Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-16 / 281. szám

y 8 JSÍYÍR1TIDÉK. 1919, december 16 ság, az ipari proletariátus százezrei éhbéren, meghasonlott lélekkel, munka nélkül, fűtetlen lakásokban vagy az utcára űzve néznek a m?g sötétebb jöveudő elé Nincs hazája a proletárnak? Oh, hát miért akkor.e% a szenvedés, ez a nyomor, ez a ké ségbeesás ? S ha nem ez a föld az, amelyen élnünk halnuük kell, miért nem kelőnk vándorútra szeb3 és boldogabb országok felé? DJ hát vándoi u'ra kelhet e eg* nép, egy egész nemzet, vándorútra kelhetnek-e munkásmiiiók s ha igen, hol a haza, rcely tárt karokkal, kenyérrel és meleg otthonra! fogadná őket? Vajda Emil — A Nyirvidék tudósítójától. — Szombaton délben Vajda Enrl kihallgatása után megkezdték a tanuk kihallgatását. Először Szamueli Györgyöt vezették elő a foghlzból. Á'litása szerint Vajda a diáktanács mellett foglalt állást szemben az ő és a szociáldemokrata pári felfogásával. Ezután Mikecz Tamás, Nádossv Sándor, Kerékgyártó Józse?, Deák Endre, Korányi Endre, Szatmári Béla, Marsai Koráéi és Szabó Gáfcor középiskolai tanulókat hallgatják ki. Ezek legnagyobb részben kedvezően vallanak a vádlottra. Elmondják, hogy Szamueli Györgynek a diákszakszeivazetben elhangzott izgató beszéd után Vajda Emil felszólalása le esiiiapitólag hatott. Továbbá a diáktanáes már aikor meg volt alakítva, a választásokat is megejtették benne, s igy íulajdonképen fölösleges volt beszélni róla. Egyedül Mars|i Koraól állítja, hogy Pogány megérkezése után vádlott a következőket mondatta volna : „Szerencse, hogy^ Pogány megérkezett, mert nagy gyilkolás és^ fosztogatás lett volna a városban'

1. Vádlott tagadja, hogy ilyen kijelentést tett volna. Az államügyész eztán elejti a diákszervezeten eimjdott beszéd miatt emelt vádját, s a többi tanuk kihallgatásától eláll. A védő több tanút jelent be, akiknek a kihallgatását a bíróság elrendeli. Benkő András tanfelügyelő szerint Vajd« vele szemben mindig konciliánsan viselkedett, s mint a tasitók szakszervezetének elnöke is, miaden ténykedése előtt kikérte az ő véleményét. Kardos István polgári fiúiskolái igazgató elmondja, hogy amikor az anarchia kezdett urrá'lemai, Vajda le akart mondani, da ők kérték, hogy maradjon, mert minden bizalmuk benne ösz pontosul. Tiszta szocialistának és higgadt gondolkozású embernek ismeri Vajdát, aki sohasem, még a legnehezebb időkben sem igyekezett kollegáira oktrojálni a saját nézeteit. Adorján Ferencné, Kovács Árpád és Nagyváthy Ferenc tanuk is ezt vallják. Yig András diák vallomása szerint Vajda a Kovács István meggyilkolása után mély sajnálkozásának adott kifejezést. Strlcker Jenő azt vallja, hogy Vajda a diák3zakszervezetben elmondott beszédjében a szocialista programmal szembehelyezkedett, a politikai megbízottaknak az iskolákba való kikii d -ése ellen pedig Írásban tiltakozott. Hoffmanri Mór arról tesz valloaaást, hogy előtte Vajda azon nézetének adott kifejezést, hogy az intelligens embereknek kellene a pártba A magyar szociáldemokrácia az októberi forrad alommal és a kommunista őrülettel azt az erőszakos utat. követte, mellyel Vanderv^lde szerint, a „szocializmus éjjeli- tolvajként tőrt be a modern társadalomba'-. Ennek az erőszaknak következményeiből az ország és a magyar munkásság is évtizedek múlva ha kigyógyulhat. A gyógyulás u<ja azzal a vezekléáseh azzal a beismeréssel kezdőd hetik, mely Miakits Ferenc szavaiból kihangzik Ez as ut csak a nemzeti goagolattal való kibékülés utja lehet. lépniök, hogy^ezzel a^szé'söségek (u

1 súlyba kerülését megakadályozzák, Aggodalommal és sajnálkozással beszélt arról, hogy szélsőségesek mind nagyobb tért hódítanak. Söffmann Mihály állítása sterint Vajda helytelenítette a proletárdiktatúrát, s azt káros taltengésnek minősítette. Ezután a bizonyítási ejjárásí a bíróság befejezettnek nyilvánította. A vádbeszéd A tanúvallomások befejeződnek, dr. Lakatos Gábor államügyész . emelkedik szólásra é3 vádbeszédát a következő szavakkal vezati be Mikor Gutteafeerg János kitalálta a könyvnyomtatás mesterségét, nem tudta, hogy azzal egy világhatalom alapjait rakta le, nem tudta, hogy az emberi működés és haladásra gmórtföld csizmákat hasott és nem jutott eszébe, hogy a nyomtatott betűvel gyiloknál kegfetlsnebb eszközt adott^az emher kezébe. Ez a szó, hogy közvélemény esak akkor nyer igazi hatalmat, amikor megszületik a sajtó fogalma. Minden nőp.» minden ország kulturális fejlődésinek legesalhaíatlaaabb fokmérője az évenként kinyomatott könyv és a megjelenő lapok száma. Az állampolgári öntadat elengedketotlea feltétele, feogy legalább egy napilapot naponként elolvassunk. A világsajtó az az egyetlen hatalom, amsly az értelwi kö?,ősségei a világ raicdun olvasEÍ tadó,',eflsb9rek között fenntartja, alattvalóinak rengeteg a száma és nyomtatott parancsaival egy világot irányit. Hí ninos nyomtatott betű, sohasem szenvedjük át a bolsevismu? réraülstes uralmat. A sajtó szuggesztív hatása mellett a cikkíró személye szinte tudatalatti dolog marad és minden kijelestés a közvélemény súlyával hat. A szó köanyen elröppen, de tollkoz higgadt meggondolás után nyul 'z ember. A szó sérthet, sabezbst, — de a betű öl. Következményeiben kiszámíthatatlan, éppen azárt százszoros sallyal esik a mérlegbe a sajtó utján elkövetett baH. Ha biin a háború okozását sz uralkodó osztályok önző céljaira visszavezetni a harangodi iskolában harminc béres előtt, százszprta bűnösebb a vádlott, aki ugyanezt napilap ha-. sábjain, sok ezer ember előtt tette. Az igazságosság és törvény előtti egyenlőség nevéb&n ítéletet kérek. Államügyész ezután kőt rendbeli izgatás bizonyifási anyagát fejti ki. I A vád beszéd cz esti órákbau fejezüd'itt j be. Utána a tárgyalást vezető elnök a tá^gya| lás további folytatását vasárnap reggel ^kilenc { órára tűzte ki. A védő beaxéde ; A vasárnap délelőtti tárgyalást dr. PorI keÜb Zoltán ügyvéd véd5 bsszéde tölti be. Dr. Porkoláb azzal kezdi, hogy vádolni szeretfie s védenie kall. Vádolni szeretné azoí kat n gazokat, akik a habomban annyit s<:envedő országot még kínosabb szenvedésbe sodorták. Mikor ez alkalommal mégis védenie kell, nam a szokásos védői kötelességet teljesiti, belső meggyőződésből teszi, mert az ae ártatlan ember, aki a vádlottak padjm ül, nom azok körül való, akiket vádolni kellene. Ráffiutat ezután vádlottnak gyarmükVorától lefolyt életére. A harmineévös vád'ott négyéves kora óta árva, asóta dobatott az életbe, árvaháaban nevelkedett s mig taiári oklevelét elnyeri, a szenvedé»efe egész skálájút éli át. Az I hvgy elégedetlenkedő lesz ? a társadalom be; rendazkedését bírálat tárgyává teszi s a da| mekratikus haladás apostolává szegődik, védő I felfogása szerint ifjúkori nélkülözéseire is t

! visszavezethető. Védő ekkor Vejda Emil politikai, müköI désst tekinti át. Közéleti szerep'éío nem volt. \ A vád nem is terjed erre ki. Nem volt a bü| nös rendszer megbízottjai Csak bizalmi állá( sokét től'ött be. Mint szakszervezeti elnök, ] vagy niunkágtanácsi tag nem fejtett ki politi; kai működést. Szakszervezeti eliiők lett tanis tólársai akaratából. Feltételesen vállalta a tiszt| séget la is mondott róla, de marasztalták. Nem akart okvetlen érvényesülni, erőtényező lenni, pedig politizálharott volna s legalább is tanfelügyelő lehetett volna, mikor írnokok direktoiiumi tagokká lettek. Nem politikai szereplés munbástaoícsi { tagsága sem. A tauáesba is, mint tanitótársaij aak képviselője vett részt s nom U-tt egyebet, • mint védelmezte tanitótársainük, az iskolának, j a pedagógiának nagy érdekeit. I

A diákgyülásen a tanártestületek határozatához képest az iskola és a neveiéi érdekében vett részt és szembehelyezkedett a szoj eiáldeinokrata pártjai, Szamtseli Györgygyei, aki a diákokat az iskolán kival a tanácsköztársaság szellemében akarta megszervezni Majd azt igyekszik védő bebizonyitsn

; hogy Vajda a munkástanácsban is a tanítóság ós az isko'a legkomolyabb érdekeiért szállt síkra, mikor elejét vette laikus politikai iskolai biztosok kiküldésének. Véd5 kiemeli, heuy ezek figyelembevételével kell az inkriminált hírlapi cikkeket megvizsgáiéi, vájjon ebben a mitliőben kriminalitást tartalmazó dokumentumok-e Vajda irássi? Itt védő azt igyekszik kimutatni, hogy a ci&kek inkriminált helyeiben nincsenek m?g az izgatás kritériamai. E célból magyarázza az izgatásra vonatkozó Büntető rendelkezéseket ós ,gyakszik definiálni az izgatás fogalmát. Szeriute az izgatás fogalmának specifikus jegye az értelem olhosaáíyosiUsáaak, ellenszenv, harag provokálnának szándéka. Az izgatás vad iodu'atot igyekszik támasztani tulajdon stb. elten sértegető, bántó szavakkal, speeiális kifejezésekkel Védő szerint ilyeneket az elejétől végig higgadt s csak a szocializmus közismert elveit tartalmazó cikkekbep nem találni Dogmatikus okfejtések vaunak bennök a társadalmasításról. Az elvek, amelyeket hirdetnek, a törvényesen elismert