Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-11-25 / 264. szám

Nyíregyháza, 1919. november 25. * Kedd XL. évfolyam * 264 Cenzúrát: SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. ===== Tanítóknak félévre 24 korona. , mta*»m^im mmemt e-Mi mf nmrw Alapította JÓBA ELEK Peleifis szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLÓ H tanSwnrt ii Hd U I Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZA« 329. POSTACHEQUE 2SSM Kéziratokat nem adunk vissza. Nemzetnevelés A német néplélek nagysága bontakozik ki abból a néhány soros hírből, hogy Német­országban a kormány a napi tizenegyórás munkaidőt tízenkettőre emeli és -asszonyok, férfiak éjjel-nappal dolgozni fognak, hogy a hadi kártérítés gyorsan kifizethető legyen s a német haza újra naggyá és erőssé fejlődjék. A vezető hatalom acélos kezére gon­dolhatunk, amelynek egyetlen intését enge­delmes cselekvők gyors mozdulása követi J Tudjuk azonban, hogy a német munká­sok maguk voltak azok akik néhány héttel ezelőtt felemelték a napi muDkaóraszámot, hogy a német gazdasági élet újra szabad lélekzetvé­telhez juthasson. A napi munka ujabb gyara­pítása tehát a közösségben élő, egy célra törő y«karat ujabb lendülete. A lelkek összekapcsolódásának, az erők fegyelmezettségének ez a megnyilvánulása a német néplélek abszolút értéke, de relatíve, a magyar visszonyok szinvcaaláról nézve olyan magasság, amelyre mi fájó vágyakozással te kintünk fel Ezt a nem csupán szavakban vallott, de aktivitásban életet njert nemzeti öntudatot Németországban organizált nemzetnevelő munka teremtette meg. E munkának megvan a maga nagy elméleti alapvetése, elvi kristályosodása, mely a német pedagógus gondulatmuuka ered­ménye. A német nevelői tudat nemcsak az isko­lák falain belül világol, hanem a nagytársa­dalmat átfogó nevelői gondolkodás. A viszo­nyok változására mindig érzékenyen reagált és áldozatos, gyors cselekvéssel hatott vissza. A fejlődéssel párhuzamosan, de mindig a német sajátosságokból kiváltódva, koronkint egy­másra rétegeződő nőmet nevelési rendszerek állottak elő, amelyek a tudatosan, nagy áldo­zatok árán kiépített iskolai és szabadoktatáson át formálták az egységes német karaktert, mely a sokoldalussággal, intellektuális érzelmi és morális készséggekkel állta meg a béke és há­ború nagy próbáit. Ezzel szemben, szervezett magyar nem­zetnevelő munkáról soha nem beszélhettünk. A magyarságnak aira sem telt annyagi ereje, hogy már meghozott népoktatási törvényeit szi­gorúan, a legnsgyobb általánosságban végre­hajtsa, organikus szabadoktatásról, a népisko­lából kikerült s kulturális fejlődésében magára hagyott n8gy tömegeink tervszerű nemzet kul­turális irányításáról pedig szó sem lehetett. Voltak ugyan bizonyos csoportosítások, szervezetek, amelyek a magyar földműves és iperi iíjuságot foglalkoztattak, de a bcnnök folyó rourkát nem vezették tisztult, közösen | vallott, u nemzeti jövő alapozását adó nevelési elvek, hanem mindig valamelyes Undenciák amelyek a táistdalmunVban forrongó nemzeti­ségi, feUkezeti, osztály, vagy po it kai harcok tehát végső megokolásukban a széttagolt ma­gyarságban kiéleződő osztályérdekek szo'gála­tában állottak. A magyar sorsnak már messze multunk ban adóit trfgikuma, hegy nemzetegyénis égünk szerint igazán nem is élhettünk. Anyagi erőink lekötöttsége, szellemi eiőink elpazarlédása a sorsunkban adott pclitiiai küzdelmekben, e létünkért vívott hacokkan, lehetetlenné tették az eszméknek azt az érését, rendszerbe ága­zódását, meiy a nemzetnevelés komoly elmé­leti alapvetéséhez és megszervezéséhez szük­séges. Nígy erő ncióknak, „eszmék virágjorzá­sának" idején nem egyszer előtérbe jutott a nemzet valamennyi erői összefogásának é3 cél­tudatos növelésének gondolata. Zrínyi, Besse­nyei, ma;d a nagy nemzeti feltámadás hitével csodálatosan átitatott éveiben Széchenyi zse­nije gyújtott ol^an eszmevilágot, ímelyfcen már kői vocalozédott a nemzet önerejéből való feltámasztás*ntk terve. De a magysr tragikum motívumai erősebfcek voltak az ejyének titáni erőfeszítéseivel is. Ma azonban, amikor a magyar szíbrd élet mm lickió tfcbléj. itt az idő a magyarság erőinek össze'ogására, a n agyar hibák és ér­tékek tudatotisára, magyar jövőt alapozó ncmzetrevelő munkára. Imre Sándor közoktatásügyi államtitkár megkezdte ezt a munkát. Már évekkel ezelőtt ezt az utat járta s tanári katedrájáról a nem­zetnevelés^ ebeinek gcndolatkincseit adta tanít­ványainak. A Széchenyi szellemében való ne­velés szükségességét hangoztatta s Széchenyi nevelői fcordolatairól, eszmevilágáról, Besse­nyeiről, Zrínyiről irt könjveiben dolgozataiban s előadásaiban önálló magyar nevelési rend­szer kiépítését kezdte meg. Ebben a T szellemben készült a közoktatás­ügyi minisztérium uj Utasítása, mely a nép­iskolák tanítóinak; a nemzeti nevelés szem­pontjait adja. Budapesten és a vidéken meg­indut az iskolán kívüli oktatás rendezése is és tanfolyamokon előadókat képeznek a ma­gyar szabadoktatás céljaira. A nemzetnevelés most" organizálódó mun­kája nem hagyhatja tétlenül a vidéki társula­tokat, tanitószervezeteket, kulturális egyesüle­teket, amelyek számára nagyhatású propagativ munkára nyilik alkalom. A pártpolitizálást, mint meddő időpazarlást akciói a lépésnek kell felváltani. Megyeszerte szervezett s központból irányított, komoly tudással megtervezett, mód­szeres, objektív népfelvilágositó munkának kell megindulna, mely a lelkekben a nemzeti ön­tudat finom gjökérszálait mélyítené el és bő­kezűen adná a gyakorlati készségek az intel­lektus, a tisztult érzelem és morál magvetését, amelyből több jólét emelkedettebb műveltség, a magyar közösség erős tudata, egy célra törő nemzetalarat ereje bontakozna is. Bacsó Béla. Katonai diktatúra Jugoszláviában Róma, november, 24. A stockholmi „Affonbladett" jugo­szláviai tudósítója jelenti, hogy a jugo­szláv nacionalisták hevesen elleneznek bármiféle megegyezést Olaszországgal és túlsúlyban vannak a ,.mérsékeltek" fe­lett, akik a megértést akarják. Valósá­gos katonai diktalura uralkodik Jugoszlá­viában és igen sok liberális képviselőt letartóztattak hazaárulás vádja miatt, Lyon, november 24. A , Secolo" jelenti, hogy Fiume blokádja teljesen megszűnt. Teher és személyvonalok ren­desen közlekednek. Róma, november 24. A Havas ügy­nöki ég jelenti, hogy a Fiúméban levő olasz katonák kijelentették, hogy Fiúmé­ban fegnak maradni. Nem akarnak lesze­relni, amig a várost Olaszországhoz nem csatolják. Nikolajevics Londonban London, nov. 24. Nikolajev'cs Miklós nagybereeg Tat­jána és Pavlovna nagyhercegcőkkel Lon­donba érkezett. A pályaudvaron Szasza­nov, lord, Churchiil és a király szárny­segéde fogaoták. Az orosz nagyherceg és a nagyhercegnők a királyi palotában szállottak meg. Az idei Nobel-dij nyertesei A berlini „Lokalanzeíger'-nek távi­ratozzák Stockholmból : A tudományos akadémia elhatározta tegnao este, hogy az 1918 évi fizikai Nobel dijat Plank Miksa berlini egyetemi tanárnak, az 1919 évi fizikai Nobel dijat pedig Slark grei­fevraldei egyetemi tanárnak adományozza. Elhatározta továbbá az akadémia, hogy az 1918 évi vegyészeti dijat Hachler Frigyes berlini egyetemi tanárnak adja ki. Ara 60 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents