Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-08-28 / 189. szám

SZABOLCSVÁRMEGVE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA M^NMMMMMMMMWIMMMMMIMIi HSfizetés: Egész évre 72 K, félévre ... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. Tanítóknak félévre 24 korona.: MMMMMMMMMMM Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ jegyA magyar kormány zéke az osztrák A „Viitorul" irja A magyar külügyminisztérium a bécsi ügyvivő utján jegyzéket intézett az osztrák kormányhoz, amelyben tiltakozik az ellen, hogy Nyugat Magyarországon az osztrákok rendt'entartás cimén csendőrséget és védelmi hadsereget tartsanak. A magyar kormány tiltakozik az ellen a gyanúsítás ellen, hogy a magyar hadsereg a határmenti német lakosságot elnyomni akarná és kimutatja, hogy Magyarország az osztrák kormány fenti intézkedésében a két állam közötti jó viszony veszélyeztetését látja A jegyzék megmagyarázza, hogy a magyar kormány nem hajlandó magát semmiféle olyan határozatnak alávetni, amelynek . célja lenne Nyugat Magyarország hűséges német lakosságát mindenféle izgatással elszakítani. Követelőznek a csehek A „Dácia" távirati ügynökség jelenti : Prágából nyert értesülés szerint a cseh-szlovák kormány most küldötte el az uj magyar kormányhoz azon jegyzék másolatát, amelyben Cseh Szlovákia már Kun Bélától kártérítést követelt a vörös hadsereg által Cseh Szlovákiában elkövetett károkért, azon megjegyzéssel, hogy még ma is ragaszkodik köveléséhez. A „Wenkovv" prágai napilap irja, hogy a vörösök Cseh-Szlovákiából milliónyi értékeket vittek el, különösen vasúti anyagokban, s hogy a magyarok bizonyára ebből akarják a román követeléseket kielégíteni. Ezért a „Wenkow" erélyesen felszólítja a Tusán kormányt, hogy a kártérítés foganatosításáról idejekorán gondoskodjék. Prágai politikai körök véleménye szerint a vörös hadsereg által Csehszlovákiában okozott károknak ka tonai beavatkozással leendő megtérítése nem kívánatos, mindazonáltal a cseh-szlovák hadseregnek leszerelése, a békeszerződésnek a magyarok által való aláírása előtt, nem lesz foganatosítható. Jellemző a cseh kormány jegyzékére, hogy az északi vármegyéknek hozzájuk való csatolását véglegesnek tekinti, s azokról már mint Csehszlovákiáról beszél. Garnegie meghalt A „Petit Párisién" jelentése sze rint Andrewo Carnegie ,,acélkirály" amerikai többszörös milliárdos, aki Rockefeller után a világ leggazdagabb embere volt* meghalt. 1848 ban kezdte pályafutását mint cérnagyári inas s rövid idő multán hatalmas vagyont szerzett. Alapitványai amerikai méretűek. Ötezer népkönyvtárat, egyetemeket, csillagászati obszervatóriumokat és egyéb tudományos intézeteket, kórházakat, muzeumokat és óriási népszórakoztató csarnokokat alapított, Kiszámithatatlaa nagyságú vagyonát egyetlen leánya fogja örökölni. Koalíciós kormány alakul Budapest, aug. 27. Budapesti politikai körökben az a felfogás terjedt el, hogy a válságot egy szóles alapokra fektetett valoságos koncentrációs kormánynyal lehet megoldani. Miután a József főherceg r.evével inaugurált szisztémához az pntant hozzájárulását nrm lehetett megnyerni, maga a királyi herceg is késznek nyilatkozott egy koalici s kormány kinevezésére s ennek megtörténte után a lemondásra. Az uj kormány tagjai valószínűleg a következők lesznek: Miniszterelnök és külügyminiszter: Lovászy Márfon (polgári demokrata). Kereskedelemügyi miniszter: Garami Ernő (szociáldemokrata) Pénzügyminiszter: Hegedűs Lorant dr. (a pénzügyi bizottság hosszú éveken át volt előadója, jelenleg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója). Igazságügyminiszter: Vázsonyi Vilmos dr. Földmivelösügyi miniszter : Payer Károiy (szociáldemokrata.) Népjóléti miniszter : Peidl Gyula (szociáldemokrata, a Fricdrichféle pucs által megbuktatott szocialista kormány elnöke.) Államtitkárokul a külügyminisztériumba : Buchinger Manót, a közélelmezési minisztériumba Kondor Bernátot nevezik ki, mindketten vezető tagjai a szociáldemokrata pártnak. A belügyi és kultuszmiuiszterséget illetőleg még folynak a tárgyalások. saa Románia és Magyarország Bukarest, áug. 27. A „L'Orient" irja : Dr. Vázsopyi Vilmos volt igazságügyminiszter a „Neue Freie Presse" tudósítója eiőít a következő Kijelentéseket tette: Románia áll őrt a dnyeszteri fronton az orosz, bolsevizmussal szem ben és európai érdek, hogy Romániát ezen munkájában segítsük. Szüksé ges, hogy Románia és Migya-ország elfelejtsék hajdani gyűlölködésüket és egymás mellett haladjanak a kölcsönös megértés utján. A két népnek közös érdekeik vannak, amelyeket csak a szenvedélyek elvakultsága sérthetett meg. Súlyos hiba volna, ha ebben az igazságban nem tudnók egy szilárd és biztos barátság alapjait megtalálni. Megindul az angol-magyar kereskedelmi forgalom Londen, aug, 27. A „Times" jelenti : Az angol kereskedelmi minisztérium augusztus 6-iki rendeletével minden angol cégnek, kereskedelmi és iparvállalatnak megengedte, hogy Magyarországgal a kereskedelmi és ipari összeköttetést felvegye, Magyarorszagból ki és oda be árukat szállíthasson. Kivételt képeznek azok az árucikkek, amelyek még ezidőszerint más országgal is kiviteli vagy beviteli tilalom alatt állanak. A rendelet értelmében tehát a háború kitörése előtt függő viszonyban maradt kereskedelmi ügyletek is lebonyolíthatók és az ezekre vonatkozó pénzbeli fizetések az angol és magyar bankök utján eszközölhetők. M) íi! "'.'.ti. Síi. ítMhJtut. IfW M betartandó, mely sorrend megállapításánál természetesen a sürgető szükség lenne irányadó. Bizonyára lesznek sokan, akik ilyen sorrend fölállítását és betartását a földmunkások általános türelmetlenségére való tekintettel lehetségesnek nem tartanak. Én azonban azt hiszem, hogy most már a mesterségesen fölsziiott izgatottság csillapultával, ha a facér kereskedő és iparos segédek újbóli „népboldogító" vidéki agitációs kirándulásának gát emeltetik és a földmiveiő munkásság vezetését azok veszik kezeikbe, akiknek az már régen kötelességük iett volna; — annak szükséges voltáról való meggyőzés nem bizonyulna éppen boszorkánymesterségnek. Ennél a kérdésnél egyébként kiválóan jó kőzve titő szerepe lehetne a kisebb bérletek kötelező nyújtásinak szükség szerint minden 500, vagy 1000 holdat Néhány szó a birtokreformrői Ezúttal még csak arra óhajtok rámutatni, hogy fölötte káros dolognak tartanám azt, ha a birtokrendezés, bármily körültekintő előkészítés után is, úgyszólván máról holnapra az egész országra kiterjedőleg indíttatnék meg és ha az, ugyancsak az egész országra nézve egy sablonhoz mereven ragaszkodva szándékoltatnék keresztül vezettetni. Lehetetlenség ugyanis, hogy ilyen reform a terme lés folytonosságának kisebb nagyobb megrázkódtatása, zökkenése nélkül legyen keresztül vezethető, már pedig itt a közszükséglet szempontjából leginkább tekintetbe jövő és felosztásra kerülő nagyobb birtokok ter melé3e van veszélyeztetve elsősorban. Azért is, véleményem szerint, bizonyos előre megállapított sorrend volna a reform keresztül vezetésénél Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCKENYI-ÚT 9. SZÁJVL TELEFON SZAftl POSTACHEQUE Kéiiratokaí nem tdunk vissza. meghaladó birtokból addig is, m?g a végleges rendezés keresztül vezethető lenne s egyúttal ez az önálló berendezkedésre vágyakozó földművelő munkásságnak is jó előiskola lenne. A mi most már a külömböző birtoknemeket és ezeknek egymáshozi arányát illeti, midőn a birtokhalmozásokból eredő latifundiumok bénito hatását egyes vidékeken károsnak tartom, addig az 500 vagy pláne a 200 holdas maximumokat nagyon csekélynek találom. A városok élelmezését biztosítandó és egyes tömegtermelésre alkalmas belterjesen kezelt birtokoknál az 1000 sőt kivételesen a 2000 holdas maximumot sem nehézményezném. Úgyszintén föltétlenül mentesitendőnek tartanám a fölosztás alól mindazokat, a hazánkban különben sem nagyszámban levő birtokokat, melyeken valamely közszükségleti cikket produkáló ipartelep van berendezve. A mentesítés természetesen nem haladhatná meg azt a minimális területet, amennyi az ipartelep üzemének biztosításához nélkülözhetlen nyers anyag előállítására feltétlenül szükséges. Nem gondolok itt a szeszgyári gazdaságokra, melyek nyersanyag szükségletüket idegenből is födözhetik, de olyan gazdaságokra, melyek valamely különleges szakértelmet és termelési eljárást igénylő nyerstermények előállításával foglalkoznak. Amennyiben pedig az ilyen mentesített birtokok tulajdonosaiknak aránytalanul nagyobb jövedelmet biztositanának a nem mentesített birtokok tulajdonosaival szemben, ezek üzemének állami ellenőrzés alá vételével tisztajövedelmükből bizonyos progressiv kulcs szerint az állam is részeltetendő volna. A birtokoknak az állam által leendő kisajátítására, amint az a Buza-féle törvényben contemplálva volt, azt hiszem egyelőre gondolni sem lehet. Nagyon kívánatosnak tartanám előzetesen minden vármegyében statistikát összeállítani azon nagy és középbirtokokról, melyeknek egészben! vagy részbeni mentesítése a fölosztás alól közérdekből volna kimondandó, hogy igy minden község határában tiszta kép volna egyúttal nyerhető a fölosztásra kerülő területekről is és igy előzetes számítás is volna tehető, hogy minden község határában hány, legalább 10 —10 holdas családi kisbirtok lesz alakitható ? mert legalább is ennyit tartok szükségesnek, arra, hogy abból egy család megélni képes legyen. A föntieket főként azért tartoítáíü szükségesnek elmondani, hogy azzal másoknál is érdeklődést keltsek a kérdés iránt és egyúttal kérjem, hogy nézeteiket az ügyről hasonló módon közölni ne terheltessenek. R. I. — A polgári fiúiskolái beiratás a róni. kath. iskolában lesz szeptember 1 — 4-ig. — Itomán nyelvű fordításokat elfogad a Nyirvidék kiadóhivatalai Cenzúrát: SublOCOiSDüntUl R. Bejafi. áíü m m.