Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-08-12 / 177. szám

Nyiregyfeáze, 1919. augusztus 12. • Kedd &L. évfolyam * 177 SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. Tanítóknak félévre 24 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ ! Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHBQUB HMM Kéziratokat nem adunk vissza. Árulkodás Ma van alávaló, szennyes emberi í cselekedet : ez az. Mikor valaki árul- j kodásra szánja el magát, szinte el- í taszítja magát az erkölcsi világrendtől. Egyszerre • alávaló, nyomorult, gyalázatos lesz. Még ha egyébként érthető és indokolható lenne is haragja, a felháborodása, a bosszúja az ellen, akit beárul, abban a pillanatban, amikor ő maga árulkodóvá lett, erkölcsi szempontból ő marad alul és ellensáwivessé, gyűlöletessé válik. Mintha a rettenetes háborúnak romboló hatása az emberi erkölcsöket, az összes jó érzéseket is mind gyökerestől kiirtotta volna, lépten-nyomon találkozunk olyan jelenségekkel, amelyek ennek az erkölcsi pusztulásnak, a nemes gondolkozás dekadendenciajanak kétségbeejtő példáit szolgáltatják. Nem utolsó és nem a legritkább ezek között a jeienségek között a napról napra ismétlődő áiulkodás. A besúgás. A névtelen feljelentés. Ha valakinek van egy haragosa, van egy rosz embere, faj valakire a foga, akin szeretne egyet ütni, se szo, se beszed, nem sokat teketóriázik, hanem fog egy darab papirt, ratirkal egy-két gyanúsító szót, hogy az illető X. Y. kommunista, bolseviki stb. stb., hogy a vörös hadseregbe jelentkezett s igy tovább, ala se irja, még az írását is elferdíti és az alavaló feljelentést eljuttatja illetekes helyere X. Y. ur természetesen le lesz tartoztatva, mert hiszen ilyen kivételes és félig-meddig hadi heiyzetben, a mikor a megszálló román kir. katonai parancsnoksagoknak, akiknek egyedüli céljuk a bolsevizmusnak a letörése és Európa civilizációjának a megmentése, egyenesen kötelességük a feljelentett egyénekkel szemben megtenni minden elővigyázatos rendszabályt. Nos tehát X. Y. ur le lesz tartóztatva és noha abban a bűnben, amelyért íeljelentes történt ellene, teljesen artatlan, mert a legtöbb esetben napok és hetek múlva kiderül, hogy se nem bolseviki, se nem kommunista, se nem ,,vörös" és a vörösöknél soha nem szolgáit, de nem is jelentkezett, az alatt az idő alatt, amig ösmerősei, baratai beigazolják az artatlanságat és viszszanyeri egyéni szabadságát, mégis kegyetlenül megszenved a letartóztatas es a vizsgalattal jaro természetes kellemetlenségek miatt. Az árulkodó ur fényes bosszút vett a haragosan, X. Y ur keservcsen megszenvedett. Vigasztalójek X Y. ur. Nem csak Ön szenvedett. Többet szenvedett önnél az erkoics. Az altalános emberi erkölcs, a magyar társadalom jó hire, amelyre eddig olyan kegyetlenül büszkék volíunk. Annyi aljas árulkodás, annyi nemtelen és alaptalan feljelentés, mint nálunk mostanában : talán még sehol se történt a világon, müveit nemzeteknél. Szégyelhetjük miatta magunkat. Eltekintve attól, hogy a katonai hatóságoknak, akiknek egyébként is igen sok dolguk van a rend helyreállítása körül, oknélkiil szaporítják az ilyen árulkodó urak a munkájukat, az ilyen alávaló alattomos és minden alapot nélkülöző feljelentésekkel ki fogjuk érdemelni elébbutóbb azt a gyönyörű jelzőt, hogy Magyarország a Judások hazája. Akinek valakivel valami leszámolni valója van, végezze azt el nyíltan, az illetékes hatóságok előtt, ahova X. Y ur igaz bűne tartozik, de ne vetemedjék névtelen feljelentésre, alávaló árulkodásra, alaptalon vádaskodásra, ne szaporítsa a Judások szá mát. MltA^lii AJMl^^ .;ÍM»hAUnMs HnitiOÉiMiHiir ifr ft tinit f «M> ftifuif iliA

iti.it Károlyi Mihály Prágában Nagyszeben, augusztus 11. A Národni Politika irja, hogy Károlyi Mihály a magyar köztársaság volt elnöke Prágában nyaralót bérelt, hosszabb tartózkodásra. Megiiyiít a terménytőzsde Prágában Nagyszeben, augustus 11. Prágából jelentik, hogy az évek óta bezárt terménytőzsdét ismét megnyíltak, s ez alkalommal Horacek pénzügyminiszter beszédet mondott, melynek folyamán kijelentette, hogy a prágai tőzsde tölpbé nem a bécsi tőzsde fiókja, hanem a cseh kereskedelem nagy jövőjű központja. (Dácia) ii y

^ »»» m 'wvwyTT

1? tfTTTvi Ferigó oiasz tábornok a nagyszebeni nemzetgyűlésen Nagyszeben, aug. 10. A Dácia távirati ügynökség jelenti: A nagyszebeni nemzeti tanacs folytatja a részleges tárgyalásait az agrar reform javaslat kérdésé fölött. A ma délelőtti ülésen megjelent Ferigó o.asz tábornok, az olaszországi ónkentes román csapatok megszervezője es parancsnoka, aki a magyar frontra és Budapestre utazik mint olasz katonai attasé. Mihályi Tivadar elnök üdvözli a tábornokot es köszönetet mond neki azért, hogy az egész haboiu alatt Romania erdekeben működött. Ferigó tábornok boesanatot ker románul, hogy a nyelvet nem bírja, s köszöni a szíves tdjjadtatast, majd olaszul folytatva kijelenti, hogy ez a fogadtatás teljesen karpótolja azért a faradtsagert, hogy a román önkén tes csapatokat mar a haboru kezdetén megszervezte. Biztos voltam, folytatja, hogy Románia velünk együtt haboruba lep. Romania veszedelmes körülmények között húzta ki kardját es nagy aldozatokat hozott, amint ezt Marasestinél és Budapestnél bebizonyította. A Budapest bevétele fölölti örömben nekem is ieszem van, mert amint nekem jelenteitek, az altalam kiképzett román katonak hő siesen harcoltak. Annál sajnálatosabb, hogy ilyen koiülmenyek között egy hazug es ragaimazo hadjarat indult meg, amelynek ceija a roman-olasz viszony megluzitasa. Kijelentem, hogy Oiaszorszag sohasem szállított Magyarorszagnak fegyvert es hogy szívunk mindig és minden körülmények között Önökkel volt, hogy a latin faj győzelmet Keleteurópaban biztosítsa. A magam és országom nevében kívánom és remelem, hogy mindig együtt leszünk, s teljes szivemből kialtani: eljen Nagyromania ! A beszed befejeztével az összes kepviselok feialitak helyükről és viharos éljenzesbe törtek ki, Olaszországot eltelve. A gyűlés nevében Lucaciu Constantin válaszolt a románoknak Olaszország iránti bizalmat hangoztatva. A vóros hadsereg magyar vezérkari tisztjei érintkezésben voltak az antanttal A Szabadság irja : — Tudvalevő tény a nagyközönség előtt, hogy a kommün kormanya a maga szolgaiamba kény szeritett mindent. Főleg a Budapesten levő aktiv tisztekre fordítana figyelmét a kormány, illetve a hadügyi népbiztosság, ismeretes az is, hogy a fővárosban nagyszamban voltak magyar vezerkan tisztek is, akik a becsi Kriegsministerium leiosztasa után hazajöttek Budapest" e. Ezeket a vezerkari tiszteket a vörös hadsereg kötelékébe való belépesre keny szeritettek. Aki nem akarta teljesíteni a kormány parancsat, azt eiientorradaimamak minősítettek és leietiuk a rendes terror eljárásnál szigoruoban működő küion hadbirosag itelkezett voina. Ennek az Íteletei, amint előre közölték az érdekeltekkel, a legsúlyosabb lett volna. Mi sem természetesebb, hogy a nagyrészt családos vezérkari tisztek kénytelenek voltak belépni a vörös hadseregbe és kénytelenek voltak az operatív munkálatokat elvégezni, Azonban a magyar vezérkari tisztek közül többen alkalmat és módot találtak arra, hogy érintkezésbe lép hessenek antant körökkel és értesítést küldtek a hivatalos helyekre, hogy a vörös hadsereg terrorját megfékezzék és a hiábavaló vérrontást megakadályozzák. Ez annál is jobban sikerült, mert a vörös hadseregben levő munkások és intelligens elemek zöme vállvetve támogatta a vezérkari tisztek akcióját. Megszűntették a blokádét Magyarország ellen Páris, augusztus 18. CA Magyar Távirati Iroda szikratávirata a budapesti szikratávíró-állomás utján). Hitelt érdemlő forrásból eredő értesülések Szerint Hoovernek, az amerikai élelmiszerdiktátornak javaslatára Magyarországgal szemben a blokádot megszüntették. A „Corriera della Sera" hozzáteszi azonban, hogy a legfelsőbb tanács feniartotta magának a jogot a blokádot ismét életbe léptetni, ha Magyarország kül- vagy belpolitikai helyzete aggalyokra adna újból alkalmat. & nyíregyházi rendőrség újjászervezése Nyíregyháza, aug. 11. (A Nyirvidék tudósítójától.) A pénteki városi képviseleti közgyűlés fogja targyalni a nyíregyházi rendőrseg újjászervezésének, illetve létszám felemelésének kérdését. Ez alkalommal kötelességünknek tartjuk, hogy a váios közbiztonsaganak szenpontjaból megvilágítsuk ezt a kérdést olyan oldalukról is, amelyek nem ismeretesek azok előtt, akik nincsenek tisziában a nyíregyházi rendőrség jelenlegi helyzetével, ezenkívül pedig Magyarorszag vidéki rendőrségeinek szervezetével. A városi képviselőtestület egyílj csoportja tudomásunk szerint le akarja szallitani a jelenlegi rendőrszemélyzet létszámát. Álláspontjuk az, hogy a város budget je nem bir el ilyen nagyszamu szervezetet, s hogy ennek fentartasa a várost gazdasági csődbe kergetné. Ezen kérdés megvitatásánál ismertetni lógjuk a nyíregyházi rendőrség jelenlegi létszámát s összehasonlítást fogunk tenni a fővárosi és vidéki rendőrség letszamaval, A nyíregyházi rendőrség őrszemélyzete all egy rendőrparancsnokbolj négy rendőrtisztből, százhatvan gya* án m íilíit,