Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-19 / 284. szám

Nyíregyháza, !§!§. d»ce»her 19 * Péntek XL. évfolyam * 214 feuiwt: prtsfel npitii lm lizmas. nMMMWMMMWMft 3iw*f*i»«e«e SZABOLCSVARMEöYE ÉS NYIREGyHáZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA HMM tMHzetés : Egész évre 72 K, félévre.., 36 K, | A!APITOTTL L JÓBA ELEK I "SSSI^TSBL : Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLÓ ! TKLETON SZAM sa. ' POSTACHEQUE A»T ' Kéziratokat nem sdtmk vissza. negyed ívre 18 K, egy hónapra 6 X. =i*Xaíilsótoiak félévié 24 korona. Adjunk azoknak, akik érettünk szenvednek Legyen i rikkantaknak is karíetonyi Mikor még harcok dúltak határainkon s az áldott karéosony bus otthonokra talált, ahol ás Őrök szeretet fácskája körül könnyes szem­mel, sóhajos emlékezéssel állott az árva kis cjfelád, a magyar társadalom évrfl évre hatal­mas akcióval, minden rétegét megmozditó •je­lek véssél adta ö»?sza haretéri szeretet adomá­nyait. A beíhiehemi énekre visszhangot adtak a s;?ivek és a viharjárta gránicon, a legszélső őrszemhez is eljutott az otthon odaröppenő, meleg gondolása. Azóta elhalt a faareok menydörgéíe, a fájdalmas forr.üdsiroak viharjáráaáuak utohé zcügése is eivonuli felettünk, s a szenvedések, meghssonlások, c*alódáiok alán a szivek mé­lyén, az örök jóság humuszából serken újra a béke, a kiensesztelödés a szeretet. És jön innét, már közelről hallatszik a esadás beihlehemi écek ói mi sóvárabban mint valaha a felmagasztositó gondolat szomja kívánásával várjuk as örök szeretet glorifikálá­sát, a szent karácsony estét. Forrásvizénél felüdülve, tegyünk próbát szivünk megujult jóságáról. Ne zárjak el sza­vakba & sseretet tfizét, m^y szivüokben újra íelesillani kezd, a nagy síiinsri szolidaritásnak feiííégsí karácsonyi peree2öen mozduljunk meg mindannyian egy hataliass esertekvóaben máto­kért, a szeletet igaz értelmezésiről tacaeigoí téve, az áldozatos, leírandó, odaadó szeretet ünnepe, f< karácsony őszinte átérzéseképpcn. A fényes derűben keressük a rátétben maradókat, a karácsonyest melegéből karessik fel az iaaéges kideg otthont, az özvegy, árva, a mhetetlen rokkant otthonát. Mert % bA'nora hamvadó tizének ms is plroslanak emésztő parasaai. Otthonok ssázai­áen sajojc még a harcok fájdaltaft, a béna hős, ki nem nyajíhat keayeret gyermekeinek, a bus hadiárra, özvegy ráskveti saomorn te­kintetét. Ha volt szeretetademanyajak akkor amikor hősi íítgyverre! Tédték otthonunkat, állhatjuk e ma közömbösen azt a azomora te­kintetet, mely érettünk miaftnnk fátyolozott? Érezzük treg, kagy tartozunk a rokkant hőiökoek és miior jóaaguak&t, kötelességtudá­sunkat az őrök szeretetet sajjérzó ünnep pom­pája fokozza fel, osszak meg az űonep édes örömeit, a karácsony fájdalmit csöcdesitő de­rűjét a rokkant hísökkel. A rokkantak egyesületének vezetősége számontartja megtört családok nélkülözéseit, szenvedéseit Hivó szavára hatóságok és a kö­zörség is támogatásra sietett mir számtalan­szor s az egyesület nemes kitartással küíd, hogy enyhítse a rokkantak iaségét. De a tél kegyetlen fegyverekkel tássad és véle szemben az egyesület mindnyájuak oda­adó támogatása nélkül nem vehsü fel a har­cot. Ruha kell, meleg kell, élelem kell. termé­szetben nyújtott adomány kell a rokkantakoak. Az egyesület vezető emberei otthonukban keresték fel a rokkantakat és mintegy negyven családot találtak a tél ínségeiaek kiszolgál­tatva. — Beléptem a szobába — mondja. el a látogató — az egyik sarokba kuporodtak a rokkuntak gyermekei." Rengjokka burkoltan bújtak ÖSSB«, nincs rahájuk. Az egyik gyer­mek, aki iskolasorban ven kesében olvasé­könyvet szorongatott Nagyon szeretne isko­lába járói. m tud, nincs rabija. Láttam szemében az epedést, iskolába járni a pajtá­sokkal .. . Kiszorult a szivem . . . És ez a kép es&k egy a kCrnyezeltaaul­mánybol. Adjunk meleg szint e komor tablóknak, engedjük hú e szomorú oUhcaok aitiakán a karáesonyeste fényét. A rofekantesye.'üiet gondoskodni kiván a szegény sokk&nUa karáesonyaról Taiamsunyi helybeli jótékony 'nőegylet segítségére sietett. Sikerük csak akkor lesz, ha mindannyian tá­mogatására leszünk. Nem pénz kell Bármit adhatanl, használt cipőt, ruhafélét, bármiféle élelmiszert vigyük be a rokkaat egyesületbe f. hó 23-ig, délig, hogy ai egyesület az adomá­nyokat még az nap szétoszthassa. Ne s. fölöslegből adjunk csupán, a ma­gunkét ©aszúk meg, mint a hogyan a rokkant hés a legdrágábbat adta nekünk. 1£ peretői kezdve, ahogy e sorokból a rokkantak karáeaoayáról tudomást szereztünk, érezzik, hogy karácsonyi édas gondjaiuk, ked­ves törődésünk közé odavettüak egy ujat, a rokkantakra való gondolást. Ezt & gondot szí­vesen váltjuk meg. hisz adományunk fejében s szent karáeíony tudatos, boldog élmény lesz szánsankra, mert a szeretet betlehemi énekére nr. a cselekvő szeretet gyönyörű gesztusával teleitank. Bb. Az ántánt válasza Magyarországa Megérkezett Párisból a békekonfe­rencia válasza a magyar kermány azon két jegyzékére, ameiyekben a békedele­gáció* kiutazásának elhalasztását és a •megszállett területeken tnlernált békede­legátmaok szabsdonboesájtása érdekében való közbelépést kéri. Á békekonferencia tudatta a magyar komásnya!, hogy ez utóbbi kérésnek nens tehet eleget A kormány tagjai rainisztartanácson fog'alkaztak a jejyiékkel és a békedele­gátusok végleges kijelölésével. A miuiss­íertaaács után a kormány teljes szöve­gében kösié testi a két jegyzéket. Kiknek érdekében kért intervenciót a magyar kormány ? Az ántánthoz küldolt jegyzékében a magyar kormány Apáthy István, Grand­pjerre Imii, Szervácius Lajos és Muth öáspár szabadonbocsájtása érdekében kért intervenciót. Az áötínt.jegyaéke tudomásul veszi a békíwieipgáeió kiutazásának bejelentését, de kijelenti, kogy a békekonferenciának nincs módjáöan az iateynáitak áráekében lépést teani. Rubinek Gyula a magyar középosztály helyzetéről Hódmesővásírfeely, dec. 16 Rab'nek Gyula magyar íöldmivelétfigyi minis»ter^vaiárnap megjelent Keeskeméten és a város el&ö kerületének polgársága előtt el­moadotta progrsmmbescédét. A fdldmivelés' ügyi minisztert Budapesttől nsgy tár»as^g ki" sérte KeeskemétFí, többek között nagyatáá 1 Szabó István kftsélelmeaési, soierópátkai Szabé István kisgazda miniszter, Koráayi Frigyes póKzigymiaisatec, Pataoey Dénes államtitkár éa mások. A ktSléfivoaatoa stasó támsajfot az útvonal több részén Bípss küld3tt;ég fogsdta és üdvözölta kfildntsea a kisgazda ministte­reket. Keeskemétrd érve a fogadás atán rmég délelőtt megtartotta Rabinak a pro^rammte szédét, melyaek során a többek kötótt & kö­vetkezőket asendotts: — Magyaroiseág sohasem volt olyaa sza­mom heiyzetben, mint most. Mi igenis ki akarjak küszökttiai a hábo­rút, de esak a lehetőségek határán belül, viasza akarjuk szorítani a nagy tőke hatalmát, de nem ko^mnaiaálunk. Mi a tőkét nemzetivé akarjak tenni és az egyén boldogulását a sző­< vetkezetek keretén hplBl akarjuk biztosítani. Segíteni akarunk a mackáson, de nem a pro­letárdiktatúrával, hanem becsületes ssociáiis törvénykesásaal. Mindenkinek a boldogulását akarjak, kicsinynek és nagynak egyaránt. Igas, bogy a földmunkás és a nagyipari munkás kéxt nagy különbség van lélekken és felfogás­ban. Est a foglalkozás kozsa magárai. Segi­teai kell e?.en agy, hogy ezental nagyobb mér­tékben karoljak tel a kisipart. Az állandó tár­sadalmi és gaadasági küzdelemben ejy nagy kiegyenlítő foglalkozás van és ez a kisgaz­dáké. EB az aa osztály, amely a nemzet ge­rincét alkotja. Nemcsak azért, mert a leghsza­tiasabb, hactm asért is, mert az ország egésx jövője iája van építve. A mi program­munk elsősorban EZ, hegy ezt as osztályt anyagilag felvirégostassnk, gyarapiisuk és sz&­Ára €0 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents