Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-11-18 / 258. szám

I J-ÍYÍRYWÉK. 1919. november 18 feladatát póntosan meghatározza. A' távirat a kőve'.kezöképen szól: — Felelősséget vállaltam a magyar kormánnyal és az antánthatalmakkal szemben, hogy a Nemzeti Hadsereg Budapest megszállása alkalmával tartózkodni fog mindennemű önkényes, törvényellenes fellépéstől, pogromtól, mindennemű kihivó magatartástól, minden eljárástól, msly túllépné a hadsereg részére megállapított hatáskört. Megkövetelem, hogy az általam vállalt kötelezettségnek a Nemzeti Hadsereg a legteljesebben eleget fog tépni. Tudatában annak, hogy a büdösök bűnhődni fognak, számitok mindísn tiszt és minden ember odaadó támogatásara, annál is inkább, mert fenti Ígéretem beváltása menti meg ha zánkat a nyomorúságtól és az ország jövőjére nézve a legnagyobb jelentőséggel bír. Ez a parancs a Nemzeti Hadsereg minden tagjának tudomására hozandó. A fővezérletnek ez a rendelkezése a karhatalomra, mely a Remzeti Hadsereg kiégészitő része, teljes mértékben kötelező. Mit mondott Oobák ezredes Egy újságíró ma felkereste a hadügyminisztériumban Dobák Géza ezredest, a budapesti karhatalom főparancsnokát, aki a közet, kezőket jelentette ki: A karhatalom kizárólag a road fentartása céljából alakult. Létszáma olyan nagy, hogy bármilyen nagy elientállást. könnyen és gyorsan letörhet. A polgárság tehát nyugodt lehet. Valószínűtlen, hogy valaki >-meg merné kockáz tatni azt, hogy a rend felbontását megüisé relje. De ha mégis akadnának ilyenek, akkor ezek előre megírhatják végrendeletüket. Az egy év előtti komédia nem fog megismétlődni. A statáriumot idejekorán kihirdetjük. A karhatalom minden egyes tagjának megmondottuk, hogy a rendb«atást. tétovázás, kérdezés é3 irgalom nélkül az utolsó emberig fel kell koncolni. A karhatalomnak azon tagja, aki ezen parancsot nem tartaná be, le lesz tartóztatva és gyávaság, valamint kötelességmulasztás miatt haditörvényszék elé fogjuk állítani. A polgárság köteles a karhatalom tagjainak engedelmeskedni A karhatalom tagjainak ismertető jel vénye: a bal felsőkaron egy körülbelül 10 centiméter szóles ( lebélyegzett nemzetiszínű szalag Bp. K. (Budapesti Karhatalom) A zsidókérdésről a következőképen nyilatkozott az ezredes ur: — A karhatalomnak megparancsoltatott, hogy pogromokat ne rendezzen és ne engedjen meg. Ehhez a parancshoz tehát a karhatalomnak alkalmazkodni kell és alkalmazkodni is fog. A zsidó nemzetiségűeknek tehát, bármily rossz legyen is egyesek lelkiismerete, nem kell a bántalmazástól tartauiok. A zsidókérdés megoldását a karhatalom a törvényhozásra bizza s ennek a problémának a megoldását csak a törvényhozástól várja - Budapesten rend lesz. Rend lessz még akkor is, ha a felforgató elemek komoly akcióra készülnett. Most kaptunk éppen egy jelentést, hogy 13-áról 14-ére virradó éjjelen a munkások a zsidókkal egyetértve komoly zavargásra készülnék. Mi ezt nem fogjuk megtűrni s ezt a kijeleniesemet vegye mindenki tudomásul. Bármilyen zavar lesz vérbe fojtom. Ha huszonnégy óráig fog is folyni a harc. az ország fővarosában mégis a rend fog győzni. — A karhatalom igen erős Harmincezer jól felfegyverzett emberünk van, ami a külső hadsereggel együtt 50,000 ra emelkedik. A záróra továbbra is tizenegy óra marad. A szesztilalmat nem rendeljük fel, mert nincs rá szükség. A statáriumot azonban idejekorán kihirdetjük. Minisztertanács Apponyi részvételével Budapest, nov. 17 | Csütörtökön gróf Apponyi Albert részvételével nagyjelentőségű minisztertanács volt Budapesten, amellyel most már a magyar politikai heiyzít tisztulása kezdetét vette. Appoo^i délután felkereste Sir George Glerkor, akivei két óra hosszít tanácskozott. Ezután a miniszterelnökségre ment, ahol rendkívüli miniszteri értekezletet hi/ tak össze. A tanácskozáson mindvégig jelen volt Apponyi is, akit tájékoztattak az utolsó hetek politikai eseményeiről. A tan-cskozásba későbö bevonták a ke resztény pártok és a kormányhoz hü kisgazdapárt vezetőit is. Véglegesen leszögezték azokat az elveket, amelyek alapján a keresztény pártok a kormány kielégítésére hajlandók és megállapodtak abban, hogy a kormány kiegészítés öszszes feltételeit egy előterjesztésbea foglalják össze, amelyet az esti vacsorán át. is adtak Clerk-nek. Friedrich Istvánnál volt Gsernoch hercegprímás is. Beszélgetésük során fel- ' i nyiregyházi ipartestület válsápa — Saját tudósítónktól. — A nyíregyházi ipartestületi jegyző válasz • tás után felkerestük dr. Walter Gé?a iparhatósági biztost, hogy az uj jegyző munkába állítása esetén várható-e és mennyiben az ipartestület oly szükséges reorganizációja és egy tevékeny, életerős ipartestület megteremtése. Az iparhatósági biztos a legsötétebb színekkel festette le munkatársunk előtt az ujabb válságot, amelybe a nyíregyházi ipartestület éppen a jegyzőválasztás folytán jutott. Tőle tudtuk meg, hogy Zomborszky Dániel, az ipartestület elnöke a jegyzőválasztás miatt mondott le és vele lemond az elöljáróság egy része, mert nem hajlandók az uj jegyzővel együtt dolgozni. — Lelkes ambícióval jöttem az iparosok közé -— mondotta az iparhatósagi biztos — ós az első közgyűlés, amely a tagsági dijak megfelelő felemelése által megteremtette* az ujjáfejlődés eszközeit a legszebb reményekre jogosított. Az a mozgalom, amely egy uj ipartestületi székhely létesítésére egy táborba tömöritette az iparosokat, biztató kezdet volt a további együttmiiködes, a fejlődés lehetőségére. Sajnos, mindez csak szaímalángnak bizonyult és az iparosak visszaestek regi bűnükbe, az egyenetlenkedés, a torzsalkodás lett úrrá közöttük, mely a tagok komoly, munkás részét elkedvetlenítette, elriasztotta az ipartestületi ügyek részvételétől. A békéltető bizottság négyszeri összehívásom dacára nem tudott megalakulni, — a közelgő jegyzőválasztást, jóllehet óva intettem tőle az iparosokat, izzó korteskedés, szenvedélyes választási harc előzte meg. Az elnökség, a választás lezajlása után személye iránti bizalmatlanságnak tekinti, hogy nem az ő jelöltje lett az uj jegyző és lemondásra készül, a választás zavartalan rendjét csak kérő felszólalásom tudta biztosítani. merült az államtanács terve, amelyről az az álláspont alakult ki, ho

f

cy felállítása semmiképpen nem indokolt, mert közjogunkban ismeretlen az államtanács fogalma. Az értekezleten meg elent pártok tagjai kijelentették, hogy a keresztény és nemzeti alapon szervezkedett pártoic változatlanul ragaszkodnak a miniszterelnök személyéhez és az egész kormányhoz. Tudomására hozzák a kormány tagjainak, hogy ha a megalkuvás terére lépnek és a keresztény irányt ezzel kockáztatnák, akkor szembe fogják magukat találni a keresztény nemzeti pártokkal. Ezek a pártok más kormányt, mint a mait nem hajlandók elismerni és elten kező fordulat esetén a következményeket azokra a baloldali pártokra kénytelenek hárítani, amelyek konszolidáció helyett egyenetlenséget, akarnak szitani a nemzet tényezői között. Ezt az álláspontot közölték Clerkkal is. Most amikor az uj jegyző bevezetésére nagy szükség volna a régi kipróbált elnökségre, most amikor évek mulasztásai után halaszthatatlanul erős, kitartó munkára volna szükség, szakadás előtt áll az ipartestület és ahány tagot számlál, annyi felé huz. Ilyen körülmények között arra az elhatározásra kell jutnom, hogy iparhatósági biztosi állásomról lemondjak. Nem tudok olyan helyen megmaradni, ahol munkásságom eredményt felmutatni nem képes. íMinthogy azonban az ipartestület közigazgatási funkciókat is végez, amelyek megállása egyesek, de á közérdeket is sérthetne, előterjesztést teszek az 1. fokú iparhatósághoz, jhogy addig, amíg az ipartestületben a normális testületi élet ismét helyre nem áll, vegye ki az ipartestület hatásköréből a bókéltető bizottság oié utalt ügyeket és azokat saját közegeivel tárgyalhassa le. Elszomorító jelenség, hogy ipartestületünk nem tud egyetértést teremteni tagjai között s ahelyett, hogy ezekben a szomorú időkben vállvetve küzdenének egyetemes érdekekért, még mindig kicsinyes egyéni törekvésekkel bénítják meg testületük működését mintegy szántszándékkal maguk állítanak akadályt az ipari fejlődés útjába. Németországban IÉIÉ fognak ezen e télen meghalni London, nov. 15. Az éhinség leküzdésére megalakult nemzetközi gazdasági konferencia ma Európa gazdasági és pénzügyi helyzetéről tanácskozott. Dr. Wenckebach egyetemi tanár (Holland/a), aki a háború kitörése óta egy bécsi kórház élén áll, rettenetes képét festette meg azoknak a pusztításoknak, amelyeket az éhség és a betegség Bécsben végeztek. Bretano tanár (Német-