Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-07-31 / 167. szám

Nyíregyháza, 1919. julius 31. e Csütörtök Ára 20 fillér. IL. évfolyam * 167 SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA tassmm Egész évre 72 K, félévre... 36 K, Előfizetés negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. - . Tanílóknak félévre 24 korona. Alapította JÓBA ELEK *mmttMfj»i -V ,­r-|--,vii -m r.- ri 'i r ^ii vii-i íi i iwfci imuri mo ijj ,*ijij.i_ Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ I TELEFON SZÁM 323. POSTACHEQUE 2955a 1 «•>• •in. • "• •! "1 • • "r""ii-i• -­*i • r 1 •> »i­rT-i T-<* iiii rm-1 -n-rurrriinm -n ,­1 wmiwwm u -jw *™" 'i nw mww Kommunizmus Egy szó, egy fogalom, amelynek jelentőségével még nagyon kevesen vannak tisztában. Aktuálisnak tartjuk, hogy ezekben a súlyos időkben, a mikor egész világrendszerek ütköznek s a lömeg-léiek rettentő vajúdással akarja létrehozni egy uj világnak, egy megújhodott társadalmi rendnek kialakulását, — néhány sorozatos cikkben foglalkozunk ezzel a foga lommal és megmutassuk, hogy az emberiség gondolatvilágának, egész életfelfogásának micsoda erőszakos és rettenetes felkavarásat jelentené ennek a fogalomnak a megvalósítása: — a kommunizmus. I. Kommunizálni annyit tesz, mint megszüntetni a magántulajdont minden olyan vagyontárgy felett, a mi az emberi élet fenntartásához, a megél­hetéshez szükséges vagy a megühe téshez szükséges anyagok előállítására szolgál. A kommunista állam kommu­nizál, vagyis kiveszi az egyes em­bernek tulajdonából a lakóházat, a földet, az ipartelepet, a műhelyt, szó­val a termelési eszközöket, a forgó tőkét stb. s mindezeket a kommunista állam, a nép közös tulajdonába adja. Egy kommunista államban az- egyén­nek, az elvtársnak, se háza, se tulaj­don földje, se tulejdon ipartelepe, gyára, vagy műhelye nem lehet. Ilyet nem szerezhet, nem örökölhet, se gyermeke számára nem biztosithat, földje a dolgozók társadalmáé." Te­hát nem az egyes gazdáké, hanem a társadalomé. Értsük meg hát jól és jegyezzük meg mindannyian, jegyezzék meg kii lönösen kisgazda polgártársaink, hogy a vörös uralom, a bolseviki világ azt jelentette volna, hogy az állam kö nyörtelenül elvette volna a házatokat, a földeteket épugy, mint az iparosok műhelyeit s abban ti csak dolgozó munkások, közönséges napszámosok lettetek volna, — akik a termény felett, verejtékes munkátok gyümölcse felett szabadon nem rendelkezhettetek volna, hanem minden a köz<">s mag tárba, a termelő szövetkezet közös magtárába vándorolt volna s ti abból csak a rátok eső fejadagokat kaptá­tok volna. Szintúgy nem lett volna tovább jogotok szabadon rendelkezni ss a házatokkal, se földetekkel. Azt gyermekeitek közt szét nem oszt­hattátok, nekik örökül nem hagyhat­tátok volna, se pedig szabadkézből el nem adhattátok volna. Az örökö­södési eljárást, a telekkönyv átírást a szovjetkormány máris betiltotta. I>mit.jf.s'aJkMA• í-AAAA4MMMM«,.í ­A házatok után, a melyben a la­kásbizottságok és utcabizalmi férfiak egyelőre talán meghagytak volna ben­neteket, bért fizettetek volna épugy, mint bármely szállodában, vagy bér­házban annak jövő-menő bérlakói. A kommunista államban nincs gazda, nincs iparos, nincs tőkés, nincs birtokos, Ott csak munkások vannak, akik felett az állam rendel­kezik, akiket az állam tart el, — egyformán, különbség nélkül, mint a hogy a juhász kezeli az egyformára nyírt birkákat. Épugy keze.t volna mindnyájunkat a kommunista népbiz­tos, mint valami egyformára nyírott „embernyájat". * A lap legközelebbi számaiban külön­külön fogunk foglalkozni a házzal, a földdel, a műhellyel, iparteleppel, mint termelési eszközökkel és meg fogjuk világítani, hogy micsoda áthidalhatat lan különbségek vannak ezen fogal­mait körül a polgári felfogás és a kommunista felfogás között. örökül nem hagyhat. Ez a tiszta, igazi kommunista ál­lam valódi célja és ez az igazi és végső célja a magyar tanácsköztársa ságnak is s noha kezdetben az egész programm megvalósításától maguk a vezetők visszarettentek, mert tudták, hogy annak következetes keresztülvi­tele a lakosság túlnyomó nagyrészé­nél elementáris ellenállásra talált volna, — s noha igy ízelítőül egyelőre csak a nagy és középbirtok, a nagyobb iparvállalatok, bankok, gyógyszertárak stb. kommunizálását merték elrendelni s a kis gazda földjéhez még hozzá­nyúlni nem merészeltek, — mind azonáltal nyilvánvaló, hogy végleges céljuk ez volt s ha végleg berendez kedtek s megerősödtek volna, a kis gazda földjére is előbb-utóbb sor került volna, hiszen nem is képzel hető, hogy egy államban a lakosok egy része magántulajdont élvezhessen, a másik része ellenben kommunista alapon rendezkedjék be. Vagy-vagy. Idézzük a Tanácsköztársaság hiva talos közlönyének 2. és 9. számából a X. és XXXVIII. sz forradalmi ren­deletek következő szavait : „X. 1. § Minden lakóház a hozzá­tartozó beltelekkel valamint a ház tartozékaival együtt a Magyarországi Tanácsköztársaság tulajdona." „XXXVIII. r. 1. §. Magyarország A kibontakozás A vörös csapatok veresége. — A „Románul" hadi jelentése. — Böhm Vilmos a bécsi meg­bízott. — Böhm heij én Landler A visszafelé sült vörös offenzíva ugyiáíszik eldönti a szovjet-kormány sor3át. Minden bizonnyal megpróbál­koznak még egy utolsó ellenállással, hogy megfordítsák a végzet irányát, de ez n m fog nekik sikerülni, nem pedig azért, mert a bomlás nem uj keletű : a mostani vereségük csak a kegyelem döfést jelenti. Magok a vörösek is rossz jelnek vették, hogy Böhm Vilmos nem akart beleegyezni a tiszai offenzívába, de akkor mái­nem lehetett a nagy előkészülettel megcsinált vállalkozást visszacsinálni A hadihelyzetrői és a vörös csapa­tok parancsnokának változásáról szóló híreink a következők : A ,,Románul" hadijeientése Nagyszeben, julius 30. A magyar-román fronton uralkodó mai helyzetről az aradi „Románul" különkiadásban a következőket je­lenti A magyar vörös csapatok, amelyek a Tiszát átlépni megkísérel­ték, teljesen szétverettek és a Tisza­frontra kellett visszavonulniok. A román csapatok e percben az összes küzdő frontokon átlépték a Tiszát és és mintegy 16—20 kilométernyire előrehaladtak. A román csapatok szel­leme és harcikedve kitűnő; nagy­számú hadifoglyot, ágyút, gépfegy­vert, két páncélvonatot és igen sok hadianyagot zsákmányoltak. Böhm Vilmos a bécsi megbízott Bukarest, julius 30. A „Le Progres" irja : A magyar kormány Böhm Vilmost, a magyar hadsereg volt parancsnokát, jelölte ki a becsi követ állására. Bűhm helyen Landler Bukarest, julius 30. Az , Izbanda" irja : A magyar tá­virati iroda közli, hogy a nyolc hó­napi szakadatlan munkában teljesen kimerült Böhm Vilmos orvosi aján­latra vonult vissza. Egészségének helyreálltáig a 3. hadtest parancsnoka — Landler Jenő dr. helyettesíti, aki a vasutas-mozgalmak élén állott az­előtt. Churchill az uj Oroszországról Winston Churchill, Anglia had­ügyminisztere julius 18-án részt vett az angol-orosz klubb bankettjén Lon­donban. Ez alkalommal a hadügy­niniszter beszédet mondott Oroszor­szág nagy szereséről a világháborúban, egyben Oroszország jövőjéről tett ér­dekes nyilatkozatot. — A legutóbbi évben jöttek létre Koltschak admirális és Denikin gene­rális seregei. Előbbinek -ne;n is volt serege. A frontot a ma már vissza vont cseh-szlovákok tartották. Deni­kiunek is alig volt 3—4 ezer em­bere, kik állandóan túlnyomó erővel szemben vették fel a harcot. Ma már csak ez a hadsereg 300 ezer lelket számlál. — Oroszország ma a világ béke­kulcsa és helyreállítása a Népíiga egyik legfontosabb feladata. Európa ma védelmi állásba helyezkedik, hogy megakadályozza Oroszországnak a bol­sevista seregekhez való csatlakozását. A bolsevista seregek e terve azonban gyöngének mutatkozik, mert leköti őket Denikin és Koltschak. (Kolozs­vári Hirlap.) Az uj osztrák halárok Páris, julius 29. A saint-germaini német-oszlrák bi­zottság julius 20-án kapta kézhez a békeszerződés szövegét. Az előző ter­vekkel szemben változatlanul maradt Dél Tirolnak megállapított határa, amelyet ez a szerződés Olaszország­? nak juttat. Karinthiában uj demar­t kációs vonalat állapítottak meg, amely ; az egész klagenfurti medencét ma­gában foglalja. Ez a terület két részre i oszlik s mind a két rész számára 1 külön választási bizottságot alakita­: nak. Styriára nézve nem vették fi­- gyelembe az osztrák delegáció cszre­\ vételeit, ugy hogy a régi tervekkel | szemben a határ itt sem szenvedett ; változást Nyugat-Magyarországnak né­j metlakta vidékei legnagyobb részük­5 ben Ausztriához kerültek, j A cseh-szlovák határt jelentéktele­i nül módosították, amennyiben a ha­tár nem ér véget a March folyó jobb ' partjánál, hanem a folyót is bizto­I sitja a német hajózás számára. A j békeszerződés függeléke egy jegyzé­{ ket tartalmaz. A második függelék • felszólítást tartalmaz Német-Ausztriá­; hoz, hogy a Magyarországba való : bevitelt és átvitelt akadályozza meg mindaddig, amíg Magyarország és a í szövetséges államok közöt- nem jön ' létre a békeszerződés. (Kolozsvári f Hirlap.) Németország uj követei Nagyszeben, julius 30. A Vosiche Zeitug teljesen meg­bízható forrásból jelenti, hogy az uj washingtoni követnek Harden Miksa az ismert német iró van kiszemelve, kinek kinevezése már a napokban meg fog történni. Ugyancsak megtettek minden elő­készületet az Olaszországgal való diplomáciai összeköttetés fclvetelcre is. Von Bülow Németország volt kan­cellárja római palotáját átalakitatta a német nagykövetség számára. A né­met követet augusztus első felében fogják kinevezni. Seheidamann a nemzetközi bíróság előtt Nagyszeben, julius 30. Vilmos excsászáron és a német tíbornokon kívül, 12 hírlapírót és iheidemann volt miniszterelnököt is lamzetközi bíróság elé fogják állitaní. in 30 nm,

Next

/
Thumbnails
Contents