Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-11-23 / 263. szám

Nyiregyhóea, 1919. november 23. • Vasárnap XL. évfolyam - 2«3 Cenzúrát: SÉOCOtöíieOtllI J. Bsnjlí £iffizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K. negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. ===== Tanitóknak félévre 24 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÖ LÁSZLÓ ! W^KMHMf Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELÜFON SZAM 328. POSTACHEQUE 29654 Kéziratokat nem adunk vissza. »HH>»WII mwiMijf w SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Hogy született meg a Nemzeti Hadsereg Néhány szóval elmondva olyannak tetszik, mint egy regényes álem, a valóságban félelmet nem ismeiő, kemény ós fajunknál ritkaszivóságot tanúsító munka volt a nemzeti hadsereg megteremtése. Az októberi forradalom után szétzüllöts a hadsereg. Odalett a íegyelem, odalett a tisztikar tekintélye, elíünt a hazaszeretet, a nemes lelksedes. A fővárosban s leginkább, a vidéken felszínesebb hatása volt a nemzetközi propagandának, a fővárosban levő tisztek egy xésze megalakította a MOVE-t (Magyar Véderő Egyesület), amelynek be nem vallott eéija volt talpra állítani a hadsereg elsikkadt erkölcsi értékeit. Bőhm és Pogány tudták mit jelentene ez s feloszlattak a MOVK-t. Még csak uton voltuDk a kcmmunizöius felé, de tisztjeink egy része máris a Dunántuirá tette át székhelyét s ott agitált, dolgozott, jó eredménnyel. A kommunizmus ki tűrése után azután ugyanezek a tisztek kiszökdöstek Ausztriába. A Bécsben megalakult magyar politikai ligának Bethlen István volt a feje. Diplomáciai téren — alig tudlak valamit elérni. Erre Gcaabös Gyula százados s még néhányan leszöktek Szegeire, ahcl » vörös uralmai már ekkor francia város parancsnokság mérsékelte. Gömböséknek a szegedi tisztekből sikerült rövidesen egy kis csapatot toboiozni, akik május 7 én puszta , kézzel kezükbe kerítették a vörösek Marx kaszárnyáját. Néháry napra rá megérkezik Sze- , gedte, az aradi kormány s kieszközli a franciáktól, hogy 130C0 puskát engedélyezzenek. Az egyre szaporodó menekült tényleges és tartalékos tisztekből és altisztekből megalakul ezenfelül egy harmadfélezer iő készenlét; s kisebb osztagok, melyeket Szeged környékén helyeznek el. Ekkor érkezik meg Horthy, aki Károlyi Gyula kérésére vállalja a hadtlgyminiszterséget, majd amikor a franciák kívánságára a miniszteri táreától megválik, az Ábrahám kormány alatt veszi át a fővezérséget. Június 3-án esketik fei a magyar hadsereget Szegeden. Szabad mozgást azaaban ép oly kevéssé engednek számára míat fegyverzetet. A kommunizmus bukása után kapnak csak engedélyt a franciáktól arra, hogy a szerb ós román demarkációs vor alak között levő 20 kilométer széles szegélyen kis osztagokban áttolják a a haderő magva: aUotó néhány ezer embert a Dunáctulre, ahol nyomban megkezdik — most már szabadabban — a sorolást és a szervezést. Azonnal jobb sikerrel kecsegtetett, mert időközben az a nahái.y száz tisztből álló csapat is, amely Stájerországban szervezkedett, szintén átlépi a határt. Ez a csoport a kommunizmus alatt Lehár ezredes és Szmrecsányi György vezetése alatt Feidbaeeban gyülekezett. A stájer hatóságok internálták az ottani orosz fogoly táborban, ahol bizony nagyon keserves hsteket, sőt hónapokat szenvedtek végig a tisztjeink, de legalább titokban annál szebb eredményt érhettek el. A danántuli sorozás eredménye — a Nemzeti hadsereg. Hindenburg meltdtt, a forrcdalam ellen Érdekes távirat érkezett Berlinből Budapestre. A távirat igy szól : Tegnap délelőtt körülbelül három-négy ezer tanuló gyűlt össze lekete fehér, vörös zászlókkal az egyet em előtt. Lassankint nyolc-tizeüer emberre szspoiedott a tömeg, amelynek sorában sokan régi birtdalmi zászlót lengettek, Amidőn Hindtnbuig a fiával egjüvt automobilján aira elhaladt, a lömeg elzárta az utcát és vibai-20 éijenzésfcel üdvözölte Hindenbuigot és Ludendorfot és ép oly viharosan iünieleit a forradalmi kormány ellen. Hindenburg kihajolt az ablakon és art a kérte az embereket, hogy engedjék az tutit tovább haladni Az egyik tanuló löiugiolt a. gépkocsi lépcsőjére és onnan kiáltotta • — Elzárni az utcát! Nem engedjék, hegy Hindenburgot a vizsgáid-bizottság előtt kihailgassás. Az automobil csak lépésről-lépésre jutott tovább, A birodalmi gyűlés épület* előtt közben mintegy ezer ember állt fel Az egyik diák beszédet mondott, auieljöen hangoztatta, hogy semmi esetre sem szabad megeogfidni, hogy Németorország legnagyobb vezérét, mint valami ostoba gjerkőcöt hallgassák ki a bizottság előtt. A csásiár éljenzésével fejezte be beszédjét. Ebben a pillanatban érkezeit oda Hindenburg gépkocsija. A tömeg körülvette az autót és azt kiálltolta: — Ne menjen be ! Hindenburg igy szóit a tömegnek : — Kösz 'nöm hódolatukat, de most haza kell mentem dolgozni. Hindenburgnak a birodalmi gyűlés ; épületéből történt távozásával a tüntetés még tem ért véget. A diákok a vurstli sátrainak egyikén felfedezték, hogy a „Vilmos császár sátor" feli'ást a sátor tulajdonosa „Vilmos sátor" ra kurtította és a császár szót leragasztotta. A tüntetők vezetői kijelentették, hogy mint németek ilyen szégyent nem tűrhetnek el. Nekik még mindig a császár érvényes. A császár szóra ragasztott vásznat letépték. Aztán a császár éltetésével beszédet mondtak a kormány ellen. Postakurir-járatot terveznek Budapest és Mi között A „Külföldi Magyarok PatrQBázsának" akciója Napok óta olvashatunk különböző lapokban különféle hirdetéseket, amelyekben X. ur bejelenti, hogy külföldre utazik és levelek továbbítását s egyén megbízásokat vállal E mögött a „JÓSZÍVŰ" felajánlkozás mögött tulajdonképen a konjunklura üzletek egyite rejlik. Az ilyen külföldre utazó urak igen szép keresethez jutnak azon, hogy üzeneteket és leveleket visznek ki külföldre. Tudván azt, hogy az ötéves háború és a még mindig lezárt határok menynyire megnehezítik a külföldön élő rokonokkal való érintkezést, alaposan kihasználják egy-egy ilyen utjokat. Sok minden egyéb indító ok között ez is arra ösztönözte a Külföldi Magyarok Patronáz?át, hogy akciót indítson oly irányban, hogy az ottlévők rsndes uton tudjanak érintkezésbe lépni e külföldi, főkép az amerikai magyarokkal. A páírenázs elhatározta, hogy kurirjárat utján iparkodik a postaforgalmat Budapest és a külföld kőzött újból létrehozni. A kurirjárat iránya Budapesttől Koppenhágáig, vagy Amsterdamig terjed. A kurir magával vinné az amerikai magyaroknak szánt leveleket ós Koppenhágában vagy Amsterdamban gőzösre tenné. Később belekapcsolódnék ebbe a postajáratba Bécs, Prága és München is. Egy-egy levél elküldése 2 50 K egységárba kerülne, átszámítva minden ország pénznemére. Ebből az összegből a Patronázs részint a kurirjárást költségeit fedezné, részint segélyezné azokat a külföldi magyarokat, akik a háború kitörésekor hazajöttek és még nem tudtak külföldi lakóhelyükre visszatérni. Hogy a visszaéléseket megakadályozzák, egy-egy feladó legfeljenb öt levelet küldhet el egy alkalommal. A Patronázs ebben az ügyben memorandumot készített, amtlyet a napokban adaak át az amerikai missziónak. Brandholtz tábornok egyébként Zerlovitz Emil miniszteri tanácsos utján mái értesült a tervről, amelyet a legnagyebb megértéssel és jóakarattal fogadott. BiAra 60 fillér.