Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)
1919-10-22 / 236. szám
s jűmmtK. 1919. október 22 viharral s a távol lévő gyelmekét mégegyszer látni akáró haldokló anya tolja félre útjából magát a halált is, hogy csak midőn látja, hogy az elpusztult világ romjai közül uj hajtás kél már ugyanabból a gyökérből, amelyből az 1000 esztendős tölgy hajtott, esak akkor hajtsa nyugalomra ősz fejét, örök nyugalomra avval a soha el nem mulló hittel, hogy az ország, a magyarok hazája még élni 6B virulni fog. Os magyar volt Ö fajának minden értékes tulajdonságával és kodves hibájával megáldva Igaz magyar ember, ki nobszu élte folyamán mindig hiveti szolgálta hazáját, minden tuda sát, tehetségét és szorgalmát néki áldozta, mert szerette volna |azt nagynak, dicsőnek és boldognak látni. De amily dúsan áldotta meg öt a sora értékes egyéni tulajdonságaival, oly mostohán bánt vele legszentebb lelki vágyának hazája boldogulásának a láttával. Meg kellett érni, hogy dtcára aleg jobbak minden igyekezetének, az ország sorsa a mind inkább elharapódzó métely, az erkölcstelenség és a hazáilanság folytán mind rosszabbra fordul. Látta, érezte, és tudta előre a bekövetkezendőket, de neon esett kétségbe, hanem maga köré gyűjtve az önös érdekek hajhásxása helyett, a hazája sorsát mitdig a szivükön viselő vela hasonló gondoikodásuakat, megalkotta véltik szűkebb hazájában Szabolcsvármegyében a Turáni-kört, asztal társaságot, amely célul tűzte ki magának hirdetni és szolgálni az eszmét: Hogy a magyarság csak ugy töltheti be & jövőben is hivatását, ha , belátva és félre téve fajának minden hibáját, az egymás közti félté kenykedés és torzsa Ikodás mellőzésével minden tudását, tehetségét, képességét és erejét kifejtve, azt régi eszménye a haza szoretet ápolására fordítja. Sajnos a pusztában kiáltó szava nem találhatott kevesebb meghallgatásra mint az övé, a mindent rögtön bemocskolni tudók, messze túlharsogták azt és bekövetkezett az a szégyenteljes állapot, hogy a világ fenevadjai nem agyarkodt&k soha jobban egymásra mint a magyar a magyarra, hogy ve gül is egy harmadik a feülellenség legyen úrrá rajta. Mily rettenetes pusztulásnak kellett bekövetkeznie, hogy végre vége legyen az áldatlan testvér harcnak S végig tekintve romokon csak az az egy vigaszunk maradt amelyből erőt is meríthetünk hogy „élet csak. óieíböl fakadhat," uj hajtás csak a régi gyökérből, vagy a régi fa magjából nőhet, hazát csak haza szeretet alkothat magá nak, a hazátlanság élettelen fogalom, mely pusztításra igen, de alkotásra nem alkalmas." De múlóban a vihar, csendes álomra térhetsz őseidhez régi magyarok itt rekedt igaz képviselője Kállay András, mert bár sötét van még, látjuk a hajnal pirkadását es érezzük az országban szerteszét fellángoló hazas?eretet melegét mely uj életre kelti az elhullott ma got s amikor a Turáni-kör nevében bucsut mondunk néked, tesszük azt azzal az érzéssel ] és tudattal, hogy lelked elhagyván porhüvelyét megnyugodna merülhet e! aa örö'< éiet végtelenségébe, mert hazaszereteted szívüeme közöttünk ma rad, hogy eggy* forrás ?za s még az ősi erényeitől el nem tántorodott történelmi fajma gyarságoc az egéss magyar néppel, hogy megt^porodjou azoknak a száma, fkik mir.de nüket a lnü:;azeretet oltárán feláldozva készek a magyar haza felvirágoztatásán dolgozni azzsl a szent ineggyíződéssí 1, hogy boldog., szabad éa megelégedett esakis a hazáját hőn szere'ő, tiszta e kölcsü dolgos nép It hat. Ennek az eszmé< ek é!tür;k, élünk és fogunk élni. Isten veied! A beszéd után mfg felhangzik az énnekkar: .,Ah távozol hát tőlünk" kezdetű szomorú dala, astán pihenőre tér a nemesen táradó munkása emberiségnek és nemzetnek. Legyen emléke áldott és teljesedjék be az idő, amelyet nagyok és nemesek magvetése biztosan érlel s a Kállay Andrások Magyarországa érdemelten vár. Bacsó Béla. Németország hadereje Egymilliókétszázezer ember (Berlin.) A nemzetgyűlésen Henke szociálista képviselő a következő szenzációs kijelen léseket tette : — A Freiheít eí azért futották be, mert megmond a az igazsagot. Miuket vádol nak azzal, hogy hazudtunk pedig az igazság azl, hogy a kormány h zudik állandóan Noska miniszter kedvezményeket ad a gyilkosoknak. Szüntetlenüi fel fegyverzik a burzsoáziát, az iskolások szö ' vétségét, a régi harcoiokai, a céllövőket, a gi unázisttkat, sőt még a parasztokat is nagymennyiségű fegyverrel látják ei. Mindez eiientétben van a békeszerződéssel. A valóságnak megfelel az, amit Gristieta kollegám mondott Luzernben, hogy a polgári gárdákat, is beleszámítva, Németországnak egymilliókétszázezer embere van fegyver alatt. Azért mondom ezt, hogy megmutassam a ententtének kormányunk árulását, Számon kéri Amerika Wilsontél az ajándékokat A „L'Orienf irjar Tumulty József a jobb keze Wilson elnöknek, ö a washingtoni Fehér Ház főtitkára. Most, amiknr a Fehér Ház kórházzá vált. amikor Wilson elnök kimerült, beteg és fek szik, vájjon mivel foglalkozik főútiéra, Tuiuulty ? Valaszol gat az egész világ aggódó kórdezősködéseire ? V g i az állam felyó ügyei?. . . Nem. > TüMulty azzal foglalkozik, < hegy jegyzéket készítsen | azokról az ajándékokról, a í melyeket Wilsoa elnök é« feleség Franaiaországban való iaxtózkodi&uk alkalmával kap íak és hogy értéküket felbec üija. , És ez a kongresszus ren deleiére történik. A kongreszzus ugy tetszik, neszét vette, hogy Wilsonnak és feleségének tömérdek ajándékodat küldtek. Síért aztán egy régi törvényt kotort elő, mely megtiltja az állam főtiszviseiőiuek, hogy idegen álla mokbói ajándékokat kapjanak. A kongresszusnak ugyanis Cumbert szenátor bejelentette, hogy Wüsoa és felesége egy millió dollár értékű ajándékot hozlak haza. A kongresszus ezért számadást és magyarázd! ot kivan. így történt, hogy Tum bulíy most azí.'l foglalkozik, hogy felbecsülje a sévresi készleteket, az asztalnemüeket, a bronzokat, dísztárgya* kat, amelyeket Páris, London és Róma lakossága, vagy az európai államfők, anélkül, hogy sejtették volna, rosszat tesznek, Wihaanak és Wil sonnénak ajándékoztak. Horthy Miklós mepfolja azt, mintha IV. Károly nevében akarna bevonulni Budapestre A Pozsonyban megjelenő Hirédóban olvassuk, hogy Horthy Miklósi, a magyar hadseréé parancsnoka kijelentette, hogy alaptalan koholmány az, hogy ő IV. Károly nevében és érdeké ien lépett akcióba. Ilyen kijelentést &o hfsem tett. ő az ániánt missziókkai teljesen egyetér tésben csupán a rend fentar fására vállalkozott és a kor rrtány megbízásából ezt végzi, Soha nem politizál s az államforma kérdésében is a nemzet döntésén ;>k ve i alá magát. „A Habsburgok emlékeit szét kel! törni I" A .,Viiforul : < irji: Az ,,Arbeiler Zeitung 1' közli, hogy 11 ik József császárnak az Ch takringen állott szobrát a tömeg összetörte. A rombolás befejezése u\án két mankón vánszorgó öreg férfi lépett elő és ezeket mondotta : — A Habsburgok emlékeit mind szét kell törni, mivel ez a c?alád a világ elpuszti tásával annyira he ván vésve az emberek emlékezetébe, hogy araugy se fogják solu elfeledni. HÍREK — Angolok és amerikaiak kutatják Erdély kmeseit. Nagyváradról jelentik : Az elmúlt hónapokban, de különösen aa utóbbi napokban sörön mogfordulnak Nagjvaradon a különböző antant missziókhoz tartozó személyiségek. E kirándulásukról egy beavatott féfiu a következő érdekes kuliszatitkokat mondotta el: A kikil dött antáatmissziók környezetében számos olyan egyén vau, aki a polgári éleiben valamilyeu nagyvállalatnak a tulajdonosa és itt tartózkodását igyekszik hasnoasá tenni jó üzleti összeköttetések létesítésével. Különösen az amerikai és angol alattvalók bu/góikodnak e téren. Budapesten behitóon informáltatjik magukat Erdély természeti k ncseiről cs felkutatják azokat a vállalaiokot, banyákat ée gyárat at, amelyekre cégük, vagy megbízójuk rászeretné tenni u kezét. — Egyre olcsóbb lesz a cukor. Budapestről jelentiif, hogy ott oly nagy cukorbőség van, hogy a kockacukor kilója 18 korona 56 fillérre, a kristálycukorrá pedig még annál is olcsóbbra hanyatlott le. A többi közszükségleti. cikk áta is az utóbbi n ;pokban lényegesen «sökkent. — Jönnek az olasz foglyok. Napról napra ujabb Cfoportok érkeznek meg ho*zs.u éveken átszenvedett !ogs'«gukhól a sokszor vágyódva e'gondolt szabolcsi tőidre, otthonukba. .A vasúti állomásra tegnap is nagyobb számú olasz ruhába öltözött s.-aboic.-i magyart Játlunk, akis i"2 tott örömmel vár!ák kis falujofcöa való ijditásukat. Elmondották, hogy Oiaszföldön jó soruk volt. Legtöbben Doberdón ,vagy Tritntnél kerültek fogságba es Pűduábán, Bresciában időztek. Ruházatuk, ellátásuk jó volt és hálásan emlékeznek vis z* az olaszokra. Szigorúan ügveltek egészségükre, hetenkint köteles fürdés és fertőtlenítés volt. Jó egészségben is vaanak valamenynyien. Pónzt is hoztak, egy • sek bőven, mert a meg takarított. lírájuk mindegyikét hát koronéra váltották ál az olaszok, mikor útra bocséj'oUak őket. Mégis el eiszomoi'odnak ti visszatért magyarok, mert mindaz a SOÍ szo:noru hír, amit olasz ujságo, rólunk irtak, s amioeo ők nem hittek, most igiznak i-izonyul,
