Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-10-22 / 236. szám

s jűmmtK. 1919. október 22 viharral s a távol lévő gyel­mekét mégegyszer látni akáró haldokló anya tolja félre útjá­ból magát a halált is, hogy csak midőn látja, hogy az el­pusztult világ romjai közül uj hajtás kél már ugyanabból a gyökérből, amelyből az 1000 esztendős tölgy hajtott, esak akkor hajtsa nyugalomra ősz fejét, örök nyugalomra avval a soha el nem mulló hittel, hogy az ország, a magyarok hazája még élni 6B virulni fog. Os magyar volt Ö fajának minden értékes tulajdonságával és kodves hibájával megáldva Igaz magyar ember, ki nobszu élte folyamán mindig hiveti szolgálta hazáját, minden tuda sát, tehetségét és szorgalmát néki áldozta, mert szerette volna |azt nagynak, dicsőnek és boldognak látni. De amily dúsan áldotta meg öt a sora értékes egyéni tulajdonságaival, oly mostohán bánt vele leg­szentebb lelki vágyának hazája boldogulásának a láttával. Meg kellett érni, hogy dtcára aleg jobbak minden igyekezetének, az ország sorsa a mind inkább elharapódzó métely, az erkölcs­telenség és a hazáilanság foly­tán mind rosszabbra fordul. Látta, érezte, és tudta előre a bekövetkezendőket, de neon esett kétségbe, hanem maga köré gyűjtve az önös érdekek hajhásxása helyett, a hazája sorsát mitdig a szivükön vi­selő vela hasonló gondoikodá­suakat, megalkotta véltik szű­kebb hazájában Szabolcsvár­megyében a Turáni-kört, asz­tal társaságot, amely célul tűzte ki magának hirdetni és szol­gálni az eszmét: Hogy a magyar­ság csak ugy töltheti be & jö­vőben is hivatását, ha , belátva és félre téve fajának minden hibáját, az egymás közti félté kenykedés és torzsa Ikodás mel­lőzésével minden tudását, te­hetségét, képességét és erejét kifejtve, azt régi eszménye a haza szoretet ápolására for­dítja. Sajnos a pusztában kiáltó szava nem találhatott kevesebb meghallgatásra mint az övé, a mindent rögtön bemocskolni tudók, messze túlharsogták azt és bekövetkezett az a szégyen­teljes állapot, hogy a világ fenevadjai nem agyarkodt&k soha jobban egymásra mint a magyar a magyarra, hogy ve gül is egy harmadik a feülel­lenség legyen úrrá rajta. Mily rettenetes pusztulásnak kellett bekövetkeznie, hogy végre vége legyen az áldatlan testvér harc­nak S végig tekintve romokon csak az az egy vigaszunk ma­radt amelyből erőt is meríthe­tünk hogy „élet csak. óieíböl fakadhat," uj hajtás csak a régi gyökérből, vagy a régi fa magjából nőhet, hazát csak haza szeretet alkothat magá nak, a hazátlanság élettelen fogalom, mely pusztításra igen, de alkotásra nem alkalmas." De múlóban a vihar, csen­des álomra térhetsz őseidhez régi magyarok itt rekedt igaz képviselője Kállay András, mert bár sötét van még, látjuk a hajnal pirkadását es érezzük az országban szerteszét fellán­goló hazas?eretet melegét mely uj életre kelti az elhullott ma got s amikor a Turáni-kör ne­vében bucsut mondunk néked, tesszük azt azzal az érzéssel ] és tudattal, hogy lelked elhagy­ván porhüvelyét megnyugodna merülhet e! aa örö'< éiet vég­telenségébe, mert hazaszere­teted szívüeme közöttünk ma rad, hogy eggy* forrás ?za s még az ősi erényeitől el nem tántorodott történelmi fajma gyarságoc az egéss magyar néppel, hogy megt^porodjou azoknak a száma, fkik mir.de nüket a lnü:;azeretet oltárán feláldozva készek a magyar haza felvirágoztatásán dolgozni azzsl a szent ineggyíződéssí 1, hogy boldog., szabad éa meg­elégedett esakis a hazáját hőn szere'ő, tiszta e kölcsü dolgos nép It hat. Ennek az eszmé< ek é!tür;k, élünk és fogunk élni. Isten veied! A beszéd után mfg felhangzik az énnekkar: .,Ah távozol hát tőlünk" kezdetű szomorú dala, astán pihenőre tér a nemesen táradó munkása emberiségnek és nemzetnek. Legyen emléke áldott és teljesedjék be az idő, amelyet nagyok és nemesek magvetése biztosan érlel s a Kállay Andrá­sok Magyarországa érdemelten vár. Bacsó Béla. Németország hadereje Egymilliókétszázezer ember (Berlin.) A nemzetgyűlésen Henke szociálista képviselő a következő szenzációs kijelen léseket tette : — A Freiheít eí azért fu­tották be, mert megmond a az igazsagot. Miuket vádol nak azzal, hogy hazudtunk pedig az igazság azl, hogy a kormány h zudik állandóan Noska miniszter kedvezmé­nyeket ad a gyilkosoknak. Szüntetlenüi fel fegyverzik a burzsoáziát, az iskolások szö ' vétségét, a régi harcoiokai, a céllövőket, a gi unázisttkat, sőt még a parasztokat is nagymennyiségű fegyverrel látják ei. Mindez eiientétben van a békeszerződéssel. A valóságnak megfelel az, amit Gristieta kollegám mondott Luzernben, hogy a polgári gárdákat, is beleszámítva, Né­metországnak egymilliókét­százezer embere van fegyver alatt. Azért mondom ezt, hogy megmutassam a entent­tének kormányunk árulását, Számon kéri Amerika Wilson­tél az ajándékokat A „L'Orienf irjar Tu­multy József a jobb keze Wilson elnöknek, ö a was­hingtoni Fehér Ház főtitkára. Most, amiknr a Fehér Ház kórházzá vált. amikor Wilson elnök kimerült, beteg és fek szik, vájjon mivel foglalkozik főútiéra, Tuiuulty ? Valaszol gat az egész világ aggódó kórdezősködéseire ? V g i az állam felyó ügyei?. . . Nem. > TüMulty azzal foglalkozik, < hegy jegyzéket készítsen | azokról az ajándékokról, a í melyeket Wilsoa elnök é« feleség Franaiaországban való iaxtózkodi&uk alkalmával kap íak és hogy értéküket felbe­c üija. , És ez a kongresszus ren deleiére történik. A kongresz­zus ugy tetszik, neszét vette, hogy Wilsonnak és feleségé­nek tömérdek ajándékodat küldtek. Síért aztán egy régi törvényt kotort elő, mely megtiltja az állam főtiszvi­seiőiuek, hogy idegen álla mokbói ajándékokat kapjanak. A kongresszusnak ugyanis Cumbert szenátor bejelentette, hogy Wüsoa és felesége egy millió dollár értékű ajándékot hozlak haza. A kongresszus ezért számadást és magyará­zd! ot kivan. így történt, hogy Tum bulíy most azí.'l foglalkozik, hogy felbecsülje a sévresi készleteket, az asztalnemüe­ket, a bronzokat, dísztárgya* kat, amelyeket Páris, London és Róma lakossága, vagy az európai államfők, anélkül, hogy sejtették volna, rosszat tesznek, Wihaanak és Wil sonnénak ajándékoztak. Horthy Miklós mepfolja azt, mintha IV. Károly nevében akarna bevonulni Budapestre A Pozsonyban megjelenő Hirédóban olvassuk, hogy Horthy Miklósi, a magyar hadseréé parancsnoka kijelen­tette, hogy alaptalan kohol­mány az, hogy ő IV. Károly nevében és érdeké ien lépett akcióba. Ilyen kijelentést &o hfsem tett. ő az ániánt missziókkai teljesen egyetér tésben csupán a rend fentar fására vállalkozott és a kor rrtány megbízásából ezt végzi, Soha nem politizál s az ál­lamforma kérdésében is a nemzet döntésén ;>k ve i alá magát. „A Habsburgok emlékeit szét kel! törni I" A .,Viiforul : < irji: Az ,,Ar­beiler Zeitung 1' közli, hogy 11 ik József császárnak az Ch takringen állott szobrát a tö­meg összetörte. A rombolás befejezése u\án két mankón vánszorgó öreg férfi lépett elő és ezeket mondotta : — A Habsburgok emlékeit mind szét kell törni, mivel ez a c?alád a világ elpuszti tásával annyira he ván vésve az emberek emlékezetébe, hogy araugy se fogják solu elfeledni. HÍREK — Angolok és ameri­kaiak kutatják Erdély km­eseit. Nagyváradról jelentik : Az elmúlt hónapokban, de különösen aa utóbbi napok­ban sörön mogfordulnak Nagjvaradon a különböző antant missziókhoz tartozó személyiségek. E kirándulá­sukról egy beavatott féfiu a következő érdekes kuliszatit­kokat mondotta el: A kikil dött antáatmissziók környe­zetében számos olyan egyén vau, aki a polgári éleiben valamilyeu nagyvállalatnak a tulajdonosa és itt tartózko­dását igyekszik hasnoasá tenni jó üzleti összeköttetések lé­tesítésével. Különösen az amerikai és angol alattvalók bu/góikodnak e téren. Buda­pesten behitóon informáltat­jik magukat Erdély termé­szeti k ncseiről cs felkutatják azokat a vállalaiokot, banyá­kat ée gyárat at, amelyekre cégük, vagy megbízójuk rá­szeretné tenni u kezét. — Egyre olcsóbb lesz a cukor. Budapestről jelen­tiif, hogy ott oly nagy cukor­bőség van, hogy a kockacu­kor kilója 18 korona 56 fil­lérre, a kristálycukorrá pedig még annál is olcsóbbra ha­nyatlott le. A többi közszük­ségleti. cikk áta is az utóbbi n ;pokban lényegesen «sök­kent. — Jönnek az olasz fog­lyok. Napról napra ujabb Cfoportok érkeznek meg ho*z­s.u éveken átszenvedett !og­s'«gukhól a sokszor vágyódva e'gondolt szabolcsi tőidre, otthonukba. .A vasúti állo­másra tegnap is nagyobb számú olasz ruhába öltözött s.-aboic.-i magyart Játlunk, akis i"2 tott örömmel vár!ák kis falujofcöa való ijditásu­kat. Elmondották, hogy Oiasz­földön jó soruk volt. Leg­többen Doberdón ,vagy Tri­tntnél kerültek fogságba es Pűduábán, Bresciában időz­tek. Ruházatuk, ellátásuk jó volt és hálásan emlékeznek vis z* az olaszokra. Szigo­rúan ügveltek egészségükre, hetenkint köteles fürdés és fertőtlenítés volt. Jó egész­ségben is vaanak valameny­nyien. Pónzt is hoztak, egy • sek bőven, mert a meg taka­rított. lírájuk mindegyikét hát koronéra váltották ál az ola­szok, mikor útra bocséj'oUak őket. Mégis el eiszomoi'odnak ti visszatért magyarok, mert mindaz a SOÍ szo:noru hír, amit olasz ujságo, rólunk irtak, s amioeo ők nem hit­tek, most igiznak i-izonyul,

Next

/
Thumbnails
Contents