akik a közelmúltban csak arra törekedtek, hogy az ország ezer éves fundamentumát aiáássák, ezeknek többé nem szabad szóhoz jutniok. (Élénk helyeslés.) Beszédét a következő lendületes szavakkal fejezte be : — A mult bűneiből kivetkőzve készítsük elő egyesült erével nemzetünk feltámadását. A nagy keserűségek után jöjjön el a magyar nemzet Hnívétja akkor njhól boldeg lesz a magyar ebben a hazában. Forduljunk a magyarok Istenéhez, kérjük az áldást, mer; mi emberek hiába fogunk iparkodni, ha nem lesz veiiok az ég áldása. A miniszterelnök heszéde után a tömeg előbb a Himnuszt éuekeite el, majd percekig ünnepelték a miniszterelnököt. Utána még többen beszéltek a néphez, majd Boda Márton pártelnök zárószava után veget ért a népgyűlés. Még vasárnap délután a miniszterelnök kiment Gsány-telepre, majd Derozsmát és Kistelekot kereste fel. ahol ugyancsak prosrrammbeszédet mondott. (fölámivelésügyi minisztérium vizszabályozás) Sajtó : Barabás Albert, Benda Jenő dr , Bródy Miksa, Fabro Henrik dr., Feleki Géza, Kriszt.ics Sáuáer, Márton Ferenc, Orbók Ottilía dr, Ottlik Gyórgy és Saly Dazső. Iroda: Yolaná Arthur dr egyetemi tanár, (angol forditó), Győrffy István külügyminisztérium! számvizsgáló (ssámellenőr), Guary Pál konzuli irodafőtiszt Oredavezető), Mara László külügyminisJtériumi ireiafőtiszt (kiaió). Egy műszaki ember (Haghes-gépkezelő) Női segéderők: Eüler Antalné, Demeter ulga, írretschl Margit, Szalay Etel, Boronkay Helén, Pctse'nafler Anna. Altisztek: Tomasics Mátyás. Némethy Imre, Farkas István. Magáninasok, egy nyomdász és két szedő. A Tisza-ügy bonyodalmai Bágilmazási parik Együtt van a ma A Magyar Távirati Ireda jelenti: A béketárgyalásoken résztvevő magyar meghízottak névsera a következő: Elnök: Apponyi Albert gróf Főmegbizottak: Teleki Pál gróf, Bethlen István gróf, Popovies Sándor dr., Lers Vilmes báró, Zoltán Béla dr. és Sommsieh László gróf. Megbízottak: Yalkó Lcjos ár. államtitkár (pénzügyminisztérium), Kállay Tibor dr. államtitkár (a magyar felszámoló hivatal elnöke), Bartha Richárd dr. helyettes államtitkár (igazságngyminisztérinai), Csáky Imre gróf I. osztályú követségi tanácsos (külügyminisztérium), Láng Beldizsár báró vezérkari alezredes (hadügyminisztérium), Ottlik István (földmivelésügyi minisztérium). Politikai tanácsadók: még bizonytalan. Szakértők: Janesé Benedek, Grandpierre Emil (Erdély), Servatius Lajos, Illés Illyesevies József egyetemi tanár, Papp ftéza (magyar), Muth Gáspár, vagy Steuer fyörgy (sváb délvidék) Budanovitcs Lajos (szerb), Huber dr. (nyugatmagyarországi német), Nikola Nándor (vend), Leopsld kanonok (katheíikus egyházi ügyek), Antal Géza (ref. egyházügyek), Zergenyi Jenő dr, (ág. ev. egyházi ügyek), Domanevszey Sándor dr. egyetemi tanár (történelem), Seitovszky Tibcr dr. miniszteri tanácsos (békeelőkészítő osztály közgazdasági osztályvezető), Jármay Elemér dc. miniszteri tanácsos (a közlekedési osztály vesetője) A hajózási ügyek referense: Zieiinszky Szilárd egyetemi taaár (vasúttechnikai ügyek), ííováes Alajos (statisztikai hivatal), Ghelnoky Jenő egyetemi tanár földrajzi szakértő (térképészet), közgazdasági tanácsos (még bizonytalan). (Főtitkárság: Praznovszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Wettstein János követségi tanácsos, a főtitkár helyettese (knlügymíni«ztérium), Mauer Ernő ár. konzul (a főtitkár mellé i>e»sztva). Titkárok: Benes Zoltán dr. (kultuszminisztérium), Walter Bmil osztálytanácsos, Török Béia dr. osztálytanácsos (a politikai osztály referense), Kiss Sándor követségi titkár (a mezőgaiáasági csztály referense), Woraeicky Olivér gróf dr. követségi titkár). Csáky István gróf (kékeelőkészitő ireda A csoport), Ezry Sánder konzuli attasé, Bánífy Zeltán báró ár. követsegi titkár (békeelökészitő ireda B-csoport) Bobrik Arnó követségi titkár (számjelosztály), Barkóczy György konzul. Kőnek sorhajókapitány (haditengerészeti ügyek), Otrnbay László vezérkari őrnagy (leszerelési és egyéb katonai ügyek), Kirchner alezredes (hadifogoly ügyek), Bárdossy László miniszteri titkár (külügyminisztérium), Trozsonyi Ferenc vasúti főfelügyelő, Ticzián Eáe osztálytanácsos A gróf Károlyi Imre és Mattyasovszky főkapitány üözött kitört nyilatkozatháború végre befejezést nyert. A főkapitány az ügyet a bíróság elé viszi. A Tisza-ügy kapcsán egy második rágalmazási pör is keletkezett, amelynek tárgyalásit pénteken délben kezdte meg a budapesti büatető járásbíróság'. Ennek az ügynek előzményei a következők: özvegy «lr. Vargay Fdrencné Akácfa-utca 51. szára alatt levő hat szobás lakásából nágy szoöát albérletbe adott a Rothciüller esaládaak. A család egyik tagjának, a feltűnően csinos Rothmüiler Olgának két kérője veit: az egyik Sztanykovszky Tibor, a másik egy ügynök. Rothmüiler Olga nem akart Sztanykovszky hoz férjhez menni, jóllehet Sztanykovszky az októberi forradalom után hirtelen gazdag ember lett. A leány gyakran panaszkodott Vargaynénak is, hogy nem akar gyilkos feleség-; lesmi. A Itány panaszából azután Var; gajné megtudta hogy Sztanykovszky i is részt vett Tisza István gróf aieggyil kolásábaa. Sztaa>kovszky egy forradaimi albumban meg is mu atta az abban közölt fényképen, hogy kinek volt szerepe a gyilkosság végrehajtásában. Sstanykovszky azt is elmondta menyasszonyának, hogy állítólag Károlyi Mihály gróftól kaptak egy levelet, a melyben a gróf megírta volna, hol és mikor találhatják lsgbiztosabbaa Tisza István grófot. Ezt a levelet Szianykovszfcyék lefényképezték és amikor Tisza István gróf megöletése után Károlyi Mihály visszakérte az eredeti levelet, a gyilkosok aa ereieíi irat reprodukciójával zsarolták folytonosan a grófot. Az ekként szerzett pénzösszegeken Sztanykovszky fejedelmileg költekezett, hat szo >ás lakást rendezett be magának és a diktatúra alatt végre faleséjüí vette Rothmüiler Olgát. Amikor Tisza gyilkosainak nyomozása megkezdődött, Vargay aé jelentkezett Struaián DÍZSŐ dr. rendőrkapitánynál, aki részletesen jegyzőkönyvbe foglalti vallomását. Vargayné vallomása alapján Srubián rendőrkapitány beidézte kihallgatásra. Rothmülleréket is,