Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-09-03 / 194. szám

Cenzúrát: SllÉCftaOÉll B. Bejen. ABdtCSVÁRMEGVE t3 ílYmEQYHAZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA mfeztu Smm éat 78 B. Síérat... 36 K, \ K. egf Hónapra « K. ül íáMvre korona. \ Alapkotta jéBA ELEK V Felelői 9*«»rV- mW Dr. S. SZABÖ LÁSZLÖ Szerkesztőség és Kiadóhivatal t SZÉCHSNYI-ŰT §. SZÁM. TELEFON SZAM SÍ9. POSTACHEQUI i Kéiiratokat nem adunk vissza. Az egyéni érvényesülés „Nyirvidék" nemrégiben megjelent egyik tartalmas vezéreikkében foglal­kozott a mai kaotikus helyzetnek előre törekvő, illetve kapaszkodó amaz alakjaival, kik az életük boldogságát nem a kötelességtudó leikok önbecs­érzetében hanem a külső sikerekben keresik, kik nagyságukat, dicsőségük­nek lépcsőit nem a lelkek tisztaságá­nak fundamentumán, hanem mások­nak gyarlóságain és gyengeségein épitik fei Kik a tévedésbél táplál­kozni, vagy Ján mesterségesen hely­telen irányba terelt közvéleményt akarják saját javaikra kihasználni. Nem törődve száz sebbel vérző ha zánk érdekeivel, :;era számolva az­zal, hogy vájjon kepesek-e n messze jövőbe néző politik&f konzc,*7onsen, államférfiúi magaslaton képviselni, a már kezeik közül kisiklani akaró hatalmat újból magul: IOZ ragadni szándékoznak. Ugy látszik, hogy nem volt még elegendő a kontárság kultusza. Talán elfeledték már, hogy egy szerencsétlen politikai párttöredék, hangzatos jelszavakkal és Ígéretekkel tévesztve a közvéleményt, az egész világgal harcban álló katonai tábo­runkat felizgatva, a mult év október havában megbontotta biztos alapo­kon nyugvó állami szervezetünket. A világtörténelemben párját ritkító ostobasággal, háborúval elfoglalt sze­rencsétlen népünket belesodorta egy olyan kaoszba, honnan nincs kivezető ut, honnan nem várhat reánk más, csak a sötétség és a halál. No de ne recrimináljuk a multat. Ne kívánjuk a megtorlást. Hassa át lelkünket az engesstelődés derű* fénye. Fogadjuk el védekezésüket. H:gy­jük el nekik, hogy feltevéseikben csalódtak, hitték és remélték, hogy a rögtönzött, még csak a fegyversrü- i neti szerződést sem biztosító fegy- , verletételt az entente honorálni fogja, megkegyelmez nyomorult létünknek. Nem leszünk a kárhoztatás fiai. De lelkünk teljes erejével, lankadni nem akaró energiánk hatalmával kö­vetelnünk kell, hogy mindazok, kik a Károlyi féle regimben szerepeltek, de különösen kik hatalmában tény­leges részt vettek, vonuljanak vissza a politikai élet küzdő teréről s adják át a vezetést azoknak, kik a politikai ignorantiának ilyen eklatáns bizonyí­tékát nem szolgáltatták. Lássák be ezek ae urak, hogy egy államnak a sorsával jongleuzözni nem lehet. Hogy a polit ikának, mint végre­hajtó jogtannak, a morállal semmi­féle öss eütközése ^em lehet. Hogy már egy szer hatalmon voltak, de az­zal élni nem tudtak. Pusztulás, rom­bolás és teljes anarchia követte ut­jokat, hogy kormányzásuk alatt ha­zank életére azok a szomorú idők következtek, amelyekben a jog és igazság székébe az erőszak ült, a torvény helyett az önkény parancsolt s a szabadságot megtépte, a haza­szeretet szent tüzét vérbefojtotta, leg­jobbjaink előtt elzárta a munkának a terét. E nyomorult rendszert a Kun Bélák és Szamueliek csak betetőzték, de í nnak megalapozói ők voltak. Akarjuk, hogy a magyar Géíiius, ama csodatevő szellem, mely izer év óta nagy válságok pillanatában mindannyiszor megsuhogtatta ;t égő fejünk felett, most is, amikor a boísevizmusmak nevezett világáramlat köde már fo.-"lányokra tépve húzódik felénk védő szárnyait s hogy a tör­ténelmi irányfejlődésnek útját ne az önérdek kielégítése, hanem az esz méknek vezércsillagai világítsák meg és hogy ez eszméket csak önzetlen, a közösség ideáljától betelt szellemű emberek lelkei sugározzák ki ma gukból. Sz. B. el szemhatári inkról, kiterjeszthesse Kereskedelmi összeköttetés MMia és Románia között Nagyszeben, szept. 2. Prágából jelenttk, hegy miután a bukaresti kormány elfogadta a Tusár kormány azor. javaslatát, hogy Cseh-Szlovákia Romániával a rendes árucserét megkezdhesse, első árukkai megrakott Ceeh-Szlovák tehervonat tegnap indult el Prágából Bukarest felé. Értesű.'ésünk szerint a cseh-szlovák kormány élénk kereskedelmi összeköttetést óhajt le.'esiteni Romániával. (Dácia.) A ngmet-aiDetikoi létaerzödés ratifikálása Nagjv-r jben, szepi. 2. X'ewyorkból Párisba ér ke" itt hire.k szerint W ilson' azon kísérlete, hogy a sztnátus külügyi bizottságát rábírja c német békesz erzőaés versaillesi alakj . >an valé ratifikálására, kudarcét-váltott, raert a külügyi bizottság a szerződés fegynegyedrészét állítólag át akarja dolgozni. A külügyi bizottság ezen álláspontja olyan btnyoJult\ feladatokat ró a bizottság egyes tagjaira, hogy az elémunkáJatek kérilbelü'd négy hétig fognak tartani. Cíak azután fogja a bizottság íi békeszerző cs- megváltozta­tott szövegét a szenátus elé terjeszteni, 'y Wilson összes törekvései, hogy a munkáitokat siettesse,, bizottságot meggyőzze arról, hogy a szerződés \ megváltoztatása Amerika érdekében, hajótörést szenvedtek. \(B hogy a áll 'a.) A fiumei kórdés \ (Dácia.) fáüütfYoliyr ns\ps!iatísgreg lorrásbof jíelen­Nagyszeben, szept. 2. Párisból jelentik,-hogy ntwyorki értesülés szerint Wilson nem változ- : tatta meg iltáspentját a ^fiumei kérdésben. Iszerint Fiumét az olaszek kap­nak, azo an a kikötő a nemzetközi kereskedelem szamára a Népek Lig já ' *lí«r.5rzése mellett. teljesen szabad lenne. Általában' az a felfogás v. elterjedve, hogy a fiumeíVkérdésnek ilyen formában valé^ megoldását ugy I'"' , mint Jugoszlávia sitoferjhák. rw? o<«r*vi '^ntenegri) a régi határait kMli Róna, szept. 2. A montenegrói kormány uj me­morandumot intézett a párisi béke­konferenciához. A montenegróiak ra­gaszkodnak a szövetséges hatalmak által garantált jegaihoz, követelve, hogy Montenegrót legalább is régi határai szerint állítsák helyre. Hír szerint a montenegrói kormány köve­telését az olasz békedelegáció támo­gatni fogja. (Keleti Újság.) Elnapolják a párisi békekonferenciát ? Páris, szept. 2, A békekonferencia egyes köreiben mozgalom indult meg, hogy a nyolc hónapos szakadatlan munka után a békekonferenciát napolják el. A több­ség véleménye szerint előbb a német osztrák, bolgár és magyar szerződést alá kell Íratni. Mivel a törökországi tárgyalásek hosszura fognak nyúlni, nincs kizárva a békekonferencia el­napolása és minden hatalomnak csak egy megbízottja fog Párisban ma­radni egy-két szakértővel, (Keleti Újság.) A lapok hivatalos tik, hogy a legfőbb tanács tegnap V foglalkozott először a Magyarország­gal kötendő szerződés első feltételei­vel. Ez alkalommal a katonai, a ha­józási és a légi közlekedési feltételeit beszálték meg, A „Chicago Tri­büné" arról értesül, hogy Magyar­országnak tizenötezerfőnyi hadsereget ; szándékoznak engedélyezni. (Keleti i SY ÜIést tart Újság.) HÍREK A barázdabillegető (Levél a szerkesztőhöz.) A természetrajzban tanultam valami­kor valahai a barázdabillegetőről, er­ről a kis madárról, amely a barázda szélén illeg billeg, izeg-mozog, nem marad nyugtén egy pillanatig sem. Ilyen jó madárként billegteti valaki nap-nap után a villanykörtéimet, bele­beleereget egy kis világosságot csak azért, hogy a következő pillanatban ismét kioltogassa. Illan-víllan a villany­körte, ég pislákol, majd kialszik, hogy ismét kigyuladjon, éppen egy negyedóráig éppen amig a vacsorát feltálalják az asztalra és amikor le­ülünk és enni kezdenénk ismét, de most már végérvényesen kialszik. De nem szólnék én egy szót sem, jaj dehogy szólnék, ha gyertyám, vagy petroleumom volna, hisz elvégre még mindig nagyon drága a szén és nem kivánhatom a villanybillegetetől, hogy rá fizessen a villanyára, de legalább gyertyához, vagy petróleumhoz jut­tatna. Mert kapok én gyertyát, hogyne kapnék protekciós árban darabonkint 5 koronáért, de ezt nem bírom, nem birom, mert a gyerjya mellett a vil­lanyt is fizetem, mint jól nevelt pau­sáléshoz illik. Petroleumot ia kapok egy heti közben és kijárás után, ujraoltási, kikereszkeciési és fényké­pes katonai igazolványaim bemutatása mellett miután leteszem a főesküt arra, hogy nem vagyok villanyvilágításra i.dezkedve. Erre igazán nyugod­i.,;. rn ^esküdhetem. De ez csak egy er etroleum és a tél nagyon •0 <zu lesz. Kérem kedves szerkesztő u r indiuson mozgalmat, hogy a pau­sálésok gyertya es petróleum beszer­zési előleget villanypótlékot kap­janak és aztán it^m bánom a ba­rázdabillegetőt, hog„ v alidjon ki a szeme világa, aki az lityen villanyvi­lágítás kitalálta. De ezt miiiutír _ha­nry-^s rosszindulat nélkül mondom. Pftí?sálés. — Képviselőtestületi köz= gyűlés. Nyíregyháza város képvisel­őtestülete f. hó 6 én délután 3 óra­kor a városháza nagytermében köz­— A ,Tavasz" legújabb szá­mában Dr. Fried János a gyermek tragédiájáról irt mélyenjáró cikket. Zsolt Bela Nincsen csonka élet cimü teljes nagy regénye nyeresége az uj magyar irodalomnak. Weisz Ödön Lipót Macterlinck olvasásakor cím­mel irt refleksziói kiválóan érdekesek. Árva Pál uj oldaláról mutatkozik be Bocsáss meg cimü egy felvonásosá­ban. Tehetséges verseket irtak Körö­zsi Zoltán, Erdélyi Andor, valamint Kasznár Iza, akinek szimpatikus te­hetségét a Tavasz fedezte fel. Wert­heimstein Viktor Rabindranath Ta­gora verséből ad szemelvényeket. Városi szakosztályok Ülése, A városi jogügyi, pénzügyi é3 építkezési szakosztályok f. hó 3-án délután 4 órakor a városháza nagy­termében együttes ülést tartanak. — A Sóstó-fürdő vendéglőjé­nek jelenlegi bérlőjével most kötötte meg a város a haszonbérleti szerző­dést 1920 évi április 15 én lejáró hatállyal, mig az 1920 1921 évre a pályázat meghirdettetett. Pályázati ha­táridő szeptember 4. — Eljegyzés. Karfunkel Szeréna Kisléta, Steiner Emánuel Nyírbogát jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — A városi korcsmák bérié­tét a képviselőtestület egy évre meg­hosszabbította az eddigi feltételek mellett. hi só m,

Next

/
Thumbnails
Contents