Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)

1919-05-14 / 107. szám

Nyíregyháza, 1919. május 15. * Csütörtök XL. évfolyam • 106 SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Szerkesztilc: Dr. VIEOTÓRISZ JÓZSKK és GERGELY ANDOR felelős szerkesztő ^•mm rtMMWMWMMft**" Előfizetés: Egész évre 48 K, félévre... 24 K, negyedévre 12 K, egy hónapra 4 K. - • ••

• Tanítóknak félévre 16 korona. ===== SiiíirtjlW Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 138. POSTACHÜQUE 211596 Kéziratokat nem adunk vissza. ALAPÍTOTTA: JÓBA ELEK k posta és távírda forgalom megnyitása Mint tegnapi számú akban megemlítettük a nyíregyházi román térparancsnokság a posta és távírda forgalmat május 12 tői kszdödóen itt Í3 megnyitotta, illetve a már más helyütt megindult forgalomba Nyíregyháza be kapcsolását engedélyezte, ^gy a levélpostai küldemé nyek, mint a táviíatok egyenlőre csupán a román csapatok által megszállott területre és Romániába adhatók fel. Megszállott területnek tekintendő jelenleg Magyarországnak a Tiszától keletre, illetve délre eső része. A cenzúra munkájának megkönnyítésére tisztán és olvashatóan latin betűkkel kell irní a levelet és a táviratot. A levél 2 oldalnál terjedelmesebb nem lehet, a levelező lapnak peri g csak a tiszta hátlapjára szabad irni. A le nom ragasztott borítékon és a levalező lap cím oldalán, valamint a távirat lap alsó részén felit ntetendő a feladő neve és pontos lakáscíme A talában irányadók a levelek megszerkesztésénél m Konstantinidi tábornok által hirdetményilag l zölt elvek. Egy debreceni szemt&nu a vörösek meneküléséről Egy szavahihető debreceni orvos, aki május 4-én érkezett meg Budapestről kalandos u azásának történetét a következően adta elő: Április 29-én utrakeltem Füzesabony felé D.brecenbe, de csak Tiszafüredig utazhattam fV A kommunisták nagy tömegben menekültek, lí-ülottim, hogy raboltak és fosztogattak mind. nütt, a népet pedig 18 évtől 42 ig kötelezték, hogy velük menjenek. Áprilit 80 án már távoli ágyudörgést hallottam más nap ismát. Május 1-én közeledett az ágyúdörej kát oldalról is: Egyek és Tiszaszőllős felől. Mindenfelől rrenekültek Tiszafüredre, ahol kidobolták, hogy d .lután 2 órára minden férfi 18 évtől 42 ig kit napi élelemmel ellátva jelentkezzen a várr sházán halál büntetés terhe alatt, de a direkte ;ium és a vörös vezérkar már előbb eltűnt. A halál büntetés terhe alatt bevonultatott h'ífilakosság tanácstalanul állott, a többség 1 zaszéledt, néhány száz ember azonban féle i mből a vörös csspitok után elment. Néhány fegyveres, vöröskatona is volt velük. Ezt a csapatot, mikor a Tisza hídjára ért, román gr pfegyverttiz fogadta. Az emberek ész nélkül \etették magukat a Tiszába és sokan belefúltak. Akik úszni tudtak, a Tiszaközepén levő rrgetre menekültek, ahonnan másnap a román c. apatok mentették meg őket. Május 2 án már a román parancsnokságr 1 jelentkeztem és azonnal megkaptam az uíaííisi engedélyt, de pecséttel csak harmadikán Lúták el, mire az állomásra kicipeltem a podí jászom. Balmazújváros felé már elindult a \onat. Később indulhattam csak Karcag felé a sebesültszállító vonattal és onnan Püspökladáj.yon át 4 én hajnalban érkeztem haza. Még T.szafüreden hallottam azt, hogy a csehek Mis kolcról nyomulnak előre Hatvan irányában. A német béke A nagyszebeni Karpatii jelenti : A német delegációnak az Excelsior saerint tizenöt napi haladékot adtak, hogy tanulmányozzák az előzetes békét. Ha a német meghatalmazottak ellenjavaslatokat akarnak tenni, azt csak írásban tehetik meg. Szóbeli vitákat nem engednek mag. E határidőn belül minden kérdést el kell intézni. Csak két ülés van engedélyezve, egyik a szöveg bemutató s a másik az aláíró ülés. Dacára annak, hogy a német képviselők már egy hete Veraaiilesban vannak, még egyáltalán nincsenek a tárgyalások ténylegesen megkezdve. A meghatalmazásokat felülvizsgálták és elegendőnek találták, a szerződés ^szövegét lehet, hogy csak pár nap múlva fogják átnyújtani a németeknek ettől számítva 15 napon belül át kell tanulmányozniok. Az írásbeli válaszokat azért tartották szükségesnek, hogy igy minden értelmetlenséget vagy félreértést kikerüljenek. Mind valószínűbbé válik, hogy a német delegáció alá fogja irni a békét. Ennek tulajdonitható az is, hogy Hindenburg visszavonulását az aláírás napjára tűzte ki, miáltal kiakarja fejezni, hogy ő nem viselheti a felelősséget egy mindan áron aláirt békéért s következésképpen nem vállal szolidaritást a kormánnyal. Már maga Ebért hozzájárulása is közvetve kifejezte azt, hogy aláírják a bőkét bármily körülmények közt. A nagyváradi ügyvédek esküje A Szabadsig irja, hogy Nagyváradon dr. Lizát* Aurél miniszter, a nagyszebeni román comite megbízottja átiratban hivta fel a kamarához tartozó ügyvédeket román hüs^geikü letételére. Á kamara választmánya május 9 én tartott ülésében foglalkozott ezen átirattal és arra vonatkozólag a következő decretumot hozta: ,jMiUtán a nagyváradi ügyvédi ka mara kötelékében levő ügyvédek jelenleg Magyarország területéhez tartoznak és minthogy más államhoz vaíó esetleges hozzátartozaudóságukról a békekonferencia fog dönteni, továbbá mivel még ez irányban ilyen döntés nem történt, azért a magyar állam iránti hüségesküjökhöz ragaszkodnak és más állam iránt hüségesküt nem tesznek. Eüből kifolyólag a nagyváradi ügyvédi kamara választmánya a hűségeskü kivételére határnapot nem tiiz ki és az ez irányú megkeresést elutasítja." Dr. Lízár Autél erre a tábla elnökét utasította, hogy az esküre jelentkező ügyvédek.ől vegye ki a hüségesküt, viszont a hü.égeskü letételétől vonakodókat fossza meg jogvédői tisztüktől. Urad mámm a bolsevizmus ellen A Nagyvárad irja, hogy Arad város munkástanácsának 10 tagja, mint az összes muokásszervezetek meghatalmazottja, a következő nyilatkozatot tette közé: ,,Mint az összes munkásszerveze* tek képviselői kinyilatkoztatjuk, hogy mi a rendnek hívei vagyunk. Mi elitéljük és megbélyegezzük a b^lsevikiektől előidézett irtózatos rendetlenséget és se.nmiféle közösséget a budapesti kormánnyal nem vállalunk." HÍREK Még mindig vannak olyanok, akiknek a fejéből még nem tisztult ki a vörös téboly, akiknek szemei még vérbeborulnak, ha egy rendesebb öltözetű embort, mint ők mondják, burzsujt látnak. Tegnap valamelyik mészárszék előtt úgynevezett proletár aszszonyok megtépáztak egy uri leányt azért, mert ő is odamerészelt állni a húsért várakozók sorába és azért, mert kalap volt a fején. A harcias asszonyokat lefogták és bekísérték a fogházba, ahol lehüthetik harci kedvüket. Az a mesterségesen szított gyűlölet minden nadrágos és kalapos polgár ellen, amit kiforgatott orosz mintára itt heteken keresztül lelkiismeretlenül és éppen nem önzetlenül beleoltottak a kézi munkából élő emberekbe, még mindig ott lappang egyesekben, még mindig nem párolgott ki a méreg a megfertőzött telkekből. Talán azért, mert a polgárság nem akarja a megtorlás fegyverét használni most azok ellen, akik kitalált és kierőszakolt ürügyek és jelszavak alatt vérbosszút üvöltöttek a polgárság fejére akkor, amikor az elkábított ország dermedtségét a maguk rémuralmának megteremtésére akarták felhasználni. A megértést, a multak feledését keresi, akarja a polgárság és akkjr még mindig vannak olyanok, akik a polgárság e nemes emberi érzését félénkségnek, gyávaságnak magyarázzák és meggondolatlanul ki-ki törést engednek a vöröá dühnek. Vigyázzanak nagyon ezek az itt felejtett vörös komitácsik, mext a bosszúállás eszközeit a polgárság is ismeri, elég alkalma veit megtanulni a vörösektől. — Nyitva kell tartani az üzleteket. Ugy a megszállás előtt, mint azóta a kereskedők nagy része zárva tarja üzletét^ Érthető volt ez a kommunista garázdálkodások idejében, mert a vörös gárdisták legtöbb esetben elfelejtkeztek a fizetésről, da annál inkább nem helyt álló a mostani napokban, mikor az áruhiány mind nagyobb mérveket ölt. Ez indította a román katonai parancsnokságot arra, hogy a hatóságok utján elrendelje az üzletek azonnali kinyitását. A mai naptól kezdve amennyiben bármelyik üzlet nem tartana nyitva, a térparancsnokság a hatóság utján nyitatja ki az illető üzletet és gondoskodik a kellő megtorlásról. Ara 20 fillér,