Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-14 / 280. szám

1919. december 14. JSÍfÍRYIBÉ filménél a magjai b< Magyarország lemond róla Newyork, december 11. t(A Magyar Távirati Iroda szikra­távirata a budapesti rádió-állomás utján.) Parisból jelentik: A fiumei kérdést ma megoldották oly módon, hogy sen­kinek érzelmeit nem sérti és mindegyik t rdekelt félnek módot ad arra, hogy ivezető utat találjon ebből a bonyoda­lomból. A megoldás a magyar béke­szerződésbe fog belekerülni és lényegé­ben a. kővetkező lesz : „Magyarország a főbb szövetséges és társult hatalmak ja­vára lemond Fiume városára vonatkwzó minden olyan jogáról és igényéről, amely mint az osztrák-magyar monar­chia egyik államát megillette.. Fiumét, amely Magyarország uj határaiból ki­esiB, jelenleg egyik államhoz sem csa­tolják. A szövetséges és társult hatalmak Fiume hovatartozását később fogják meghatározni". Ennek a döntésnek egyik nagy ér­deme az, hogy nem kelti azt a látsza­tot. mintha a békeértekezletet az egy­személyben költő, politikus és katona D'Annánzio ijesztette volna meg. Más­részt nem adja a várost jugoSzlávoknak s ennélfogva nem sérti meg D'Annunziot. Viszont az olaszoknak sem adja Fiumét s ennélfogva a jugoszlávok sem séttőd­héínek meg A döntés ezenkívül időt enged D'Annunzio híveinek arra, hogy lecsilíapuljanak és kivonuljanak Fiuméből kudarcuk bevallása nélkül. De jó a döntés azért is, mert a város sorsa felől véglegesen nem határoz, hanem valóságos diplomáciai inspiráció, amely módot ad a békés megoldásra. A iiumei döntésnek fontosságát né­mileg háttérbe szorítja az a hir, hogy az amerikai békedelegáció megváltoztatta tervét és nem utazik el pénteken Fran­ciaországból. Az ötös tanács ennek következtében nem oszlik fel egyidőre, hanem határozatlan ideig folytatja mű­ködését, noha esetleg az amerikai meg­bízottakat kicserélik Az amerikai béke­delegáció hazautazásának elmaradása annak következménye, hogy a németek ; a legutóbbi időben igen különös maga­I tartást ~ tanúsítanak. Polk kijelentette, hogy egyideig az egész amerikai misszió Párisban marad. Az bizonyos, hogy az amerikai békedelegációnak addig Pá­risban kell maradnia, amig vagy az amerikai ratifikálás ^nutatkozik kétség­telennek, vagy Németország változtatja meg magatartását A békemegbizottaknak ugyan kevés dolguk van, tevékenységük abban merül ki, hogy Amerika érdek­lődését mutassák az európai ügyek iránt s ezzel elejét vegyék azoknak a német reményeknek, hogy a szövetségesek vé­gül is összevesznek HÍREK Fáznak a rabok ... Boldogult nagylelkű testvérem be-bsjárt a fogházba és simító, gyöngéd kézzel csi­szolgatta azokat az éleket, amiket az élet vá­gott ki a fiatalkorú bűnösök lelkén. És ka­rácsony estéli a fenyó'fán gyertyákat gyújtott nekik s aranydióval, mesebeli szóló almával szólott olyan szivekhez, amelyek addig csak kiáltáshoz szoktak Egy nagyszemü cigány­gyerek ott a fogházban a menyországot látta megnyílni s mintha a De Amicis örök­szép „Sziv" könyvébó'l lépett volna eló', só­hajtott fel : „Istenem én jövőre is ide jövök". Jaj neked társadalom, kol egy gyermek­lélek a börtön , lakata alatt tárul ki először. Ma már az a gyermek újra inkább az élet és bűn országutját rója. Mert fáznak a rabok. Elnéztem egyik fogháznak fátyolozott cella-szemét, esős-csatakos szürkülő délutánon. Mi van mögöttük? Él, szenved, szen­dereg vagy sajog, falnakmenő kétségbeesés­sel mögöttük a lélek ?-! Én szabadon járó, meleget, világosságot kereső és találó oda­jajgattam azokhoz, akik ötlépéses ketrecbe zárva, sötétben fáznak Felsir bennem a hu­manitás, a pillanat felkorbácsolt humanitása. De az a másik, az igazi, a jelen könyörte­lenségét a jövő reménységéért jóváhagyó -humanitás csendes hangon szólal meg ben nem. , Jól van ez igy. A börtön megszűnt azilum lenni. A börtön végre igazi büntetés. Mert csak a vallás gyönyörű magaslataira szárnyalni képes lélek tudja a bűnt azért, mert bűn, el nem követni. Az alantjáró lélek a bűntől annak látható és szenvedtető konsek­venciái miatt tartózkodik. I Igy segíti ki az etikát a szükségesség, | mint ahogy földalatti erőktől kidobott láva­i mezőkön aranygerezdek fakadnak. 3. J. J. — Házasság. Bogara Anna Juliska és Poór Mihály *e hó 16-án délután 5 órakor tartják esküvőjüket az ág. h. ev. templomban. (Minden külön értesítés helyett.) — Harc a női vállak körül. A Rue de la Paix világhírű női kosztüm szabói tel­emelíék tiltakozó szavukat az amerikai divat ellen. Az amerikai divatkritikusok ugvanis azt mondják, hogy az ujabb francia divat ízléste­len és tisztességtelen. A párisi szalonok túlsá­gosan dekolletált rukákat készítenek, ugy, hogy ma már a divatos női ruha voltaképen csak egy vállszalagból áll, és ugy elől, mint hátul mélyen ki van vágva. Erre Paquin megjegyzi, hogy ezt a szabásmódot a franciák voltaképen a háború alatt az amerikai nőktől tanulták el, mert azok hozták divatba az úgynevezett hát­nélkiili ruhákat. A párisi nők ezt a divatot csak dinereken, táncestélyeken és színházban használják, eilenben az amerikai nők az utcán is. Paquin még megjegyzi, hogy ujabban Ame­rikában az úgynevezett kötényszoknyák jöttek divatba, amelyek térdig érnek és leglehellet­szerübb vékony selyem szövetből készülnek. Rábízza aztán az amerikai kritikusokra, melyik hz Ízlésesebb a két viselet közzül. (Chirago Tribüné.) — Uj magyar anekdotakincs. A Tavasz legközelebbi száma szenzációs érdekességü sorozat közlését kezdi msg „Uj magyar anekdotakincs" cimen. A magyar nyelv és lélek legkitűnőbb ismerőjének, a feledhetetlen Tóth Bélának nagy müvét, a Magyar Anek­dotakincset kívánja folytatni és ujabb keletű, jellemző adatokkal gyarapítani Aki ismeri Tóth Béla nagyszerű munkáját, a páratlan művészettel megirt „történelmi miniatűrök-et, könnyen fel tudja mérni a Tavasz uj vállal­kozásának jelentőségét. Az első sorozat, a mely most vasárnap jelenik meg a Tavasz-ban a következő bihari anekdotákat tartalmazza: A nyüvedi árendásné, Szlávy kapitány, A zsa­dányi voks, Miskolczy Árpád sétál. A Tavasz elsősorban Erdély és a Tiszahát uj anekdo­táit kívánja összegyűjteni és ehez a munká­hoz dolgozótársául hívja fel a közönséget. Nem olcsó vicceket, hanem krónikás tréfákat, a magyarság kultúrtörténetével, nagy embe­reivel összefüggő, általános érdekességre számottartó eseteket kér a Tavasz közönsé­gétől. Kéziratok a Tavasz szerkesztőségébe (Nagyvárad, Szilágyi Dezs-utca 6.) küldendők. A belga szocialisták egysége­sen elitélik a bolsevizmust Páris, december 12. A belga választások véget értek s az eredmény most már hitelesen a kö­vetkező. Megválasztottak 57 katholikust, 67 szocialistát, 32 liberálist, 3 aktivistát, 8 középpártit, 3 kiszolgált katonapártit, és egy nemzeti pártit. E szerint a kat­holikusok 24, a liberálisok 12 kerületét vesztettek.' A szocialisták ellenben 27 ke­"rületet nyertek. A francia lapok szerint a belga szocialisták győzelmüket részben í az általános választói jognak, részben i pedig a választói korhatár 21 évre való I leszállításának köszönhetik, de megjegy­zik a lapok, hogy a belga szocialisták a bolsevizmust egységesen elitélik. A belga szocialisták a háború alatt megmaradtak a nemzeti alapon és politikájuk általában mérsékelt. (M. T. I.) Régi jogrend a külföldiekkel szemben követett eljárásnál A tanácsköztársaság idején az or­szág területén tartózkodó külföldi állam­polgárok lakásain, kereskedelmi és ipari telepein hatósági eljárásnak csak a kül­ügyi népbiztos hozzájárulásával és meg­bízottjának jelenlétében volt helye. A külügyminisztérium a jogrend és törvé­nyek uralmának helyreállta következté­ben ezeket a rendelkezéseket most ha­tálytalanította és az ország területén tar­tózkodó külföldi állampolgárok jogviszo­nyaira nézve ismét kizárólag a törvények és a törvényes rendelkezések irányadók. « Lenolajat és LENMAGOT legmagasabb napiárban vesz és mintázott ajánlatot kér a SZATMÁRI KERESKEDELMI RT. SZATMÁR. 1586 Gutyán János fest, tisztit gyászrishákat. 24 óra alatt készit mindennemű bontott keimet óskendétmintáz Nyíregyháza. Oszőllő-utca 4.

Next

/
Thumbnails
Contents