Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-24 / 288. szám

» 1919. deaenabar 24 jíffttraÉK. Mag akarják mantcni Ausztriát Páris. Az itteni lapok rokonszenves sikkeket közölnek a tegnap ideérkezeti Ronner osztrák kancellárfél és kivétel nélkül azt hangoztatják, hogy az osztrák köztársaságot meg kell menteni. Az an­tantnak elsőrangú érdeke, hogy Ausztriá­ban a rend és nyugalom helyreálljon. Xzért gyors intézkedésekkel segíteni kell Bécs nyomorán. Áz angol kömény a sinafeinek ellen Páris. A Malin jelenti, hogy az an­gol kormány minden erejével a sinnfein­naozgalmak elnyomására t fekszik. Ez a munkálkodás azonban teljesen eredmény­telen taarad, mart a mozgalom folyton hatalmasabb lesz. Francia politikai kö­rük véleménye szerint az a»gol kormány­nak a felkelők kívánságainak egy részét teljesíteni kell, mert Anglia nem kezd­ket polgárháborút. Az olasz kormánycsapatok bevonulása Fiúméba Berlinből jelentik: A Lokalanzeiger jelenti Luganóból: Hivatalosan jelentik, hogy az olasz csapatok D'Annumio hozzájárulásával bevonultak Fiúméba. D'Annunzio csapatai a kormánycsapatok­kal egyesültek. Olaszországban e hirt nagy lelkesedéssel fogadták. Milyen szerződéseket irt alá Románia delegátusa Páris. Coanda tábornok, a párisi román delegáció elnöke a francia kül­ügyminisztériumban aláirta a különféle nemzetközi egyezményeket, amelyek Ro­mánia hozzájárulását a saint-gsrmaini békéhez és a csatolt megállapodásokat foglalják magukban. Az osztrák és bolgár békéket tehát a román kormány aláirta. Coanda tá­bornok aláirta ugyancsak azt a szerző­dést, mely a roaaán teriLten laké ki­sebbségek jogát biztosítja és amelyen lényeges változtatások eszközöltettek. Oroszország be akar lépni a népszövetségbe London. A Times irja: A békeken ferenciának figyelemmel kell lennie Né­metország ama titkos szándékán, amely Oroszországgal együtt egy uj népszövet­séget akar létesíteni. E népszövetséghez csatlakoznak az amerikai republikánusok is, akik a békekötés mai alakjával nin­csenek megelégedve. Páris. Litwinow moszkvai kiküldött és Orgadl angol megbízott közötti tár­gyalások megfeneklettek. Ugy látszik, hogy a fegyverszünetre irányuló óhaj nem fog megvalósulni. Amerikából nem látják tisztán az európai politikát Bubarest, dec 22. A „L'Independance Roumanie" írja: Az amerikai.békedelegáció végérvényesen elhagyta Európát, hogy hazájába visszatérjen. Az Egye­sült-Államokat ezután párisi nagykövetük kép­viseli, kinek tudvalevőleg nincsen döntési és kezdeményező joga Kétségtelen, hogy a delegáció elutazása a konferencia feloszlása előtt, azelőtt, hogy a legfőbb tanács befejezte volna munkáját és abban a pillanatban, amelyben annyi kérdést kellene megoldani, azt jelenti, hogy Amerika hivatalosan visszavonul az európai ügyektől. Legalább is ez azoknak a szándéka, kik az elutazást elhatározták. Az amerikai szenátoruk többsége pedig megszavazta Lodga fenntar­tásait. Az elutazás első következménye Clemen­ceau londoni utja volt. Cl6menceaa három napot töltött a brittek tővérosában. Az utazás jelentőségét nem nehéz kitalálni. Az európai szövetségesek rendszere életre kel az angol­francia védelmi szövetségben, amelyet most a francia és angol államférfiak Londonban konszolidáltak és talan végleges alapokra fektettek Minden bizonnyal bizalmunk lehet ebben az uj kapcsolatban, amely Európa két legna­gyobb hatalmát összeköti. Bizalmunk lehet ugy a védelem sikeressége szempontjából, mely képes lesz a békét fenntartani, mint ab­ban, hogy agresszív és hódító szándékai nincsenek. Mindazonáltal azért küzdöttek, vé­reztek és győztök a szövetségesek és az egész világ, hogy ide jussanak. Az amerikai politikai eélok, - melyeknek a szövetségek egyensúly rendszere helyébe kel­lett volna lépniök — azt bizonyítják, hogy politikusaiknak nem elegendő ismeretük az az európai politikai realitásokról. Ezek az emberek oly országban éltek és oly ország­ban alkották meg politikai eszejárásukat, ahol nincs is politika, mert nincs több állam (Mexikó külpolitikai faktorként nem számit) és Európába olyan politikai rendszereket hoztak magukkal, amelyeket a dolgozószob magá­nyában elvontan állapítottak meg, amelyeket sohse zavart meg egy ezred ütemes masiro­zása, vagy egy üteg figyelmeztető dörgése. Ezért aztán azt hitték, *hogy elveiket alkal­mazni lehet az élő emberiségre, mert alkal­mazhatók voltak álmaik és gondolataik em­beriségére. HÍREK Fehér karácsony Annyi sok gyászos, fekete karácsony útin egy jobb jövő előhírnökeként jelentkezik az idén a fehér karácsony. 1914. óta egy egy szo­morú stációt jelentettek nekünk a karácsonyok. Az 1914-es karácsony galicia sarában fulladt a nagy viszavonulás szomorú kálváriájában"; 1915 ben a Monté San Michele! vérrel ázott szikláin a békességet hirdető betlehemi pász­torének a magyar katonák ezreinek halotti énekeként zengett, 1916. karácsonya a megin dult béketárgyalások meghiúsulását és a hábo­rús borzalmak ujabb nekiindulását hozta, 1917. karácsonya a pillaaatnyi győzelemmel olasz földön talál bennünket, amely győzelem tragé­dia volt, mint minden győzelmünk, mert meg­hosszabitotta b háborút anélkül, hogy a vég­eredményt megváltoztathatta volna, 1918. ka­rácsonya a bomlást megindító forradalmat, a legsötétebb anarchia előrevetett árnyékát hozta és ezzel gyászos sötétséget a már már de­rengő égboltra. Most 1919. év végén fehér ka­rácsonyunk lesz és annyi fekete ünnep után egyszer beköszönt a megértés, a szeretet fe­hér ünnepe is, ha mint egy testvérek álljnk körül a csillogó fenyőfát és kivetünk szivünk­ből minden pártoskodást, dölyfös büszkeséget, irigy féltékenykedési, hogy helyet adjunk a hitaek és szeretetnek, hogy jogot adjunk a reménynek. — Zenésmise. A Nyíregyházi Énakkar az ez év tavaszán tartott hangversenyével, mint a szent István napján előadott zenésmi­sével oly szép sikereket aratott, hegy a vidéki énekkarok között könnyen sorozhaté a legjob­bak közzé. Az énekkar karátson első napján délelőtt fél 11 órakor újra énekel Arómaikath templomban előadja Kempter K. regensburgi musik direktor egyházi stílusban föllépitett ün­nepi zenésmiséjét. Az ünnepélyes isteni tiszte­letet Énekes János a Tiszán inneni megszál­lott területek teljhatalmú érseki egyház kor­mányzója, prépost-plébános tartja segédlettel, szent baszédet mond Molnár Kálmán hittanár. A mise venés kíséretét helybeli zeaekevelő egyesület kiváló tagjai látják el. Magán szóla­mot énekel Kovács Ilonka szoprau, Fekate Vali alt hangban, szóló kvartettben résztvesznek Kovács Ilonka és Erzsike, Luka Jenő, Rajtik Pál. Offertóriumra Himnus Pastoralis cimü ka­rácsonyi alkalmi éneket Kovács Ilonka adja elő. A mise orgona kíséretét, a közelmúltban sikeresen bemutakozott, Vertse Márta látja el. — Tizenegymilliós írói honorárium, Windischgraetz herceg svájci tartzzkodása alatt, mint ismeretes, könyvet irt. amelyben önvaí lomásszerüen irja le politikai működését és ta­pasztalait. A könyvet, amelynek ; Küzdelem* lesz a címe, a Times kötötte le. Huszonnégy folytatásban fogja ismertetni s ezért huszon­négyezer font sterlinget, korona értékben több mint 11 milliót fizet. — Egyéves katonai szolgálat Francia­országban. Párisból jelentik: A hadsereg sze­nátusi bizottságának elnöke kijelentette, hogy az átmeneti időszak elmultával a francia kato­nai szolgálatot egy évre fogják redukálni.

Next

/
Thumbnails
Contents