Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-11-22 / 262. szám

1919 november 22. A bécsi sajtó a magyar hadseregről Bécs, november 20. A bécsi reggali lapok részletes tu­dósítást közölnek a román hadsereg ki­vonulásáról és a magy,»r nemzeti had­sereg bevonulásáról. A legtöbb lap ezt rendkívül nagyjelentőségűnek tartja nem­csak Magyarországra, hane n a körülötte levő nemzeti áilanokra nézve is. A Der Morgen mai számának első lapján közli Horthy arcképét és vezér­cikkében ezt mondja a többi közt: Ma még semmi bizinyosat nem lehet mon­dani arról az irányról, a melyen a ma­gyar történelem most indul el. Bizonyos csak az, hogy ez az ut koronázó szer­tartással fog végződni. A Neues Wiener Tagblatt a követ­kezőket irja: Horthy seregének bevonu­lása íontos dátum. A románok elvonul­tak és az ország visszanyerte rendelke­zési jogát. Ez már mult év novemberé­ben megtörténhetett volna, ha Magyar­országot akkoriban nem a gonosztevő Károlyi Mihály gróf kormányozta volna. A bolsevista mozgalmaktól megmenekült volaa a szegény ország, ha az antant ideje­korán fejtette volna ki ugyanazt az ener­giát, aminőt most sir George Glerk fejt ki A Bécsi Magyar Újság vezércikkben foglalkozik a románok kivonulásával és a nemzeti hadsereg Budapestre való be­vonulásával, Lelkes vezércikkében egye­bek közt ezt irja : Aki Horthy Miklósban nem bizik, az inagábm sem bízik. Aki ezt a hadsereget gyanúsítja, önmagát gyanúsítja. lengyel László nyiregyíia latása yógyszerész Budapesten Budapest, nov. 20. Erős rendőri fedezettel megérkezett Nyír­egyházáról a főkapitányságra Lengyel László tartalékos hadnagy, akinek elfogatásáról már hirt adtunk. Lengyel volt az, aki egy hadna­gyot a Royal-szálió Ili. emeleti folyósóján bemutatott Hiittner Sándornak, Fényes László­nak és Csernyák Imrének. A hadnagyolt be­vezették a 232. számú szobába, feleskették a Nemzeti Tanácsra s arra, hogy mindabból, amit itt látt és hall nem fog semmit elárulni. Fényes távozása után pedig megkérdezték tőle, hajlandó volna-e vállalkozni arra, hogy Tiszát eltegyék láb alól ? A mai napot Len­gyel László kihallgatása foglalta le. A katona­tanács e tagjának vallomásáról ezt jelenti tudósítónk : A nyíregyházi rendőrség detektivjei és rendőrei átirattal állították eló' Lengyel Lászlót •a. főkapitányságon. Az ?tirat azzal kezdi, hogy Lengyel Lászlót a Budapesti Hírlapban 1919. november 8-án Fordulat a Tisza ügy­ben cimen megjelent cikk közlése alapján tartóztatták le Nyíregyházán s a cikkben fog­laltak alapján állítják eló' a budapesti hatóság elé. A fó'kapitányságon Hanzéli László nyom­ban megkezdte Lengyel László kihallgatását. Szémélyi adataira nézve elmondta, hogy Kisvárdán született .24 éves zsidó vallású oklevél nélküli patikussegéd. A háború folya­mán tartalékos hadnagyságig vitte. A harctér­ről az ötödfél éves háborúban négyszer ka­pott szabadságot s már ötödször nem akart vissza meni. Ekkor Ismerkedett meg Buda­pesten 1918. októberébén Sztanykovszky Tiborral, az első' forradalmi katonatanács tit­kos tagjával. Csakhamar jó barátságot kö­töttek Elpanaszolta neki a baját, hogy ismét vissza kell mennie a harctérre. Sztanykovszky ekkor jó tanácsot adott neki, amelyet már maga is kipróbált: Kutyával megmaratta ma­gát, mert ekkor feltétlenül kaphat tizenöt napi szabadságot. Lengyel igy is tett és ku­tyájával megmaratta a lábát ugy, hogy kény­telen volt a Pasteur intézetbe járni és csak­ugyan meghosszabbították szabadságát. A gyógykezelés ideje alatt október 27-én ismer­kedett meg Hüttner Sándorral, aki szintén tagja volt az elsó' forradalmi katonatanácsnak. Ezt maga Hüttner közölte vele azzal, hogy a katonatanács a Károlyi pártban székel. Ő • szintén belépett a katonatanácsba s ettől kezdve mindennapos vendég volt a pártban, ahol azt a megbízást kapta, hogy az ő resz­szortja az utca intézése les?: s gondoskodnia kell a folytatólagos tüntetésekről és az örö­kös nyugtalanságról. Az volt a céljuk, hogy az Ausztriától való függetlenség teljes legyen, de azért Károly király jogara alatt maradnak és Károlyi Mihály legyen a miniszterelnök. Ezekben az izgalmas napokban többször be­szélgetett Hüttner Sándorral, aki, mikor szó­bakerültek azok a dolgok, amelyeket forrada­lom esetén végre kell hajtani, igy szólt hozzá : Volna Pesten egy ügyvéd, aki Lukachicsot eltenné láb alól. Mikor a kihallgatást végző rendőrtiszt­viselő megkérdezte, hogy ugyanekkor nem került-e szóba Tisza István gróf is, Lengyel ezt válaszolta : Lehet, hogy Tiszát is emiitette Fényes Lászlóval való összeköttetésére nézve tagadta a Royal-beli jelenetet. Azt mondja, hogy azt a hadnagyot, aki a vallo­mást tette, nem ismeri. Éppen azért nem is tud róla, hogy ő mutatta volna be. Fényest akkor ismerte meg, amikor november 4-én vagy 5-én karhatalmi csapatával Nyíregyhá­zára ment rendet teremteni. A Royal-szállóban megfordult ? Kérdezte tőle a rendőrtisztviselő. A forradalom után, felelte Lengyel lát­szólagos zavarral. Ezután elmondta, hogy a forradalom kitörését követő egy-két nap múlva megjelent a katonatanácsban egy újságíró, aki közölte a katonatanács tagjaival, hogy a Károlyi kor­mány meg akarja jutalmazni a katonatanács tagjait. Az ujságiró összeírta a katonatanács tagjait s eltávozott. Erre másnap a kato­natanács mindegyik tagja levelet kapott Laehne Hugó volt országgyűlési képviselőtől s a levélben minden katona fanácsi tagot másnapra más-más órára meghívta a föld ­mivelésügyi minisztériumban levő hivatalos szobájába. Lengyel László is kapott ilyen meghívót. Mikor belépett Lachnehoz rendkí­vül szívesen fogadta ezekkel a szavakkal : Mi a kívánsága ? Semmi. — Felelte Lengyei. A válasz Laeehnet igen meglepte, mondja Lengyel s Laeehne kapacitálja, hogy fogadjon el kétezer koronát. Találkozásuk azzal végződött, hogy Laeehne Hugó tanul­mányi segítség cimén 2000 koronát ráerő­szakolt. A rendőrtisztviselő most már rátért Pogány József szereplésére s megkérdezte, hogy mi a véleménye Pogányról, van-e része a gyilkosságban: A kérdésre Lengyel ezt felelte: Pogányt részesnek tartom a Tisza gyil­kosságban, mert nem tudom megérteni, hogy milyen érdemekéri iett ő az uj katonatanács elnöke, holott a forradalom előkészítésében semmi része nem volt. Végül Lengyel elmondta, hogy decem­ber 9-én Csernyák Imrével, a forradalmi ka­tonatanács elnökével külföldi propaganda útra küldték. Az volt a megbízatása, hogy alakít­sák meg a külföldi magyarok világszövetsé­gét. Ezenkívül azt az Ígéretet is kapták, hogy ha működésűk sikerrel jár, Csernyák követi állást kap és ő mellette vezértitkár lesz. Erre vonatkozóan iratai között találtak is egy följegyzést, amely annak a követség­nek személyzeti listáját tartalmazza, amelyet Csernyák Imrére biztak volna. Ezzel be is fejezték Lengyel Lászlónak első informatív kihallgatását, amelynek befe­jeztével a nyomozást vezető Szrubian Dezső dr. rendőrkapitány Lengyel Lászlót őrizetbe vette. Soméi cipók, férfi-, nai- és pmekciplk, gummisarkok, bó'rpmas­íé, gyermek patent harisnyák, I 1 cipsiüzokés cipóink fskele.fehér és sárga színekben érkeztek Hungária r üzletébe, 20KK: ICBIKBSKI

Next

/
Thumbnails
Contents