Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-08-31 / 192. szám

^firegyfcáza, S9I9 augusztus 31. " Vasárnap Ara 50 fillér. XL. évfolyam * 192 SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAP2LAP7A ÍW I I WI II rnwiüi wi ÜSIketés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 3 K. Tanítóknak félévre 24 korona. ^ •••,• •••••. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ BMSWWlWftWWíWM* Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-tíT 9. SZÁM. TBLEPON SZÁM CSÍÍ. P0STACHBQV8 Kéziratokat nem adunk vissza. MWteM lioziti szociáliznus Nemcsak azóta, amióta a for radalmi proletárdiktatúra terro­risztikus zsarnokságát megkóstol­tuk, hanem már azt megelőzőleg is sokat, nagyon sokat töpreng­tem rajta, hogy voltaképen mi az a nélkülözhetetlen inditó ok, amely matt a szociálistáknak ok­vetlenül és minden körülmények között nemzetközi alapon kell szervezkedniük ? ? Miért kell ne­kik a haza fogalmától elvonatkoz­niok, amikor a maguk osztály­boldogulását keresik s megvaló­sítani törekesznek ? ? Miért kell világgá kürtölni, harsogni a vér­forraló szót: „Világ proletárjai egyesüljelek !" s mért nem lehet a szocializmusért lelkesülni nem­zeti alapon ? ? Mért nem lehet a közös osztályéi dekeket ápolni, munkálni, kivívni nemzeti alapon a magyar munkásnak magyarul, a német munkásnak németül, a franciának franciául stb. stb.?? A nemzetköziség előttem min­dég egy mesterségesen csinált virág, egy a természetes érzések­ből, a verségi kötelékekből kivet­kőztetett erőltetett idióma, amely­baz képtelen a gondeikozásom hozzásimulni. Ennek a világháborúnak s az azt követő boIsevizmu3nak kellett bekövetkezni, hogy & nemzetközi­ség sivársága, életképtelensége és reménytelensége napnál világo­sabban kiderüljön. Állítom, hogy a nacionalizmus, soha !nem mu­tatkozott erösebbnek, mint ebben a világháborúban, amelyben mil­liók és millió'* rohantak halálba a haza, a nemzet jövendőjéért és hullahegyek emelkedtek a francia % révanch-eszméért, az angol világ­hatalom és a német rivaíitás gon­Cenzurat: SöblOQOÍeBfitltol R. BfifeR. dolatáért és állítom, hogy soha nem mutatkozott sivárabbnak, üresebbnek a tömeguralom, mint a bolsevizmus napjaiban, amiből látssik, hogy a tömeg, amelyet nem hevit valamely magasabb ideálért, a hazáért való lelkese­dés. hanem csupán az osztály­gyűlöletet szítja, sarkallja for­radalmi tetterejét, csak rombolni, pusztítani, féktelenkedii tud é3 önmagát emészti fel. Irigykedve gondolok a Skandi­náv államok soeializmusára Dá­cia, Svédország, Norvégia, Finn­ország a világ legboldogabb népei. A legnagyobb jólét s a legkevesslib nyomor hazái. Lám, ezek meg­csinálták a maguk szociálizmusát a világ prolatárjainak segítsége nélkül, nemzeti alapon. Cserdben, otthon. Forradalmak, diktatúrák, bolsevizmus nélkül és boldogul­nak. Mondjátok, miért nem lebo­tett volna ezt nálunk is így kez­deni s igy csinálni ? ? Miért kellett a szocialíj eszméket kisajátítani egy nemzetközi társaságnak és mért kellett azokat a gyönyörű eszméket ellenszenvessé tenni, le­járatni az osztálygyülölet vérfor­raló és vérlázító haláiorditásai között!!?? És tisztelettel gondolok a né­met munkásságra, amely a haza — értsétek meg!! — a haza iránti tiszteletének, a haza iránti língolő szeretetének most, a ke­gyetlen békekötés válságos órái­ban azzal az önfeláldozó és ne­mes cselekedettel adott kifejezést, hogy napi bét órai ingyen mun­káját. ajánlotta fel a haza oltá­rai a !! Tudjátok mi ez ? ? Ssociáliz nus nemzeti alapon. Ami után évek óta várok, sóvárgok, mint egy megváltó, megszsbaditó gon­dolat után!!! Végre, valahára nálunk is meg született. A nemzetközi álmodo­zók az álapostolek httalma letü­nőben- A józan gondolkozása munkásság felocsúdott és észre­vette, hogy közte és a haza kö­zött mégis csak elszakíthatatlan lelki kötelékek vannak s a haza sorsával az ő sorsa is keserves lesz és a seját boldogulásának kérdése elválaszthatatlan a haza boldogulásától . . . Mégis csak nem a német, nem a francia, vagy olasz, orosz proletárság fog neki kenyeret adni, nem az fogja az ő munkájának békességét, foly­tonosságát biztosítani, hanem a haza, egyedül a haza, amely ha beteg, ha sorvad, vele sorvadnak az összes társadalmi osztályok s köztük a munkásság is . . Nálunk is megszületett. Öröm­mel olvasom, hogy Budapest ha­zafias gondolkozású munkássága végre emancipálta magát a nem­zetköziek terrorja és szakszerve­zeteinek vezetése alól és meg­alakította a ..Magyar Munkások Országos Pártját." Kalapemelve köszöntjük őket. Isten hozta őket vissza az édes hazai földre, amelyen eddig mint idegenek jártak, idegen zászlók alatt és idegen érzésekkel Mint testvérek köszöntjük a testvé­reket. Jertek és támogassatok ben­nünket a honmectés küzdelmei­ben és viszont ígérjük, hogy min­den becsületes törekvésetekben mi is teljes szimpátiánkkal, tel­jes lélekkel és tiszta szívvel vele­tek, mellettetek leszünk! Nem osztiüy érdekből, de a szeretet, a mindent megértő, mirdent megszentel® igaz test­véri szeretet alapján ! Újjá alakult a Friedrich-kormány A kormányválság még tart — Az antant nem is­meri el az uj kormányt — A keresztényszoeiálisták többsége — A nemzetgyűlési választások — Meg­szűnt az éhség Budapesten — Megindulnak a lapok, megnyílnak a színházak — Nyíregyházán folytonos áramszolgáltatás lesz. Budapest, augusztus 30. (Nyirvidék tudósítójától.) Budapesten a kormány­válság ideiglenesen ugy nyert megoldást, hogy a Friedrich-kormány újjá­alakult. Ugyanis a Fried­rich-kormány semmi szin alatt nem hajlandó helyét elhagyni azon indokolás­sal, hogy naponta a kül­döttségek egész raja igyekszik őket maradásra birni. A Jöváros hangulata ennek folytán igen íesziilt. Az ujjáalakult Friedrich­kormány, melynek névso­rát alább közöljük, még 2—3 munkásminiszterrel lógja magát kiegészíteni, de nem a szociáldemokrata párból, hanem a napok­ban alakult Magyarországi Munkások Országos Párt­jából, akikkel szemben a szociáldemokraták a leg­élesebben állást foglalnak. Az ujjáalakult kormány névsora a következő: Miniszterelnök és bel­ügyminiszter : Friedrich János gyáriparos. Külügy­miniszter ; Csáky Imre gróf hivatalnok. Foldmire­lésügy: Bubinek Gyula, az OMGE igazgatója. Ke­reskedelemügy ; Heiwirch Ferenc, kereskedő. Fénz­ügy : Grünn János hiva­talnok. Hadügy: Schnetzei tá b ornok. Köz éleim ez és : Ereky Károly mérnök­kereskedő. Közoktatás : Huszár Károly tanító. Igazság: Baloghy György hivatalnok. A emzetiségi: Bieyer Jakab tanár. Köz­egészségügy :. Cselléry An­drás orvos. Propaganda : Hal Jer István újságíró. Kisgazda : somospalkaJ ÍSzabó István iöldmives. Ipari : Oláh Dániel vas­munkás. — Államtitkárok: Beniczky Ödön hivatal­nok belügy, Pékár Gyula iró közoktatásügy. Teljesen megbízható hely­ről nyert iníormáaió alapján közölhetjük, hogy az antant nem fogja elismerni az uj kormányalaku'ást, lehetséges azonban, hogy a nemzetgyű­lési választásokig megtűri, A politikai pártok erősen szervezkednek. — Különösen nagy agitációt fejtenek ki a keresztényszecialisták, akik­nek előreláthatólag sok Kép­viselőjük fog bejutni a parla­mentbe. A közeli napokban in 50 m f

Next

/
Thumbnails
Contents