Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-06 / 274. szám

£íyiregyháza, 1919. december % * Szombat XL. évfolyam a 274 Cenzúrát: Elplt TífU fi. Di^MlÉl iteiT&X SZABOLCSVARMEGYE ÉS NVIREGVHAZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA mmmMMH Elifizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. Tanítóknak félévre 24 korona. A (üd&Téss ülml küidtlem Társadalmi életünknek egyik legszomorúbb témája a tüdőbetegség. A statisztika kérlelhetetlen tanitása sze rint ami népünk, különösen városaink lakossága vezet ebben a szomoiu betegségben. Hazánk, a tejjel-mézzel folyó Kanaán, ahol vi ruló éleinek, egészségnek, erőnek kellene duzzadni, valami megfoghatatlan rendelés szerint a szó szoros értelmében dühöng a tüdővész. Fertőzés a terjesztője, inség a melegágya. Most különösen a sok háborús nyomorúság is erősen hozzájárul a bej terjedéséhez. Hány ezer meg ezer hadviselt, rokkant hozta magával a táborozás, a lövészárok nyomorúságából a sok hülesnek, fázlódásnak, papirbakk&ncsnak tragikus következményeként a bajt. és idehaza hány ezer meg ezer gyenge szervezetű, nők, gyermekek jutottak Lozüá a háborús ólelino zés, a nincsetlenség, rosz táplálkozás, fűtetlen és zsufoit egészségtelen lekások sorvasztó levegőjében a csirához, emely észrevétlénül lopózik be az icklinált szervezet sejtjei közé ! ? A hálás tisztelet érzésével gondolunk azokra a nemes emberbarátokra, akik az emberi jólét eszménye iránt hevülő lelkesedéssel veszik fel a harcot az emberi jólétnek ezen legádázabb ellensége, orvtámadója ellen s az emberszeretet, könyörületesség nevében küzdenek a láthatatlan betegség terjedésinek megakadályozásáért, karlátozásáért, kinyomozva a •mikrokozmosz világában rejtőzködő melegágyakat, ahonnan az alattomos baj csirája útnak indul és szellőztetve a nyomorúságát, amelyben a rombolás munkatársa talál, enyhítve a szenvedők szenvedéseit és oltalmazva a predestináltakat a betegség támadásai ellen ! Alig van ennél a küzdelemnél szentebb és tiszteletreméltóbb. Akik erre a munkára vállalkoznak és önfeláldozó szeretettel igyekeznek enyhíteni a bajt, mérsékelni a veszteséget, amely különben is véívesztett nemzettestünket ezen az utón is napról napra éri s akik nemes elszántsággal végzik azt a munkát, amelynek különben, jól rendezett állámi viszonyok között magának az államnak kellene végeznie, azok a tiszteleten és elismerésen kivül egyebet is érdemelnek t. i. mindannyiunknak osztatlan és hathatós támogatását. Támogatást a munkában és támogatást az anyagiakban. Most, hogy a helyben működő tüdőbeteg szanatórium egylet az egyébkénti munkás tevékenységét jellemző csendes és szerény tarkozdásából kilépve, a vasárnap délután rendezendő matinéján szakszerű előadás keretében fogja a fentérintett, közérdekű dolgokat ismertetni a közönséggel, helyénvalónak találtuk ezeket tájékozásul és buzdításul elmondani. Dr. S. Szabó László. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLÖ Szerkesztésig és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZAM 32S. POSTACHEQUE 2855* Kéziratokat nem adunk vissza. A terroristák bünpörének ötödik napja R HoHán-ügy A mai tárgyalást az elnök 9 órakor nyitotta meg. Mielőtt rátéitek volna a tárgyalás anyagára, dr Gál Jenő ügyvéd a védők nevében bejelentette, hogy Cseinyi védőjét a tegnapi tárgyaláson inzultus érte. A közönség köréből kritiksi megjegyzések hargzottak el, a tárgyalás befejezése után pedig többen megfenyegették a terrorista-paraccscek védőjét, Az elnök rögtön válaszolt: — A bejelentett sérelem — úgymond elkerülte a figyelmemet, én is azon a nézeten vagyok, hogy a védelem itt súlyos és önzetlen kötelességet; teljesit, amit mindenkinek respektálnia kell. Aki ez ellen vét, az elien a legszigorúbb rendszabályokat fogom alkalmazni. Ezután megkei dődött a tárgyalás. Az első tanú Bónis Mihályné Elmondja, hogy az idegenektől hallotta, hogy Karsaiék állandóan fenyegették Hoilánéket. Pelarik Lajos, volt házmester, aki Karsaiékkal jóban volt, a gyilkosság után három nappal elmondta, hogy Hollánék már a Duna fenekén úsznak. Egy alkalommal hallotta, amint Karsai igy kiáltott fel: — Szeretném, ha az öreg Hollánnét is elvinnék és késsel hasítanák fel a hasát. A következő tanú Hollán Aurélné. Elmondja, hegy a házmesterék folytonosan inzultálták Hollánékat. Mikor Karsai ;vörös katonének vorult be, többek hallatára igy kiáltott fel: — Ha Lármi baja lesz a feleségemnek kiirtom Hollánékat! Mikor Karsainét akarják kihallgatni, az asszony sirva fakad és igy mondja : — Nekem a diktatúra ,egész elvette az eszemet. Ifj. Hollán Sándornak szobalánya szerint Karsai egy alkalommal utána kiálltott a lépcsőházban : — A maga gazdáját egyszer elteszem a láb alól! Szünet után Weisz Zsigmond volt politikai nyomozót hallgatják ki. Azt vallja, hogy április 26-án jelent meg eiőször Hollánéknál, hogy letartóztassa őket, de akkor hallotta, hogy már az éjszaka elvitték. Juhász Dezső, a politikai nyomozóosztály volt vezetője elmondja, hogy mikor Hollánné felment hozzá és kereste az urát, ő felment Nánássyhoz és tőle kérdezte meg, hogy mi van a Hollánokkel. Nánássy betette az ajtót és u3y mondta el, hogy pár nap előtt megjelent előtte Sáska és feldúlt arccal mesélte, hogy Hollánokat meggyilkolták, A Hollán-család tagjai egybehangzóan azt vallják, hogy Juhász Dezső részvéttel és tőle telhető jóakarattal viselkedett ügyükben. Az elnök felolvastatja ezután a Wsgasztféle nyomozásról szóló jelentést, amely a kőt Hollámól nem tudott egyéb gyanúsat vagy terhelőt megállapítani mint, hogy az idősebh Hollánt egyszer zuhogó esőben a Vérmezőn látták sétálni. Wa^aszt volt rendőrkapitány kihallgatásakor elmoadja, hogy abban sz időben Seidlernek a Vörös Őrség parancsnokának volt három besugónője és azok egyike árulkodott sokat a Hollánokra. Dr. Szántó Bezső ügyvédjelölt, Szánté népbiztos öccse a következő tanú Mikor személyi adats.it, illetve vallását kérdi az elnök, klhivó hangon kiáltja : — Zsidó vagyok! Az elnök: Vezessék be Korvin-Klein ettót I A közönség sorain az izgatott kíváncsiság moraja fct át. Az ajtóban megjelenik Korvin-Klein Otíó riadt arca. Az őrök vasraverten állítják az elnök elő. Einök : Mi volt a diktatúra előtt ? Korvin : Magánhivatalnok. Elnök: Vallása? Korvin: Felekezeten kivül állok Elnök: És azelőtt! Korvin: Zsidó. Elmondja ezután, hogy a 380 tusz névsorát Kun Kéla a szovjetházban neki átadta, kettőjükön kivül Vágó Béla és László volt még jelen. Kun Béla hangosan olvasta az egye

g neveket és mindegyiknél megkérdezte, hogy zsidó e. Aki az volt arra azt a parancsot adta ki, hogy mindenáron el kell fogni. (Derüitség) Az elnök ezután a tárgyalást felfüggesztette. Holnap folytatjak, Szerenád Horthy Miklós tiszteletére Az egyetemi énekkarok a Gellért fogadó halljában Horthy Miklós fővezér tiszteletére szerenádot adtak. Ar& 60 HHér.