Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-11-22 / 262. szám

ylregyháza, 1919. november 22 « Szombat XL. évfolyam 262 ceuiurat: Sufcíocotóneníul J. Berghia afrMIi K. WMMMHMMMMMMMIMMMMMMMMMMMM J diadalmas nagy vasárnap Budapesten Horthy Miklós bevonulása Magyar katonáit várja a főváros Reggel hét óxa. Még sötét van, a villa­mosok sárga fényben vágtatnak a Fehérváry­uton lefelé. A Gellért-tér, ahol, mint a város kapujában, először hangzik el üdvözlő szó a nemzeti hadsereg éle előtt, még teljesen üres. A Gellért-szálló előtt szónoki emelvény, be­vonva a főváros színeivel, innen köszönti a polgármester Horthy Miklóst és hadseregét. Híde£ szél fuj a Duna felől, a Ferencz József hid fehér oszlopain vadul táncolnak a három szinü zászlók Lassan kivilágosodik és a tár, az utca, a házak elkezdenek öltözködni. Sző­nyegek kerülnek az ablakokba, a tér utolsó oldalin, a műegyetem előtt, zászlókorridort votr.ak, a szálló feldíszített ablakaiban és er­kélyein elhelyezkedik a meghívott közönség. A hid és a Fehérváry-ut ontja az embe­reket. Tűzoltóság jön, elzárják a teret, a Hadik laktanyából egy tiszti század és a kordon mö­gött mindinkább fekete lesz az utcakövezet a szaporodó tömegtől.jVárosi kocsik diszmagyaros urakat hordanak és cilinderek bújnak elő a kocsik mélyéből. Az érkezők sietnek a szálló íütött halijába, hideg van, és szemel az eső. A kordonon belül moaí operatőrök, fényképé­szek, a tűzoltó főparancsnok akinek hosszú, kényszerű pihenés után ez az első hivatalos szereplése. Közben egyesületek érkeznek, híva- j talok és iskolái* zászlók és táblák alatt, A fér­liak kezébeu esernjő, a nők kezében virág. Kelenföldön Sötét reggeli iiőben hat óra husz perc­kor berobog a kelenföldi állomásra Siótokról Horthy Miklós fővezér különvonata. A mozdonyt nemzeti szinü drapériák, zöld lomb díszítések borítják. Az állomáson csak katonai fogadtatás van. Soós tábornok és Lehár ezredes tesznek jelentést a kivonul hadcsapatokról. A fővezér pontban nyolez órakor lépett ki vasúti kocsijától alten^ernagyi egyenruhá­jában, kitüntetéseivel a mellén Azonnal felült hófehér ménjére, meghal'gatta a katonai jelen­téseket, és nyomban megindult a város felé. Lovasrendőr-díszszázad vezette be a menetet, a fővezér után vezérkara és katonai kísérete lovagolt, utána katonai zenekar. Amint az in­duláskor a Himnusz első akkordjai felhangzot­tak ellenálbatatlan erővel tört ki a lelkesedés a pályaudvar körül várakozó tömegből. Az út­vonalon végig felállított csapatok és zenekarok egymásután állottak be a menetbe, mely a közönség éijenzésa és virágesője között haladt a Szent Gellért felé. A Gellért-téren Mindjárt nyolc óra. Egymásután érkeznek a fogatok. Bódy Tivadar polgármester jön disz­magyarban, vele Déri Ferencz alpolgármester és a tanácsosok: Folk«sházy, Stankovits meg a többiek. Egy autó a főkapitányt hozza, M&t­iyasovszky diszna agy arján vaskoronarend, dr. Nagy Károly detektív főnök kiséri. A teret nem látni a néptől, csak a kordonon belül fehérlik egy vizes esik. az esőföl vert kövezet, itt vo­nulnak be a magyar katonák. A Gellért hegy is meg van rakva emberrel, a szilhuettjők ijesztően rajzolódik be az ólomszürke égboltba. A közlekedés megáll, a hidakat és az utakat elzárták. Most érdekes ismerős megy át a szálló kapuján Hazai Samu báró, vezérezredesi egyen­ruhába. A kordon mögött az elsősorban Pál­may lika lehér virágot szorongat a kezében. Trombitajel figyelmeatet: a n«mzeti had­sereg Horthy Miklós fővezérrel az élén befor­dult a Fehérváry-utra. Háromnegyed kilenc. Az izgalom a tetőpontján van. Az emberek előre nyomulnak, a ierdőrség éa a tűzoltóság szigo­ruam tartja a kordont. Bódy fel megy a szó­székre, elél a város tanácsa és kétoldalt apró dok százlókkal. Már látni Hoithyt, kétszáz lépésre lehet. Harsány éljon vágódik az ég felé, a ka­lapok a levegőbe repülntk, zeng és zug a tér, az utca és a házak az éljenriadalomtól. Az ut sarába fehér virágok hullanak, zuhog az eső, de ki gondol az esővel, jön a- nemzeti had­sereg 1 A rendőrség diszosztaga nyitja meg a menetet, utána gyalogos tiszti testőrség ós azu­tán Horthy Mikiós altengernagy, kék köpeny­ben, kitüntető*ék halmazával a mellén, a nem zeti hadsereg fővezére fehér lovon. Egyszerre forró lesz a levegő a hideg télben, a mozigép berreg, a fényképező masinák kattognak. Ki­nyiinak a torkom é3 égfelé lendülnek a karok egy nevet röpít a harsány éljen Budáról Pestre. Horthy. Meg áll a szénoki emelvény előtt. Bizto­san üli a lovat. Fiatal ember. Azt mondják mögöttem az asszonyok, milyen kcétves. Nem illik reá ez a szó. Sokkal férfiasabb. Keményen modellált fej, a szája körül két erős határo­zott ránc, az arca piros a friss levegőtől, ké­kes árnyalattal a borotvált bajusz ós szakái táján. Éles szemét körülhordozza a fejek fölött aztán megnyugszik egy ponton és vár. Bódy hallgat, amíg nagynehezen csönd lesz, aztán harsány hangon beszélni kezd. Éljen és meghatott csönd kiséri a pol­gármester szavait és tágrany.lt szemek, kíváncsi fülek, izgalommal várják Horthy válaszát. A fővezér virágeső közben tiszteleg a polgármester beszédje után majd messze hangzó harsány szóval válaszol: Polgármester Ur ! Szivből köszönöm szi­ves üdvözlő szavait. Mondhatom nem vagyok abban a lelki állapotban, hogy e percben meg­szokott frázisokat használjak, igazság érzetem azt paraccsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. Mikor még távol voltunk innen és csak a remény su­gara pislogott lelkükben, hogy fegyverrel ke­zünkben látjuk viszont a várost, akkor kimon­dom — gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártirok lettek, hanem az országnak, itt ösz­szefolyt piszkát. (Ugy van I Helyeslés.) Szeret­tük becéztük ezt a várösí, amely rz elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hivom itt, a Duna partján, a magyar főváros, ez a ráro3 megtagadta ezer éves múltját, ez a város sárba tiporta koroná­ját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltö­zött. Ez a város börtönbe vetette, kiüldözte a hazájából a legjobbjait és egy év alatt elpré­dálta összes javainkat. De minél jobban köze­ledtünk, annál jobban leolvadt szivünkről a jég és készök vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, ha ez a megtévelyedett város visszatér megint hazájához, szivéből, lelkéből szeretni íogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porla­doznak, szeretni azt a rögöt, amelyet veritékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, sze­retni fegja a koronát, a dupla keresztet. (Él­jen ! Éljen ! Ugy ven !) Katonáim, miután földjeinkről betakarí­tották Isten áldását, fegyvert veitek kezükbe, hogy rundét teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszoritásra. de büntetni is tudnak ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz ugy rsmélem, hogy erre nem fog for kerülni, hanem elenkezőleg, akik bűnösöknek ér2ik magukat, megtérnek és hat­ványozott erővei segítenek egy nemzeti eré­nyekben tündöklő Budapest fellépitésében. A martirokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szivünkhöz. (Hosszan­tartó, lelkes zugó éljenzés, hosszas taps, ün­nepi köszöntés, virágeső.) Ara 60 fillér. SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VAROS HIVATALOS NAPILAPJA ELŐFIZETÉS: Egész évre 72 K, félévre., negyedévre 18 K, egy hónapra 6 - Tanítóknak félévre 24 korona. K. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLÓ •MmmaMMMMiBiMimm ! Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZAM 32SI. POSTACHEQUE 2954* í Kéziratokat nem adunk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents