Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-09-19 / 207. szám

Nyiregyháza, 1919 szeptember Í9 * Péntek XL. évfolyam 207 Cenzúrát: ÖUDIÜUÜI&HSÍ1IUJ OUitlC Tüp DülUI. i

r rr

r- ,--|r - nrwjTiinoiriiMAawM SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. — Tanítóknak félévre 24 korona J— l IIMMtMRlWMMM Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ M»HÍ» '

•I—

WU

MIII 'I LAWAJYAAÍAAWW^^ a» UM iWLrv.N wmm_r>I JUH wm.* Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 29558 Kéziratokat nem adunk vissza. Szomjas Gusztáv kormánybiztosi kinevezését visszavonták Megbízható magánértesülésünk szerint a kormány Szomjas Guszlávnak a. napokban közölt kormánybiztosi kinevezését visszavonta. Nincsenek Szegeden a szerbek Továbbra is ott maradnak a franciák A letűnt kommunista uralom alatt Szeged felől várta az ország a szabadulást s ezért, meg azért is, hogy Szeged mindezideig abban a helyzetben volt, hogy oda a franciákon kivül m'>g más megszálló csapat nem tette be a lábát, bizonyos áhítattal ejtettük ki a Tisza menti metropolis nevét. A mult héten aradi lapok nyomán — melyek szegedi értesülés szerint közölték a hirt, — mi is megírtuk, ho

by Szegedet a szerbek szállották meg" és a franciák hamarosan kivonulnak a városból. Most megbizbató forrásból és Szegedről érkezettek előadása nyomán közöljük, hogy Szeged nincs szerb megszállás alatt és a város vezetőségének kérelmére a francia főparancsnok kijelentette, hogy továbbra is Szegeden marad nak a francia csapatok, hogy ezáltal a várrs egy uj

:bb megszállást elkerülhessen. A francia szőilömunkások kívánsága Nagyszeben, szept. 18. Párisbóljelentik, hogy Franciaország keleti borvidékeiről nyugtalanító hirek érkeznek. A szőllőmunkások csak ugy hajlandók dolgozni, ha a munkások a tiszta nyereség egyrészét is megkapják. A tárgyalások a munkaadók és muDkások között folyamatban vannak. Elfogató parancs több újságíró ellen Budapest, szept. 17. A budapesti ügyészség elfogató parancsot idolt ki Göndör Ferenc, Major József, Tölgy László, Róbert Oszkár, Gellért Oszkár, Diószegi Tibor, Hajnal Jenő, Békéssi Imre és Lengyel József újságírók ellen, akiket az ügyészség lázítás és izgatás bűntettével vádol. A rendőrség részéről intézkedés történik, hogy a gyanúsított újságírókat detektívek állítsák elő a főkapitányságon. Gellért Oszkár a miniszterelnökségi sajtóirodának miniszteri tanácsosi rangban vált a vezetője, nrg M*jor Jizsef a vidéki sajtóosztály t vezette. Göndör Ferenc az újságírók szakszer?ezelém k volt az elnöke. El fogaió parancsot adiak ki továbbá Biermann István po litikai biztos, a budapesti munká?- és katona-tanács elnöke el'en is Olasz bizottság Amerikában Nagyszeben, szept. 18. Páris *ól ie'entik, hogy'az olasz kormánytól Washingtonba küldött misszió meg érkezeit és már összekötetésbe is 1 ptek a senatus ve zetőjeve!. A republikánus senatorokat siket ü'.t megnyerniük, hogy a fiumei kérdésben az olasz álláspontot tá mogassák. Felkeresték Wilson elnö öt is és fel fogják szólítani, hogy a megegyezés érdekében változtassa meg eddigi álláspontját. Levélforgalom Szeged és Budapest kőzött Szegedről jelentik: Szeged és Budapast kőit a levélforgalom megindult. A szegedi postahivatal "ugyanis a lőváros

v>a induló szerelvényen j próbaszámításokat végzett. Az , eddig igy elküldött levelek mind meg is érkeztek Budapestre. Ejyelőre azonban csak közönséges leveleket kézbesít a posta. Az utközi állomások köJil a Félegyházára, Kecskemétre, Nagykőrösre és Ceglédre címzett küldeménye ket továbbítják. A lipcsei őszi vásár Nagyszeben, szept. 18. Wienből jelent,k, hogy Schmidt német kereskedelem ügyi miniszter a lipcsti vá sárról visszatérve fogadta az újságírókat és kijelentette előttük, hogy a lipcsei vásár megmutatta, miszerint a né met népet gazdaságilag megverni nem lehet. A lipcseivásár — mondolta Síhmidt — a nehéz idők dacára igen szép eredménnyel járt, s ha a német munkásság továbbra is az eddigi buzgalommal dolgozik, ugy a német népnek szép jövője lesz. Miről tarjainak az antantgenerálisok Budapesten Tábori Kornél riportlapja irja: Külföldi vend igeink, ha ugyan szabad egy meg-zállott városnak e;t a barátságos szót használui, ro' onszenves és buzgó munkát fejtenek ki, hogy közgazdasági és politikai zi áltságából talprasegitsék az országot. Gordon angol generálison kivül Budapesten időznek; Bandholtz amerikai tábornok, Troubr'dge ango

1 adm'rá'B, a Commandement dá Daruié vezetője, G.inuoU francia tábornok, B l!oy m rki írancia ezredes. Európa egyik legtekijtJyesebb folyamhajózási szakéitőj", további Mon belli olasz tábornok, azonkívül Gregori amerikai kapilány a bécsi amerikai misszió tagja és a kíséretében levő Ciusey amerikai alezredes és végül a magyarság régi tüntetően szives barátja, ttomanelli olasz alezredes. A misszió tárgyalási anyagafelöleli a politikai és gazdasági kérdések teljes kompit xumát, leg'őbbképen ped g a dunai forgalom helyreállítására és felvirágoztatására vonatkozó kérdéseket. A világháborúban, különösképtn pe dig a tanácsköztársaság idején a Dunán teljesen szünetelt a kereskt delmi fo galom, holt öldrajzi forgalommá vált Európának ez a nagyszerű vízi utja, gyilkos szándékú monitorokon kivül hajó alig közlekedett rajta, mág a hajó zás is megszűnt és sokszor kel'elt szomorú sóhajjal végignéznünk a természet eme nagyszerű ajándékán, a büszke Duna vicén, amint reménytelenül futottak végig rajta a nyugodt, egyenletes, megzavarhatatlan hullámok. Troubridge generá is, a Commacdement de Danube vezetője mindjárt megérkezése utánelső feladatán ik tekintette, hegy a Dunát megtisztítássá azoktól az aknáktól, amikkel a kommunisták Dunapentelé nél és Paksnál elzárták. Ez már megtörtént és ezzel megnyilt a nagyon áhitolt élelmi szerszállitó hajók utja és a Duna máris belekapcsolódott a nemzetközi forgalomba A dunai hidakon járókelők örömmel állapítják meg, hogy a nemzetközi hajók és Őrnaszádok egész raja horgonyé z a Dunáa, a Dunapalota előtt öt hat féle nemzet változatos szinü lobogóit lengeti a nyári szellő, megindult a bécs —budapesti személyszállító hajóforgalom is és minden remény megvan arra, hogy rövidesen a Duna, egyik legnevezete; ebb viziutjt lesz Középeu ópáaak. Ami a Budapesten id'ző nemzetközi misszió szüuet nélkül tartó tárgyasainak ré-zleteit illeti, erről nem szivárg )tt ki semmi A tárgyalások leljesen zárt jellegűek, csí>k az örvendetes ered iné nyékből sejthetjük, hogy ja vunkra szolgálnak. Ki következik Bratianu után ? Bukarest, szept 17. Az „Universul" irja: A kormányválság még nem dölt. el. A kormányzótanács elnöke teg nap ujabb megbeszélést folytatott az erdélyi vezérférf.akkal és a régi királyság néhány politikussal. Információnk ugy szói, hogy a következő kormány az újonnan kapjsolt terüle'ek vo't miniszterei 3Ő1 fog alakulni, akik között a következőknek lesz tárcájuk: Stelliau Toma belügyi, Misu kül ügy, Cintacusino közoktatási és Gradisteanu közmunkaügyi miniszter, Maniu Gyula az ellenzék vezéreivel a tegnapi nap folyamán semmiféle megbeszé lést nem folytatott. A király ma Maniut kihallgatáson fo gadji. Valószínű, hogy ma estig megalakul az uj kabinet. A vörös bélyeg Bukarest, sze; t, 18. A „Jurnalul" irja: retrográdból jelentik, hogy a vörös katonákat egy, a bal kézre operált vörös bélyeggel jelölik meg, hogy a szökevények felismerhetők legyenek. Reyal mérnök, ezen eljárási mód feltalálója 50.0C0 rubelt kapott találmányáért. Az operác

;ó öt perc alatt készen van és a jelet semmi sem képes többé eltávolítani. AAAAAAAAA/WVAAAAAAAAAAAA A Bujtos megtekintése több szempontból hir vonzó erővel. A sok íiözöl, már számtalanszor volt említés té?e lapunkban, a gyönyörű sporttelepről, melynek semmi más hibája nincs, mint hogy sokan nem ismerik. Most tekintsünk el ettől a kelhmes, kedves kulturális frázistól és szóljunk a Bujtos revezetii városrészről, mint a város elhanyagolt területéről. A törvényszéképülettel szemben levő tágas és egyébként szép ut vonal közepén mély árok vonul végfg. Ennek az árokrak, minden enbari fe'fogás szerint az lenne a hivatása, hegy a csapadék nedveket felvegye. Igen ám I Csakhogy amióla a viz nem folyik felfelé, ez az árok sem tehet eleget kötelességének. Ez ugyanis ugy van megásva, hogy a belőle kidobált „anyagok" a két oldalán dombot alkotnak és meggátolnak minden vizcseppet ez árokbii jutás lehetőségétől. Az áikászat iránt érdeklődőknek igen tanulságos ez. Szép feladat annak tanulmányozása is, hogy miért nincs a többi ufeaban vizvezelő árok a járda mellett. Talán azért, mert a legtöbb helyütt nincs gyalogjáró sem

1 Nem törődik itt senki azzal, hogy a gyalogjáró rendben tartassék, hogy e mellé árok ásassék, hogy ez az árok mindig tiszta legyen, hogy ezen az uton a városrész kőzegészségi éj rendészeti szempontjai megóvassanak. Ki törődik azon a vidéken ily apróságokkal ? De még épületesebb látvány az, ahogyan az uttestek „planirozása" folyik. Ami a Szegfű utcán végbemegy az már a botránnyal határos. A gödröket kitöltik a városban összeszedett szeméttel és trágyával. A bűzök bűze áramlik innen szét, esőzés után. Ki rendezteti, vsgy ki rendezi ezt? Senki sem tud "róla. Szives figyelmébe ajánljuk a — most már elég szép szimu — rendőrségnek a Bujtost, mert ott igen tág kö; nyilik a rend helyreállítására, kezdve a járdákon és uttesteken és folytatva egyéb más rendészeti területeken. Ha a Gézautca lehet olyan aránylag reedes, mint a minő, nem látjuk be, miért ne lehetne a többi utca is olyan. A városrész rendezése egyébként, szinte közszükség lenne és egáltalában nem mondjuk, hogy a fenn mondottak teljesítésével, a „városrendezés" felé még c^ak egy lépés is volna téve. (pj.) Nyiregyházi tanár a pályaválasztásról A kereskedelemé ésiparéajövö Az idei tanév megkezdése előtt kétszeres sulylyal nehezednek a szülőkre azok a kérdések, melyek a gyermekek pályaválasztásával függnek össze s amelyek jelentőségüknél fogva minden családban a legtontosabb problémát képezik. Az ö'éves háború és annak min,den terén mutatkozó következményei a pályaválasztást nem-, csak megnehezítik, hanem kétségessé teszik azt is, hogy a helyesen választott pálya boldogulást is jelent-e. Munkatársunk ma felkereste Nyiregyháza egyik kiváló pedagógusát s vele erről a nagyon aktuális kérdésről hoszszabbb beszélgetést folytatott. A ne>héz problémáról a következő érdekes felvilágosítást kaptuk: Magam is gocdolkoztam arról, amit ön előttem most felvetett és nem restellem bevallani, hogy harmincéves tanügyi multam dacára nem tudtam egy minden szempontból helyes megoldást találni Eddig az volt az általános nézet, hogy a pályák megválasztásánál a gyermek hajlamát, im 40 fillér.