Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)
1919-01-23 / 18. szám
2 jtffftömsíx 1919. jawuáf 33 Szünstel az ingallanfaraalam Miért nincs a fűidnek forgalmi értéke A gazdasági cselédek fizetése négyszáz koronával terhel meg minden ho;dat Buttopeet. janud' 19 {Fővároi i munkatársunktól ) Anrg nemrég még fantasztikusan magas ára vo t a földnek addig ma teljesen megszűnt a birtokforgalom, jóllehet a kormány megszüntette már a birtokforgalmat ko latozó rendelkezéseket. Senki nem vásárol földet, pedig ma mar igen o'csó áron, néhol béke döbeli árakon elül is lehet földet kapni. Néhány határki gazitáson kivül az utolsó két hónapban egyáltalában nem cserélt gazdát Magyarországon a föld. A háború alatt a háború üzletek révén felduzzadt tőke a földhöz folyt le. mert itt vélte megtalálni a legbiztosabb elhelyezést. A föld volt a legjobb takarékpénztár, jóllehet néha a birtokokért fizetett horribilis összegek nem állottak arányban a föld hozadékával. De az emberek azt tartották, hogy a fekete televény jobb mint a bankó. Ma ennek az ellenkezőjéről vannak meggyőződve az emberek. Nagy a kinálat ós mégis 6enki sem mer birtokot venni. Több oka van entiek. Óriási birtoktei-teken rothad a káposzta, sárgarépa, petrezsdyfm. Nincs aki kiszedje. ÉJ ha a gazda óriási áldozatok árán mégis ki tudja szedetni a földben levő terményt, nem kaphat vasutat, amelyekkel azt el-zállitja. Senki sem tudja, hogy jövőre be lehet e takaríttatni a termést. A talaj ninc3 felszántva, ninc* bevetve, senki sem tudja, hogy mi lesz jövőre ilyenkor. A gazdak nem tudnak élő és holt fölszereléshez jutni, nem tudják, hojy mikor osztják fel a föideket. Da a legnagyobb baj a gazdasápi cselédkérdés. Ma egy gazdasági cselednek körülbelül tizenkétezer korona az évi jövedelme és ha harminc holdra számítunk egy-tgy cseledet, akkor könnyen kiszámíthatjuk azt is, hogy egy hold fo döt csak a gazdasagi cseléd béréből évi négyszáz korona teihel. Ilyen viszonyok között mi nem tudunk majd konkurálni a bennünket körülvevő mezőgazdasági államokkal és kénytelenek lesznek még azok is áttérni az extensiv termelesre, akik eddig a belterjes gazdálkodásnak voltak legnagyobb apostolai. Érdekes azonban az, hogy még a gazdasági cselédek sem törik magukat nagyon a föld után, jóllehet a birtokpolitikfci törvényt az ő érdekükben csinálják meg. Akárhány nagybirtokos felajánlotta földjét, de nem akadtak reflektánsok. A kisgazdák és a gazdasági cselédek várjak a földosztást. Ez a kö ülmény is lenyomta erősen a föld forgalmi értékét. M ndennél nagyobb baj azonban az, hogy az emberek a falun nem akarnak dolgozni. Hiába a szép szó. hiába a rábeszélés: az a katasztrófa fenyeget bennünket, hogy az ország nagyrésze parlagon marad és akkor igazán katasztrófa fenyegeti ezt a szerencsétlen országot. A legnagyobb bizonytalanság uralkodik. És e bizonytalanságot lokozza még az. hogy a készülő adótörvények valamennyien elsősorban a földet fogják sújtani. A földet senki sem dughatja el páncélszekrényekbe, a bankok sa'e d^po-itjaíba. a föde rátalál a linánc és a föld fogja megfizetni a háború minden terhét. Ezért is szeretnének sokan megszabadulni földjüktől, de vásárló nincs, senki nem mer beleugorni a bizonytalanságba Városi Szinház-Mozgó. Szerdán—Csütörtökön FEDÁK SÁRIVAL „SZERET Ő" 6 falvenáaban. A pénzintézetek mérlege Vidék) bankigazgatók tanácskozása Srtreffjhast, január 00 (A Nyirvidék mióniájéMl.) A kormány rendeletet készül kiadni amelyben megengedi a nyilvános számadásra kötelezett vidéki vállalatoknak, különö-en a pénzintézeteknek. hogy az évi mérlegkészítést elhalasszák. Ebben az ügyben a napokban Budapesten tanácskozás volt, amelyen több szabolcsi bankdirektor is részt vett. Az értékpapírok értékének általános hanyatlása és ennek alapján az értékpapírtárca értekelése okozza a legnagyobb nehézséget a mérlegek fölállításánál. Eiért vált szükségessé a tanácskozás. Amia az értékpapírtárca értékelését illeti, erre nézve a következő információkat kaptuk egy előkelő pénzintézet igazgatójától: — Valószínű, hogy a f x kamatozású papírokat felsősorban a hadikölcsön kötvényeket, a p»piron alul álló járulékokat, községi kötvényeket és zálogleveleket) a beszérzési amal valamivel k sebb, da mostani, lulság03an ala csony árfolyamoknál magasabb értékkel fogják fölvenni, mert a mostani nyomott kurzusok nem maradhatnak állandóak Da még ha az árfolyamok rövidesen nem emelkednek ÍJ, ak kor is helyesebb az árfolyamveszteséget legalább két üzletévre elosztva elszámolni, mint az egésszel egy esztendő számadásait terhelni A részvények értekeléseinél a részvényt kibocsájtó vallaiat viszonyait fogják mérlegelni ós aszerint értékelni, hogy milyen konjunktúrát várhat előreláthatóan a viszonyok megjovulásával az illető részvényvállalat. A kintlevőségek értekelése is nehéz az ország mai helyzetében. Egyéb veszteségekre minden nagyobb intezet gyűjtött tartalékokat. Ezeket a tartalékokat ugyan nem akarjak felhasználni a jövő bizonytalansága miatt, de a tartalékok lehetővé teszik. hogy túlzott pesszimizmusnak ne kelljen érvényesülnie. Az osztalékok kisebbek lesznek a tavalyinál. Sok vidéki pénzintézet k^rle a mérlegkészítés elhalasztasát a kormánytól s a ki adandó rendelet az 19 8. üzletév zárlatának 1919. junius 30 áig való kitolását fogja megengedni. rwr ^ww^ff ff H'tTt tt Wfivt n m A hadirokkantak, özvegyek és árvák a közönséghez Az egyesület fölhívása RytreSf twwft, január 41. (A HyirvitUk tMdotttójátői.t A Nyí-egyhizi Hidirokksntak, Hadiözvegyek és Hadi írvak Egyesülete fölhívással fordul a nyíregyházi közönséghez, hogy a háborúban megrokkant katonák és családjaik segélyezésé hez pénzbeli adományaival járuljon hozzá. Hogy a rokkantak ez a kérelme mennyire jogos nem is kell hangsu'yozni, mert ha valaki vesztett a háborúban, akkor ők vesztették a legtöbbet. Hogy a rokkantak fölhívásának meglesz az eredménye abban nem is kételkedünk, mert mmden nyíregyházi polgárnak kötelessége a rokkant katonákat megé hetéshez juttatnia. A fölhívás szövege a következő : A háború legszerencsétlenebbjei a hadirokkantak, a haaiárvák és hadiözvegyek forduln-ik Nyíregyháza nemes gondolkodású közön ségehez. Nem alamizsnaért könyörögnek, hanem jogos kérelemmel fordulnak azokhoz a tehetősebb polgárokhoz, akik a háború alatt itthon voltak, nem vettek részt a háború borzalmaiban, nem szenvedtek a hidegben, fagyban, ép kézzel és lábbal kerültek ki a háborúból, akik most is megtudják keresni családjuk részére a mindennapi kenyeret. Több száz nyíregyházi ember egészaége•en, ép testtel ment a háborúba, da sajnos nagyon sokan kéz és láb nélkül kerültek haza és igen sokan haza sem jöttek Ezek a háború hősei, akik éltüket és testi épségüket vesztettéi egy hazug eszméért, lígdrágáab kincsüket adták oda, hogy megvédelmezzék az itthonmaradottak vagyonát Most, hogy tehetlenül, bénán nyomorultan itthon vannak jogosan követelik a tehetősebbektől, hogy mikor uj élet előtt állanak segítsék őket a nehéz uton, amelyen most akarnak megindulni. Ezen az uton való meginduláshoz pedig pénz kell, sok pénz. hogy a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák megterem'sék maguknak az alapot, amely megélhetésüket biztosítja. A Nyi-egyházi Hidirokkantak, Hadiözvegyek és Hidiárvak Egyesülete intézi a rokkant katonák és családjuk ügyeit, a rokkantakat támogatja, da a H .dírokkanak, Hadiözvegyek ós Hndiarvák Egyesületét kell hogy a közönség is támogassa A Nyíregyházi Hadirokkantak. Hadiözvegyek és Hadiárvak Egyesülete elvárja Nyíregyháza minden egyes polgárától. hojy anyagi helyzetéhez képest, nem fog elzárkózni a rokkantak tá-nogatásától. A pénzbeli adománjok az egyesület hivatalos helyiségébe Zrínyi Ilona utca 6. szám alá küldendők. Nyíregyháza, 1919 január hó 22. A Njirejytiázi Hili'o'talak, Hiiiízngyek __ es Haláivak Egyesülete. — Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képvtseiőte^tülete ja mar 3l-éa közgyü* lést tart. A kö gyűlésen Bancs Kálmán dr. polgármester a mult évi közigazgatási állapotoktól log beszámolni. — Winterhad bírót fölmentették állásától Winter Stndor fóhadna^y. hadbírót, mint a Pesti Napló irja" Szamuely Tibor ügyével kapcsolatban a hadügyminiszter fölmentette állásától. Wmter hadairó pirancsara tartóitatták le Nyíregyházán a Szamuely fiukat és az ő megkerfsesére tartóztatták le Budapesten Szamuely Tibort is. — Katonai parancsnokság Kisvárdán. Ungvár elfoglalasa következteben katonailag ki kellett üríteni Ungvart és így a katonaságnak, mint a csendőrségnek el kellett hagynia a várost. Ennek következtében ugy az ungvári katonai parancsnokság, mint a csendőrparancsnokság Kisvardára költözött. — Az adófizetők figyelmébe. A tehervallomási iveket és és tőkefcanat adó bevallásokat e hó végéig kell baszolgáltatní a varod adóhivatal 40 es számú szobájában Figyelmeztetik ezenkívül a? ad)lízető közönség arra is, hogy mult evi há ranyát — daleiőttönkint — 8 nap alatt fizesse be. már csa< azért is, mert a személyválogatás nélküli behajtás folyamatba van téve. — Felhívás. Felhívom az összes husipari munkasoKbt hogy a folyó hó 23 án az az csütörtökön dáuáa 6 órakor a BaN-féle helyiségben megtartandó értekezleten mindnyájin megjelenni szíveskedj )nek. Balogh Farencz a husipari munkasok clnóke. — A spanyoljárvány Nyíregyházán. Nyíregyházán jmuar ho 9-től. januar 16 ig spanyoijárvanyoan tizen betegedtek meg és hárman meghaltak. — A kéményseprő ipar közsségesitése. A keresked Imi miniszter, mint ismeretes rendeletet bocsájtott ki a kémínyseprő ipar községesitéséről. A rendelet keresztülvitelre és a speciális szempontok figyelembe vételére a varos egy öt tagu bizottságot küldött ki a kérdés elintézésére és a tervezet kidolgozásara. A bizottság tagjai Kiss Sándor dr. főkapitány, Korács Tibor városi mérnök, Konthy Gjula tűzoltóparancsnok, Kazár Farenc kéményseprő mester és Walter Géza városi aljegyző lettek. — A szociáldemokrata párt irodájának telefont zárna 284.
