Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-09-20 / 208. szám

Nyíregyháza, 1919 szeptember 20 4 Szombat XL. évfolyam 208 Cenzúrát: ÖUUÍUÜUICIIGIIUII IliüUlüG rup DdlUI. SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA I MN Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. Tanítóknak félévre 24 korona.: Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. st wraw.j n mm^Kj mi, Segélykiáltás hallatszik" az éjszakából. A nyomornak, nincsetlenségnek, nékü'ö.éseknek közelgő éj szaRájából. Didergő elkek ér­zik jöltét a fagyos téli i lő­nek, fűtetlen, világosság nél­küli, koplaló estéknek és ösz­tönös ijedelemmel kiáltanak : Segítség emberek! Mert elpusztulunk! Közben az árak nőnek. Nő­nek. Rohamosabban mint az árnyék nipakonyaton. Egy öl Iának a beszerzési ára már mesebeli gazdagságot feltételez a vevőnél. Krumli annnyi lermett az idén, hogy alig tudja hova tenni a gazda s mégis ugy mérik, méricsgé­lik, mint patikai orvosságot. Hol és hogy vegyen ruhát a szegény do'gozó lisztviselő, a kevéskeresetü munkás- a gyerekének, mikor még zsib­vásáron is hihetetlen árakat követelnek a lerongjol ócska holmiért? Hát még mi lesz azok­kal, akik nyomorékok? Akik keresetképtelenek, akik munkanéiküliek P Mondjálpk, mit tegyenek, hova tekeredjenek, mibe re­ménykedjenek ? Szálljatok magatokba em­berek, akiknek van ! Bocsássatok meg, esik még az egyszer legyetek könyörü­letesek és adjatok! Adjatok, adjatok, amit Isten adott! Ne tegyétek felettébb iri gyeltté, gyü'ölelessé, a mitek van, azok előtt, a kiknek nincs!! A munkanélküliek, a keresetképtelenek érdeké ben kiáltunk hozzátok, most, a mikor mCg ideje van. Kiállunk hozzátok gazda­testvéreink, a kiknek meg­adta az Isten munkátok, ve­rejtéketeknek az áldását. És kérve kérünk benneteket, hogy ne csigázzál ok tovább az ára­kat, hanem tegyétek hozzá­férhetővé a megélhetés esz­közeit azoknak, akik nyomo­rognak, szüköiködnek !!! Ne igyekezzetek tovább halmozni a papirbankóitokat, hanem igyekezzetek megenyhíteni a szűkölködőt és táplálni a jó reménységet, az embereknek egymásba vetett hitét, bizo­dalmát! Most, most keil megmu­tatnotok, hogy csakugyan könyörületes keresztyének vagytok és hallgattok a szív­nek a szavára, a Kiisztus igazi tam ásaira !!! Nagy intő példa áll előtletek, hogy hova vezet a val'áslalanság!! Mo t rajiatok van a s r, bogy meg­mulassátok, mi a vallás!! És hívunk mindenkit. Szó­lunk minden kihez, akinek nélkülözhető feleslege van Aki még el tud vonni így falatra valót a szájától, a családjától, hogy jöjjön és segítsen azokon, akik nyo­masztó érzések és kinos sej­telmek között készülnek fo­gadni a mostoha telet. A nélkülözésnek fogcsikorgató éjszakáját ! S^kan, nagyon sokan van nak. önhibájukon kivül! Nincs munka, nincs munkaalkalom ! Az állam tehetetlen. Itt ne­künk, a társadalomnak kell cselekedni ! Jöjjetek és adakozzatok. Nem lilléreket várunk, hanem sokat, nagyon sokai, ezreket, lizezreket várunk, remélünk tőletek ti tehetősek, vagyo nosak. Soha ennél aktuálisabb szomorúan kiáltó jótékony­kodás nem nyújtotta felétek az urnákat. Jöjjetek ! Ezennel gyűjtési indí­tunk a keresetképtelenek és munkanélküliek javára. Az adományokat hirlapilag fogjuk nyugtázni és beszól gáltatjuk a város polgármes­teréhez. 1919. szept. hó. Románia kész csapatait a Tiszáig visszavonni Bukarest, szept. 18. A „Viitorul" foglalkozva Gserk küldetésével azt állítja, hogy Románia saját éidekeit fogja megviz-gálni és nem veheti tekintetbe a közös ügyet. Nem lehet tudni — irja a liberális újság — hogy Magyarországból nem vonul­nak-e viss?-a a csapatok a legbiztosabb defenzív határra, a Tiszához, áthárítván a leg­több haditanácsra azokat a következményeket, a melyek a román csapatok visszavo­nulásából származhatnak. Bukarest, szept. 18. A „Vii'orul" munkatársa Budapesten időzik s onnan küldött tudósítást lapjának arról a hatásról, amelyet a magyar fővárosra tett az ententéoak Romániához in­tézett ujabb jegyzéke — Bu dap.s'en is tudják már — jelenti a hírlapíró, hogy Ro mán ;a késznek nyilatkozott csapatait a meg-zállva tartott magyar terü'etről a Tiszáig visszavonni, de egyúttal be­jelentette az ententéoak, hogy minden felelőséget elhárt mígárol azokért az esemé­nyekért, ameljek Közép Eu­rópára várnak a magyaror­s ági bolsevisták és király­pár iak kőzött uralkodó ellen­télikből. — Még szomoubb Európára nézve az a tény, hogy a nagyhatalmak a vi lágon senkit sem fognak találni, aki szolgálatait fel fogná aján'ani az ujabb pa­cifikálás munkájlra s ilyen­formán teljesen el fogják veszteni Közép Eu-ópa szim pitiáját s az itteni anarchisz­tikus állapotok sokkal köny­i yebben és gyorsabban fog­nak a keleti országokba át terjedni mint a bolsevisták vörös tarjai. Az kétségtelen, — irja a lap — hogy a ro­mán hadsereg jelenléte a magyar területek nagyrészén garanciája a rendnek, amely napról-napra erősödik Ma­gyarországon. Romániának nincsenek személyes érdekei s csak Európának tesz szol­gálatot, ha a csapaiait meg hagyja Budapesten. A román kormányválság Nagyszeben, szept. 19. Belgrádból jelenük, hogy a szerb sajló állandóan a bukaresti kormányválsággal foglalkozik. A szerb lapok egybehangzóan kijelentik hogy Bratianu épen idejekorán adta be a lemond ísát. Helyeslik továbbá Románia jelenlegi politikáját, amely igyekszik gátat vetni az amerikai és angol tőke terpeszkedésének, s amely nem tür semmiféle idegen beavatkozást Románia belső ügyeibe, annál is in kább, mert Romániának a jövőben teljes csendre van szüksége és nem viszályko­dásra, amelyet külső ténye­zők támogatnak. A belgrádi lapok váleménye szerint a szerb politikusoknak ezen irányzatot követniök kellene. A Piemoníi belgrádi lap jelentése szerint a görög kor­mány is ugyanezt a politikát fodja követni, ha az ameri­kaiaK és angolok a tráciai kérdésben nem engednének áliáspon'jukbó'. Abban az egyben az ösz­szes belgrádi lapok megegyez­nek, hogy a balkáni ügyekbe semmiféle idegen beavatko­zást nem szabad tűrni. (Dácia.) Bonyodalmak az osztrák bé­keszerződés körül Nagyszeben, szept. 19. Belgrádból jelentik, hogy Pravda Belgrádi napilap tel­jesen megbízható értesülése szerint Anglia az Egyesült Államokra állítólag nyomást gyakorolt abban az irányban, hogy az osztrák békeszerző­dés 60. és 71. pontjaira nézve Ausztriának engedmé­nyeket tegyen. (Dácia.) Horváthországban nincsenek zavargások Nagyszeben, szept. 19. A Dácia táviiati ügynök­ség jelenti, hogy a szerb sajtó hivatalosan megcáfolja a kül­földi, de különösen római lapok által elterjesztett azon hiit, hogy Horvátországban a rend fölborult vo!na, s politikai zavargások lenné­nek. A horvátszlavonországi és szerb politikai páitok kö­zölt legteljesebb az egyet­értés. Péter király Belgrádban Nagyszeben, szept. 19. Belgrádból jelentik, hogy Pé'er szerb király, áki az utóbbi időben Sza'onikiben betegen feküdt, visszatért Belgrádba, s ott az újjáépített konaktan szállt meg. A ki­rálvt a pályaudvaron nagy ünnepségek között fogadták. (Dácia ) Segítsünk szegény iskolás­gyermekeken ! A munkanélküliség minden tár sadalmi baj okozója. Segítsük tehát a munkanélküliéi;et! — Adakozás. Schatz Irén és Lelkó G)ula f. hó 18 án tartott esküvőjén résztvevőd még mula­tozás közben sem feledkeztek meg nélkülözést szenvedő fele­barátaikról. így egy nagy nyomor­ban sínylődő a több gyermekes özvegyasszony részére 160 kor., a nyíregyházi főgimnáziumi kon­viktus részére 80 kor. és a sze­gény iskolás gyermekek részére ugyancsak 80 koronát adakoztak össze. Ha az őszi napsütés kedves­kedik még szeptember második felében is, mégis bizonyos, hogy minden elmúlt nappal közelebb érünk a télhez, a szegények le^­rettegebb téljéhez. Soha n.m volt -még oly kilátástalan a tél problé­májának megoldása mint éppen most. Cipő és ruha nélkül mi lesz a sok fázós gyermekkel, mi fog történni, amikor biztosan tud­juk, hogy nem lesz se cipő, se ruha. De most ném ezeket a ne­héz bajokat sírjuk, egy másik égető kérdésről szeretnénk szó­lani, melynek megoldásához azon­ban nem kellene más csak egy kia belátás és az illetékesek ré­széről egy kis jóindulat, A iáról beszélünk, az egykor oly olcsó és stmmibe vett tüzelő fáról, a ma oiy áhítozott és méregdrága fáról. Niocís la s ha lesz akkor sem tudják megfizetni a szegény keresetű munkasok ís tisztvise­lők. És éppen Nyíregyházán nin­csen fa, ahol a város mellett meglehetősen sürü erdő fekszik, melyből könnyen biztosithatnák a szegény lakosság ez idei fa szük­ségletnek egy részét. Da ha bármily okból ezt a megoldást nem választhatják és sok sok házban dideregni kell a télen legalább a galyszedést en­gedjék meg az erdőben, hogy a melegítő lángokból mutatóul le­gyen a szegény házakban. Ne bürokratikus módon, de ember­baráti szeretettel intézzék el ezt az ügyet, gondoljanak a hideg szobakban didergésre ítélt gyer­mekekre, kik sehogysem tudják megérteni, hogy amikor olyan sok fa van nekik egy hasáb se jut, hogy egy kis meleget ger­jesszen. Felhívás az emberbarátokhoz! A Nyíregyházi Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Egye­sülete a munka és kereset nél­küliség s az elképzelhetetlenül nagy megélhetési nehézségek kö­zepette akkor, amikor tagjai leg­nagjobb részénjk még ezen cse­ké.y törvényes illetményei kiűze­tését ien tudja biztosítani a tarsadalom jó szi/éhaz fordul, hogy azt részint pénzbeli ado­mányokkal részint természetbeni szolgáltatásokkal részint megfelelő munka és keresethez juttatás ut­ján segítse minél gyorsabban és m nél hathatósabban a nehéz tél előtt álló ézen szerencsétleneken s rójja le irántuk a köteles hála adóját Ez a társadalom szent köte­lessége, ami elől kitérni senkinek, de különösen a tehetősebbeknek nem szabad. Hissztk ős reméljük, hogy a város lakosságának nemes áldo­zatkészsége nem fog elmaradni, hisszük és reméljük, hogy szavunk előtt megnyílik a szív s 'kinyilik az erszény s ennek nyomán fel fog száradni egy egy köny csepp. Isten adja, hogy ugy legyen 1 i Bocskai-kertben minden szombaton este burka-kolbász vacsora. Ar* 40 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents