Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-07 / 275. szám

Nyíregyháza, 1919. december 7. Vasárnap XL. évfolyam « 275 Cenzorát: Elplt TÍM 0. SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Eiifizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, j Alapito

tta JÓBA ELEK F ^ÉCHEOTI-ÚTTSZ^ ' negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. 1 FELEL6G 8ZERKESZTŐ DR S SZABÓ LASZLÓ ! TELEFON SZAM 329. ' ' POSTACHEQUE AE* === Tanítóknak félévre 24 korona. == ? 5 Kéziratokat nem adunk vissza. Az osztályharc fölfüggesztése Horthy Miklós fővezér a tatai bányamunkások előtt, de azóta más alkalmakkor is, kijelentette, hogy sztrájkokat addig, mig az tömegek éhínségét, vagy megfagyását jelentheti: nem t ü r . Ez az osztályharc fölfüggesztését jelenti — fölülrél. Debuisset pridem! A haza érdekében azonban fölött® üdvös volna, ha a munkásság maga látná be az osztályharc időszerütlenségét és erkölesi képtelenségét az ország jelenlegi helyzetében s azt nyiltan önmaga függesztené föl. A keresztény pártok áldozatot hoztak meggyőződésük rovására, mikor a koncentrációt a nemzetközi szociáldemokráciának ilyen erős részvételével elfogadták. Viszont a szeciálisták diadala csak látszólagos és pünkösdi, mert hiszen közülük talán a legvérmesebbek előtt sem kétséges pártjuk elkerülhetetlen hatalmi visszaesése a jövőben. Egészen bizonyosnak látszik, hogy a szociáldemokrata párt a nemzetgyűlés alkotmányos kormányából teljesen ki fog maradni. Kötött időre szóló miniszteri és államtitkári állások a szociáldemokrácia belső válságát nem oldhatják meg: ez az, amit jó volna minden oldalról meggondolni. A magyar szociáldemokrácia belső válságának magva pedig az, hogy még mindig ragaszkodnak az osztályhatalmi politikához, e politika érdekében az osztályharc hoz, a Marxféle osztályhareelmélethez. Nem hajlandó még ma sem engedni abból a nemzetellenes nemzetköziségből, mely a magyar szociáldemokráciát már a háború előtt is a destrukoió szolgálatába állította s a nyugati és északi munkásmozgalmaktól eiütővé szinezte Nem hajlandó még ma sem nyiltan beismerni, hogy nem a bolsevizmus vitte csődbe a szociáldemokráciát — amint szocialista részről hangoztatni szokás, — hanem a magyar szociáldemokrácia destruktív szelleme vitte az ipari munkásságot s vele az országot a bolsevie musba. Ennek a nemzetellenes nemzetközi szellemnek a esődjét kellene kimondani. S megkezdeni a fölszámolást. Valóban vakság kell hozzá, hinni, hogy a munkásmozgalmat a régi vágányokon lehet tovább gördíteni. Fölmerül a kérdés : ugyan miesoda belső és micsoda világpolitikai erőtényezőkre alapítja a magyarországi szociáldemokrácia a maga reményeit? Mert hiszen remények nélkül aligha késlekednének a mérlegkészítéssel. Az októberi összeomláskor valóban ők voltak az egyedüli komoly társadalmi hatalmi szervezet. De azóta a proletárdiktatúra összeomlott, még pedig a legcsufcssbb gazdasági végeigyöngülés folytán ; a vidék ellenben, elsősorban a Dunántul, megszerveződött s Budapesttel szemben fölmasirozott. A társadalmi erők mai aránya mellett az októberi forradalom soha ki nem robbanhatott volna. Ipari munkásságunk egy nagy réssé valószínűleg más foglalkozás után lesz kénytelen nézni, "agy kivándorolni: jórészt a saját vezéreinek a bűne miatt. Az ekképp számban és gazdasági erőben egyaránt meggyöngülő ipari munkásosztály a vele szemben roppant arányokban fölegyenesedő magyar parasztság és polgárság ellen hatalmi politikát hiába akarna folytatni. A világpolitika erőcsoportosulásai sem kedveznek semmiféle túlzó forradalmi szocializmusnak. Az orosz bolseviki uralom ugyan tovább tengeti nyomorult életét a Judenics és Dön kin offenzivájának visszaverése nyomán, de — eltekintve a Denikin uj áttöréséréi jött ellenőrizhetetlen hírektől — kommunista offenzíváról belátható időn belül még csak szó sem lehet. Egyáltalán a világforradalom reményeit végképp lefagyasztották a németek, a német szocialisták nsgy józansága s hazafisága s a hatalmas vezérek: Ebért, Scheidemaun és Roske. A nemzetköziség lassú visszaszorulását a nacionalizmussal szemben teljessé teszik a német fejlemények. Németország évizedek óta laboratóriuma volt a szociális fejlődésnek. Az ma is. S a német többségi szocialisták eiős ' kézzel letörték a folyton kiujuló sztrájkmoz- j galmakat, józan határok közé szorították a szocializálás mániáját és valójában fölfüggesztették az osztályharcot. A német politika emellett ugy látszik jcbbrakanvarodás előtt áll. A Hindenburg, Ludendorfí és Helííeiich kihallgatása alkalmával történt tüntetések, a potsdami militarista föllángolás, a közönség állásfoglalása a háború nagy vezérei mellett, a folyton erésödő monarehista-mozgalom arra mutatnak, hogy a tömegek ma nincsenek a szocialista jellegű kormány mögött. Még pedig nem azért, mintha a kormány szocialisták nem azonosították volna magukat teljesen a német haza legszentebb érdekeivel, hanem mert a mai kormányzat politikája a múltéhoz képest hatalmi szempontból gyönge. A német »ép emelkedő nemzeti életereje erőteljes és kifejezetten nemzeti politika után sóvárog. Még a polgáui pacifizmus nemzetközi reményeit is megcsappantotta a nemzetek mind őszintébbé váló hatalmi politikája: a népszövetség ügye veszendőben van. Az éhínségből és a szénhiány katasztrófájából csak fokozott lendületű termelés ragadhat ki bennünket. De a fokozott termeléshez is osztályközi béke kell. A német szociáldemokraták ismét megmutatták, hogy a legtö kéletesebb szociális intézményeket is csak jól működő termelésre lehet alapítani. A német szakszervezetek szövetsége legújabban ötvenmillió márkás hitelegyezményt kötött a skandináv szakszervezetekkel: ipari nyersanyag beszerzése céljából. A magyar szénbányákban ezzel szemben még ma is csöndes sztrájk folyik, a magyar nemzet és állam végzetének betetőzésére. Holott a számb&n és gazdasági erőben megfogyatkozó, nemzetközi segítségre nem támaszkodható magyar ipari munkásság szAmára^csak egy kivezető ut van a mai válságból : a nemzeti gondolathoz való simulás, az osztályharc fölfüggesztése, öntudatosan fokozott termelő munka. Ha ez rövidesen he nem következnék, aligha jöhet más megoldás, mint minden tisztességes keresztény munkásnak kiválása a szociáldemok *

la pártból s e tömegek további feekapcíelédása részben a keresztényszocialista pártba, részben a Csizmadia államtitkár vezetése alatt most alakult független szoeialisía pártba, vagy mái nemzeti szellemű zzocislista alakulatokba, részben a polgári pártokba. A munkásmozgalomnak ilyen rószekresz&kadozására, elaprózódására éppen elég példa van : gondoljunk csak a francia szindikalista ós szocialista frakciók folyton hullámzó sokféleségére 1 S hogy a kicsi, legyöngült, politikai hitelét vesztett magyar ipari munkásság hogyan fog osztályhatalmi politikát csinálni, ha három-négyielé szakadozik tömegeiben, annak esak álbölcs vezérek & msgaaondhatói 1 A magyar nemzeti államnak s abban a szerves szoeiális fejlődésnek érdekei ez elé a vegy vagy elé állítják a magyarországi szociáldemokrata pártot. Egy bizonyos: igy vagy ugy, de a szociális rontás szellemének, a Gusiadelbeurgeoisisnak. magára kell maradnia 1 Pécs felszabadult Pécset és bányáit a megszálló szerb cs&paUk az ántánt rendelkezése értelBfiébea kiürítették. A városba a magyar nemzeti hadsereg katonái vonoltsk be. A szerb csapatok távoztak el. Népszavazás Szepesmegyében Párisból jelentik : A főtanács rendelkezése szerint & Felső-Magyarországnak Poprád és Dunajeez közötti területén, tehát a SzepesÓfalusi és késmárki járásokban népszavazást fognak tartani abban A kérdésben, hogy a lakosság óhajt-e Lengyelországhoz csatlakozni. Ára 1 korona.