Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)

1919-05-07 / 101. szám

Nyíregyháza, 1919. május 15. * Csütörtök XL. évfolyam • 106 SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Szerkesztik: Dr. VIETÓRISZ JÓZSEF GERGELY ANDOR Dr. BORBÉLY SÁNDOR felelős szerkesztő Előfizetés: Egész évre 48 K, félévre... 24 K, negyedévre 12 K, egy hónapra 4 K. Tanítóknak félévre 16 korona. • í ALAPÍTOTTA: JÓBA ELEK ! Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZAM. TELEFON SZAM 139. POSTACHEQUE Z9556 Kéziratokat nem adunk vissza. Tanulságok közös jövendőnltre Alig pár napja, hogy ama rémséges, go­nosz álomból felébredtünk. Fanyar ize még szánkban van, a félelem verte verejték még fel sem száradt homlokunkról, szavunk még akadozik, de fáradt agyunk már gondolkodik, már reáeszmélünk a nagy megcsalatásra, lát­juk, hogy szép szavak köntösébe bujt és uj világot, jobb világot hirdető, fajtánktól idegen, hamis megváltók átkos varázslata alalt állot­tunk, akik a kapzsiságtól elvakultan, az arany­borjú ördögétől megejtetten lejtőre vittek ben­nünket, kihasználták ellenünk saját politikai tudatlanságunkat s öngyilkos fegyverré tették a szépért, nemesért hevülő és igazi demokrá­ciát akaró készségünket. A lólekvásárló alatto­mos aknamunka megvilágításául talán elegendő a béklyóba vert hírlapok sugalmazott hazug ságaira hivatkoznunk, hogy a hamÍ3 prófétákat minden tanításokkal kivesse szivéből a becsü­letes magyar ember, de ha a maga kárán, a maga szenvedésén sem tanult volna még va­laki botor, ugy bizonyára kiábrándult és elfor­dult eme csábosra festett bálványaitól, amikor látta, mily gonosztevő mddra vitték az ártatlan munkásnépet meddő élet-halál harcba és hagy­ták őket cserben, ágyuk torka előtt, fedezetle­nül csak hogy a maguk nyomorult életét meg­menthessék és misütt másokkal uj kálváriát járathassanak. Nem programmunk a bosszúállás, beesü­letes céljainkért a szeretet fegyvereivel harco­lunk, de nem mulaszthatjuk el, hogy felhívjuk a figyelmedet igyekvő, munkás közönségünk azon lelkiismeretien kufárokra, akik szivökben soha nem voltak igaz szocialisták és csupán üzlet volt számukra a Ti megtévesztésiek, mitden beesülésre méltó törekvéstek félreve­zetése, a viszály msgvának elhintése. Tartson vissza józanságod az olyan hiu játéktól, mely­ben Te mindenedet elveszítheted, de keserű tapasztalásokon kivül egyebet nem nyerhetsz. Ne tévesszenek meg ifjú Titánoknak hangos kardcsörtetései és üres teljesülhetien Ígéretei. Ne hagyd el régi ismert mestereidet, kik apostolai és mártírjai voltak eszménknek, uj sütetü kalandor álszocialisták kedvéért. Ha ré| tanitód igy ir: , A társadalmi életben bekövet­kezett átalakulások fokról fokra annak a meg győződésnek törtek utat, hogy mindenütt a fejlődésnek hatalmas előhaladása, a tökélet lentől a tökéleteshez való átmenet figyelhető meg és hogy az erőszakos átalakítás megren­dítheti ugyan a társadalmi rendet, do nem vál­toztathatja meg annak lényegét" majd más helyütt: ,A szocialista államforma a reformok­egész sorának eredménye lesz, amelyek előké­szítik őt, nem pedig erőszakos robbanásnak a következménye." (A Isszaieff Garami E.) akkor miért követnéd azon obskurus kutmérgezőket, akik a társadalmi szolidaritás elve meg a munka szerelete helyett a társadalmi gyűlölkö­dést hirdetik telitorokkal, mig jó maguk tábor karukkal egyetemben notorius munkakerülők. Lásd ba végre Te félre vezetett nép, hogy az igazi jólét és gazdagság forrása a termelő munka. Ha mindenki rabolni fog és senki nem dolgozik, nem termel mindig uj meg uj javakat, ugy rövid időn belül nem lesz mit rabolni és a rablók egymást falják majd fel, mint a puszta farkasai. Te vezetésre hivatott városi munkás nép 1 térj vissza jobbik eszedhez és gyógyítsd ki soraidban ama testvéreket, kikDek le két megmételyezte a lelkiismeretlenül levegőbe do bott csalóka frázis. A dolgozók boldogulása, jóléte, a termékeny társadalmi béke minden becsületes embernek legfőbb törekvése, a mun­kásság józan ítéletének, szaváoak meghallgatása, figyelembe vétele nélkül többé senki kormá­nyozni nem akar, hisz a békés kormányzat csak a közösség megegyezésének eredménye, akara­tának végrehajtása lehet, ám a munkakerülő fecsegőknek, üres rendbontóknak, a mindig elé­gedetlen forrongóknak nincs helyök a kormány­keréknél. Ham hódítani jöttek a románok Most jönnek hírek Debrecen megszállásá­ról, mely a legnagyobb rendben történt meg. Április 24-én reggel érkezett Dabreeenbe Du­mitrescu Coustantin tábornok vezérkarával, kihez először Popovics Gjula szólt. Beszédjére a tábornok a következőket válaszolta: Tisztelt Uraim! Amidőn üdvözletüket szívesen viszon­zom, biztosithatom önöket a legnagyobbfoku jóindulatunkról. Mi tiszteletben tartjuk ezt a várost, nem bódítani jöttünk ide, hanem azért, hogy a várost a bolsevizmustói megtisztítsuk s a rendet és a nyugalmat helyreállítsuk. A tábor­nok beszéde nagy megnyugvást keltett és Deb­recenbea példás is a rend. Az iskolákban is a régi rend marad. & tanácsköztársaság az iskoiakat is agyon­akarta kommunizálni, sőt amit a központ el­rét lelt, a vidéki tanácsok igyekeztek túllici­tált , sőt megelőzni. A megszálló csapatok főparancsnoksága e téren is a régi állapotokat állította vissza. "IrsSO fillér, Amerikai bizottság és a román ke­reskedelmi min szter Debrecenben Szombaton hat tagból álló araerikai bizottság érkezett Debrecenbe, amely be­hatóan tárgyalt dr. Magoss György főis­pán-polgármesterrel, a város lakosságá­nak közeliátása dolgában. Az amerikai dr-putácíó megígérte, hogy Debrecennek aratásig 200 vaggon lisztet és szeptem­ber végéig 27 vaggon zsírt, valamint textilárukat, elsősorban ruházati cikkeket küld. Hétfőn pedig dr. Boila, erdélyi román kereskedelmi- és közellátási miniszter tett látogatást Debreczenben, ahol a vároa részéről dr. Magoss György főispán-pol­gármesterrel és Zöld József tb. tanács­nokkal, a vármegye részéről pedig Rásó István főispánnal tárgyait közellátási ügyekben. Azt a nyilatkozatott tette, hogy az erdélyi román kormányzótanács köz szükségleti cikkekkel tőle telhetőleg igyek­szik kielégíteni Debrecent. Rögtön kiadta a rendeletet a hozzá beosztott tisztviselő­nek, hogy a város és a megye részére a közüzemek szükségletére irányítson Debreczenbe 100 vaggon szenet. Ez a szén-kontingens remélhetőleg 8-10 nap alatt megjön. Az első szálitmányt — 80 vaggont — már útnak indítottuk. Felhívta egyszersmind a várost és a megyét, hogy egyébn közszükségleti cik­kekért a Nagyszebenben székelő erdélyi román kormányzótanácshoz forduljanak. Hitározott ígéretet tett, hogy a város és a megye részére tekintélyes mennyiségű sót, petróleumot, nyersolajat, benzint, marószódát, kristályszódát és esetleg gyu fát fog kiutaltatni. Cukor kiutalással azonban már nem biztathatta Debreczent, mert az erdélyi cukorgyárak nem működnek. A cukorért várni kell addig, mig a csehekkel az össze­köttetést és a forgalmat'fel tudjuk venni. Tudomása szerint Csehországban több, mint 15,000 vaggon cukor van fölhal­mozva. Mig azonban ebből kaphat Deb­reczen,.azt ajánlja, hogy addi^ is a cu­korfejkvótát szállítsák le olt, éppenugy, mint Romániában és Erdélyben. A köz­ellátási hivatal ugy is jár el. .•.mm mb I • • •­— I* MtMiLUI' I'XHI l' >'l. liUHii.il 1' ll'«'H'»H'i H.jl

Next

/
Thumbnails
Contents