Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)

1919-05-22 / 114. szám

K11DE 1919. május 22. tonáknak a községbe való letelepedéséről szándékosan nem jelentette be az esetet, ezáltal akarva őket elrejtve tartani; az egész község minden egyes esetért 10.000 Lei ig terjedhető pénzbüntetéssel lesz megbüntetve. 3- Az összes magyar, német, bolgár, ausztriai, török és orosz aiatvalók, valamint 16 éven felüli fiuk, akik átvonulnak a román csapatok által elfoglalt területen, vagy csak ideiglenesen vannak letelepedve november 1 utántól, kötelesek — 3 nap alatt, hogy e rendelet büntető hatálya életbe lép jelentkezni, a térparancsnok sagoknál, vagy ezen hiányaban a rendőrbiztosságoknál, vagy csendőrségeknél a maguknál lévő okmányokkal, hogy megállapítható legyen személyi azonosságuk és hogy miért jöttek. 4. Az Ö3szes szállodatulajdonosok, azok akik bérbe adnak bútorozott szobákat, valamint más személyek is, akik szállást adtak egy ilyen személynek, kötelesek a fent említett határidőn belül erről nyilatkozatot toani a térparancsnokságoknál, csendőrségeknél, vagy az összeíró bizottságnál. 5. Abban az esetben, ha valamelyik a lönt emiitett idegen aiatvalók közül, itten elrendelt nyilatkozat téteie után, lakását meg fogja változtatni, köteles még ugyanazon napon erről értesíteni a tél-parancsnokságot, vagy a bizottságot, vagy az illető csendőrpirane nok ságot, ugy az illető kerületben ahová költözött valamint a kerületet ahonnan elköltözött. Ugyanez a kötelessége a 4. pontban főnt említet személyeknek is. 6. Idagen alstvalők, akik a román csapatok által elfoglalt területre érkeznek, kötelesek a megérkezesí napon igazoló okmányaikkal a térparancsnokságnál, vagy ennek hiányában a rendőrség vagy csendőrségnél jelentkezni, s egyúttal kinyilatkoztatni miért jöttek ós mennyi ideig fognak az illető helységben tartózkodni. 7 Az összes szálloda tulajdonosok s általában minden lakos aki a családján kívül idegen személyeknek ad lakást, köteles 24 órán belől azoknak megérkezésétől a tói parancsnokságnak vagy annak hiányában a rendőrségnek, vagy csendőreégnek egy táblázatot benyújtani, amelyen fel legyen tüntetve: a lakó nevj, a helység ahonnan jött és hová megy és mi ügyben jött. 8. Tilos, bármely személynek, akinek nincs érvényes hivatalos utazási engedélye, átjönni vagy menni a román csapatok által elfoglalt fronton. E tilalom vonatsozik a románokra is 9. A 3, 4, 5, 6, 7. és 8 ik pontokban foglalt intézkedések ellen szegülök a hadbirák által 3 hónaptól egy évig; terjedhető fogházzal és 100-2000 Leig terjedhető pénzbüntetéssel leszneí megbüntetve, a haditörvényszékek által kimért büntetéseken kívül, amelyek által mint kémek, ivagy árulók lesznek megbüntetve^ 10. Ezeknek ellenszegülései meglesznek állapítva a királyi biztosok, térparancsnokságok, csendőrségek ós rendőrségek által. 11. E jelen rendelet, amennyiben lehetséges, hirdetve lesz a napilapokban, ki lesz függesztve a hadbirósás?ok, térparancsnokságok. rendőrsegek, csendőrségek és jegyzőségak székhelyein, valamint dobszó által is köztuiomásra lesznek hozva. Hogy e formaságok tényleg megtörtén tek e, a katonai rendSrtisztes által jegyzőkönyvileg lesznek megállapítva. Ezen rendelet büntető hatálya életbe lép 3 szabad nap ellelte után, e pontban foglalt formaságok megkezdésétől és csak azon személyek lesznek megbüntetve, kik e 3 nap eltette után esnek bűnbe 12. Az előbbi 8, 23- és 28. sz. rendeletek intézkedései, melyeket szintén e parancsnokság adott ki, de amelyek nem egyezők evvel, érvénytelenné válnak abban a pillanatban, hogy e rendelet életbe iép. Kiadva parancsnokságunknál ma. Nagyszeben, 1919. május hó 9. Erdélyi csapatok főparancsnoka: Mardarescu tábornok. Vezérkari főnök: Panaitescu tábornok. Tavasz van hideg, zimankós tavasz. A kályhában vígan duruzsol a láng, kint az utcán télikabátban járnak az emberek. Furcsa tavasz. A lelkünkben is ilyen az időjárás. A hangulatunk ködös, reménytelen; minden gondolatunkat, minden érzelmünket fázva hessegetjük el, nem törődünk semmivel, csak a máról holnapra élés állati gondja foglalja le céltalan tevékenységünket. Irigylem azokat az embereket, akik bizakodva tekintenek a jövőbe, akik az élet arculcsapásait ugy törlik le magukról, mint a hiu asszony a púdert, s akik akkor is képesek apró üzleti, vagy gazdasági dolgaik után járni, amikor engem kétségbeesés környékez. Ugy várom a békét, a nyugodt, csöndes \ polgári boldogságot, mint ahogy várom a meleg I napsugarat. A rendes kerékvágást, tél után táji vasznak következését. De ugy látszik, az Idő í számításába is valami hiba csúszhatott be, I mert igen rendetlenül végzi munkáját. Vagy | valami átok fogta meg az egész természetes az \ emberrel együtt, s most ennek a terhét nyög; jük mindayájan. A nők t8lán könnyebben viselik el a vajúdások keserves napjait. Lakkcipőben, selyemharisnyában, ragyogó arccal kacérkodnak az utcán, mintha csak valami végitélet utolsóelőtti napjainak önfeledt odaadását utánoznák. Őket nem érdeklik a problémák, a jövő nagy kérdőjelei, rájuk nézve csak a mindennapi kis feladatok a fontosak, ezeknek a megoldásában merül ki minden tevékenységük. Mégsem szabad fatalista belenyugvással fogadni a dolgokat ugy, ahogy egymásután jönnek, rázkódjanak fel közömbösségükből azok, akik eddig téli álmukat aludták s hordjanak ők is egy téglát az uj magyar társadalmi rend fundamentumához. Jöjjenek azok, akik eddig a visszavonultság páholyából nézték végig a lejtőn való gurulásunkat, vessék neki ők is vállaikat a rettentő lavinának, ha nem akarják, hogy az őket Í3 eltapossa. Cjak az erők összetettsége s az akaratok egyöntetűsége mentheti meg ezt a szerencsétlen nemzetet a végpusztulástól. A rombolásnak és a nemtörődömségnek is van határa. Más a fa nyesegetése és más a kiirtása, más egy épületnek óvatos lebontása, s más a felrobbantása. Ezekuek az elveknek az összezavarása eredményezte a káoszt, az összeomlást, s épen ezért legyünk óvatosak, hogy ezeket az elveket továbbra is meg tudjuk külömböztetni egymástól. Ha az idő megembereli magát, s ugy dél tájban napsugár öntözi végig az utcát, az emberek boldog önfeledtséggel bújnak elő házaikból. A nagy sürgés-forgásban elfelejtek mindent mindent, csak a napsugarat és a boldog embereket látom, s ilyenkor könyezve kérdezem magamtól : miért bántotta öt évig ember az 1 embert, s miért bántja most magyar a magyart ? Diogenes. szőrme áruit moly-kár elleni megóvása végett | SIMKOVICS szűcsnél] elhelyezni, Luther-utca 5. szám alatt. | & megromlott burgonya és répa szesz gyártásra felltasznallisls Nyíregyháza május 21. -,A Hftm<t» tuMm'-Miől.; Szabolcsrármegyének az 1918 évi katasztrófális rossz termés által elő idézett és az őszi munkák akadályoztatása által súlyosbított szomorú gazdasági helyzetét egy ujabb veszedelem fenyegeti. A vármegyében elszállításra váró 1600-1800 vaggon burgonya a rossz telelés és az esős időjárás folytán kezd romlani és a gyors felhasználása elódázhataílanul szükségessé vált. Miután a vaggon hiány és egyéb közlekedési akadályok miatt gondolni sem igen lehet arra, hogy ez a romlandó burgonya rövid időn belül piacra és fogyasztásra kerül egy olyan módozatot kellett keresni, amely mellett a megromlott és táplálkozásra alkalmatlan burgonya közgazdaságilag kárba ne vesszen, hanem valamíképen has?nosittassék. Minden számbajöhető szempont figyelembevételével Mikecs István alispán helyettes ugy intézkedett, hogy a romlott burgonya és ugyan igy a romlott répa szesz főzésre használtassék fel, viszont az igy nyert szesz valamely nélkülözhetetlen szükségleti cikk ellenében lesz egyik szomszédos országban becserélve. Miután pedig a jszesz főzéshez szükséges tüzelő anyaggal is takarékoskodni keli, de a burgonya és répa is csak a legvégső esetben használható fel szeszfőzés céljaira, ha az elszállítás és jobb felhasználás lehetetlen, az alispán helyettes magának tartotta fenn a jogot a szeszfőzés engedélyezését illetőleg. Aki teüát a megromlott burgonyáját szeszfőzésre akarja felhasználni, forduljon ennek engedélyezése végett az alispáni hivatalhoz. Postai tarifák emelése Hyiregyháife mvjus 21. {A $>jtoeim tu&átüójátói.) Más, boldogabb időkben elkáromkodta volna magát a magyar ember, amiért az 5 krajcáros stempli 15 krajcárra drágult, de most, amikor mindennek az ára csak emelkedik, szép csendesen belenyugszunk a postadijak emelésébe is. Bale nyugszunk már csupán azért is, mert ugy sem változtathatunk rajta. Illetékes helyen utána jártunk a dolognak, és a tarifák emeléséről a következő információt kaptuk; Köztudomásu, hogy a megszállás folytán beállott izoláltságunk következm3nyeképen csupán a megszállott területtel, helyesebben az országnak Tiszán innen) részével és Romániával állhatunk összeköttetésben, illetve ezekre a területekre szorítkozik a posta é3 távírda forgalom. Viszont a kezelés egyszerüsitése kedvéért egységes díjszabást kellett bevezetni ezen forgalomban. A Nagyszebenben felállított posta és távírda igazgatóság vette a kezébe ezen ügy rendezését és az állapította meg az egységes tarifát. Miután a román Lei értéke a korona értékétől annyira eltolódott, hogy 2 koronát kell 1 Leiért fizetnünk, a korona értékű postadíjak is kétszeresre emelkedtek. Levelező-lap dija 20 fillér, Lgvél dija 30 fillér, Ajánlási dij 50 fillér. Távirati pótdíj 200 fillér, Távirat díja szavanként !6 fillér, Expresz dij 120 fillér,