Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-11-18 / 258. szám

I J-ÍYÍRYWÉK. 1919. november 18 feladatát póntosan meghatározza. A' távirat a kőve'.kezöképen szól: — Felelősséget vállaltam a magyar kor­mánnyal és az antánthatalmakkal szemben, hogy a Nemzeti Hadsereg Budapest megszál­lása alkalmával tartózkodni fog mindennemű önkényes, törvényellenes fellépéstől, pogromtól, mindennemű kihivó magatartástól, minden el­járástól, msly túllépné a hadsereg részére meg­állapított hatáskört. Megkövetelem, hogy az ál­talam vállalt kötelezettségnek a Nemzeti Had­sereg a legteljesebben eleget fog tépni. Tudatában annak, hogy a büdösök bűn­hődni fognak, számitok mindísn tiszt és minden ember odaadó támogatásara, annál is inkább, mert fenti Ígéretem beváltása menti meg ha zánkat a nyomorúságtól és az ország jövőjére nézve a legnagyobb jelentőséggel bír. Ez a parancs a Nemzeti Hadsereg min­den tagjának tudomására hozandó. A fővezér­letnek ez a rendelkezése a karhatalomra, mely a Remzeti Hadsereg kiégészitő része, teljes mértékben kötelező. Mit mondott Oobák ezredes Egy újságíró ma felkereste a hadügymi­nisztériumban Dobák Géza ezredest, a buda­pesti karhatalom főparancsnokát, aki a közet­, kezőket jelentette ki: A karhatalom kizárólag a road fentartása céljából alakult. Létszáma olyan nagy, hogy bármilyen nagy elientállást. könnyen és gyorsan letörhet. A polgárság tehát nyugodt lehet. Valószínűtlen, hogy valaki >-meg merné kockáz tatni azt, hogy a rend felbontását megüisé relje. De ha mégis akadnának ilyenek, akkor ezek előre megírhatják végrendeletüket. Az egy év előtti komédia nem fog meg­ismétlődni. A statáriumot idejekorán kihirdetjük. A karhatalom minden egyes tagjának megmon­dottuk, hogy a rendb«atást. tétovázás, kérdezés é3 irgalom nélkül az utolsó emberig fel kell koncolni. A karhatalomnak azon tagja, aki ezen parancsot nem tartaná be, le lesz tartóztatva és gyávaság, valamint kötelességmulasztás miatt haditörvényszék elé fogjuk állítani. A polgárság köteles a karhatalom tag­jainak engedelmeskedni A karhatalom tagjainak ismertető jel vénye: a bal felsőkaron egy körülbelül 10 centiméter szóles ( lebélyegzett nemzetiszínű szalag Bp. K. (Budapesti Karhatalom) A zsidókérdésről a következőképen nyi­latkozott az ezredes ur: — A karhatalomnak megparancsoltatott, hogy pogromokat ne rendezzen és ne enged­jen meg. Ehhez a parancshoz tehát a karha­talomnak alkalmazkodni kell és alkalmazkodni is fog. A zsidó nemzetiségűeknek tehát, bármily rossz legyen is egyesek lelkiismerete, nem kell a bántalmazástól tartauiok. A zsidókérdés megoldását a karhatalom a törvényhozásra bizza s ennek a problémának a megoldását csak a törvényhozástól várja - Budapesten rend lesz. Rend lessz még akkor is, ha a felforgató elemek komoly akcióra készülnett. Most kaptunk éppen egy jelentést, hogy 13-áról 14-ére virradó éjjelen a munkások a zsidókkal egyetértve komoly zavargásra készülnék. Mi ezt nem fogjuk megtűrni s ezt a ki­jeleniesemet vegye mindenki tudomásul. Bár­milyen zavar lesz vérbe fojtom. Ha huszon­négy óráig fog is folyni a harc. az ország fővarosában mégis a rend fog győzni. — A karhatalom igen erős Harmincezer jól felfegyverzett emberünk van, ami a külső hadsereggel együtt 50,000 ra emelkedik. A záróra továbbra is tizenegy óra marad. A szesztilal­mat nem rendeljük fel, mert nincs rá szük­ség. A statáriumot azonban idejekorán kihir­detjük. Minisztertanács Apponyi részvételével Budapest, nov. 17 | Csütörtökön gróf Apponyi Albert részvételével nagyjelentőségű miniszterta­nács volt Budapesten, amellyel most már a magyar politikai heiyzít tisztulása kezdetét vette. Appoo^i délután felkereste Sir George Glerkor, akivei két óra hosszít tanácsko­zott. Ezután a miniszterelnökségre ment, ahol rendkívüli miniszteri értekezletet hi/ tak össze. A tanácskozáson mindvégig jelen volt Apponyi is, akit tájékoztattak az utolsó hetek politikai eseményeiről. A tan-cskozásba későbö bevonták a ke resztény pártok és a kormányhoz hü kisgazdapárt vezetőit is. Véglegesen le­szögezték azokat az elveket, amelyek alapján a keresztény pártok a kormány kielégítésére hajlandók és megállapodtak abban, hogy a kormány kiegészítés ösz­szes feltételeit egy előterjesztésbea foglal­ják össze, amelyet az esti vacsorán át. is adtak Clerk-nek. Friedrich Istvánnál volt Gsernoch hercegprímás is. Beszélgetésük során fel- ' i nyiregyházi ipartestület válsápa — Saját tudósítónktól. — A nyíregyházi ipartestületi jegyző válasz • tás után felkerestük dr. Walter Gé?a iparható­sági biztost, hogy az uj jegyző munkába állí­tása esetén várható-e és mennyiben az ipar­testület oly szükséges reorganizációja és egy tevékeny, életerős ipartestület megteremtése. Az iparhatósági biztos a legsötétebb szí­nekkel festette le munkatársunk előtt az ujabb válságot, amelybe a nyíregyházi ipartestület éppen a jegyzőválasztás folytán jutott. Tőle tudtuk meg, hogy Zomborszky Dániel, az ipar­testület elnöke a jegyzőválasztás miatt mon­dott le és vele lemond az elöljáróság egy része, mert nem hajlandók az uj jegyzővel együtt dolgozni. — Lelkes ambícióval jöttem az iparosok közé -— mondotta az iparhatósagi biztos — ós az első közgyűlés, amely a tagsági dijak meg­felelő felemelése által megteremtette* az ujjá­fejlődés eszközeit a legszebb reményekre jo­gosított. Az a mozgalom, amely egy uj ipar­testületi székhely létesítésére egy táborba tömöritette az iparosokat, biztató kezdet volt a további együttmiiködes, a fejlődés lehetősé­gére. Sajnos, mindez csak szaímalángnak bizo­nyult és az iparosak visszaestek regi bűnükbe, az egyenetlenkedés, a torzsalkodás lett úrrá közöttük, mely a tagok komoly, munkás részét elkedvetlenítette, elriasztotta az ipartestületi ügyek részvételétől. A békéltető bizottság négyszeri összehívásom dacára nem tudott megalakulni, — a közelgő jegyzőválasztást, jóllehet óva intettem tőle az iparosokat, izzó korteskedés, szenvedélyes választási harc előzte meg. Az elnökség, a választás lezajlása után személye iránti bizalmatlanságnak tekinti, hogy nem az ő jelöltje lett az uj jegyző és lemondásra készül, a választás zavartalan rend­jét csak kérő felszólalásom tudta biztosítani. merült az államtanács terve, amelyről az az álláspont alakult ki, ho f cy felállítása semmiképpen nem indokolt, mert közjo­gunkban ismeretlen az államtanács fo­galma. Az értekezleten meg elent pártok tagjai kijelentették, hogy a keresztény és nemzeti alapon szervezkedett pártoic változatlanul ragaszkodnak a miniszter­elnök személyéhez és az egész kormány­hoz. Tudomására hozzák a kormány tag­jainak, hogy ha a megalkuvás terére lép­nek és a keresztény irányt ezzel kockáz­tatnák, akkor szembe fogják magukat találni a keresztény nemzeti pártokkal. Ezek a pártok más kormányt, mint a mait nem hajlandók elismerni és elten kező fordulat esetén a következményeket azokra a baloldali pártokra kénytelenek hárítani, amelyek konszolidáció helyett egyenetlenséget, akarnak szitani a nemzet tényezői között. Ezt az álláspontot közöl­ték Clerkkal is. Most amikor az uj jegyző bevezetésére nagy szükség volna a régi kipróbált elnökségre, most amikor évek mulasztásai után halasztha­tatlanul erős, kitartó munkára volna szük­ség, szakadás előtt áll az ipartestület és ahány tagot számlál, annyi felé huz. Ilyen körülmények között arra az elha­tározásra kell jutnom, hogy iparhatósági biz­tosi állásomról lemondjak. Nem tudok olyan helyen megmaradni, ahol munkásságom ered­ményt felmutatni nem képes. íMinthogy azon­ban az ipartestület közigazgatási funkciókat is végez, amelyek megállása egyesek, de á köz­érdeket is sérthetne, előterjesztést teszek az 1. fokú iparhatósághoz, jhogy addig, amíg az ipartestületben a normális testületi élet ismét helyre nem áll, vegye ki az ipartestület hatás­köréből a bókéltető bizottság oié utalt ügyeket és azokat saját közegeivel tárgyalhassa le. Elszomorító jelenség, hogy ipartestületünk nem tud egyetértést teremteni tagjai között s ahelyett, hogy ezekben a szomorú időkben váll­vetve küzdenének egyetemes érdekekért, még mindig kicsinyes egyéni törekvésekkel bénítják meg testületük működését mintegy szántszán­dékkal maguk állítanak akadályt az ipari fejlő­dés útjába. Németországban IÉIÉ fognak ezen e télen meghalni London, nov. 15. Az éhinség leküzdésére megalakult nemzetközi gazdasági konferencia ma Európa gazdasági és pénzügyi helyzetéről tanácskozott. Dr. Wenckebach egyetemi tanár (Holland/a), aki a háború kitörése óta egy bécsi kórház élén áll, rettenetes képét festette meg azoknak a pusztítá­soknak, amelyeket az éhség és a betegség Bécsben végeztek. Bretano tanár (Német-

Next

/
Thumbnails
Contents